közigazgatási egység Békés vármegyében Magyarországon From Wikipedia, the free encyclopedia
A Mezőkovácsházai járás Békés vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Mezőkovácsháza. Területe 881,49 km², népessége 38 276 fő, népsűrűsége 43 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. 4 város (Mezőkovácsháza, Battonya, Medgyesegyháza és Mezőhegyes), 2 nagyközség (Dombegyház és Kevermes) és 12 község tartozik hozzá.
| Mezőkovácsházai járás | |
 | |
| A járásszékhely római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Békés vármegye |
| Járási székhely | Mezőkovácsháza |
| Települések száma | 18 |
| városok | 4 |
| nagyközségek | 2 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 33 226 fő (2022. okt. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 881,49 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
 | |
| A Mezőkovácsházai járás elhelyezkedése Magyarországon | |
A járás (Mezőkovácsházi járás néven) a járások 1983-as megszüntetése előtt is mindvégig létezett. Kezdetben Csanád vármegyéhez tartozott, majd az 1950-es megyerendezéskor került Békés megyéhez, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Mezőkovácsháza volt. Népesség alapján Mezőkovácsháza (6049 fő), terület alapján Mezőhegyes (155,44 négyzetkilométer) a járás legnagyobb városa. Mezőkovácsháza után a legnépesebb város Battonya (5 565 fő), míg Mezőhegyes után a legnagyobb területű város szintén Battonya (145,71 négyzetkilométer). A legkisebb területű és népességű település Magyardombegyház (201 fő; 7,65 négyzetkilométer)
A Mezőkovácsházai járásban 4 város és 14 község található. A járás öt legnagyobb települése népesség alapján:
A járásban kettő 100 négyzetkilométernél nagyobb, hat 50 négyzetkilométernél nagyobb és tizenhét 10 négyzetkilométernél nagyobb település található. Az ötezer főnél népesebb városok száma 2, a négyezer főnél népesebb városok száma 3, az ezer főnél népesebb települések száma 13. A járás legkisebb népességű települése Magyardombegyház (201 fő), a legkisebb területű pedig szintén Magyardombegyház (7,65 négyzetkilométer). A legnagyobb területű település a járásban Mezőhegyes, a legnépesebb Mezőkovácsháza.
| Település | Rang (2013. július 15.) | Kistérség (2013. január 1.) | Közös hivatal | Népesség (2012. január 1.) | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|---|
| Mezőkovácsháza | járásszékhely város | Mezőkovácsházai | 6 049 | 62,59 | |
| Battonya | város | Mezőkovácsházai | 5 565 | 145,71 | |
| Medgyesegyháza | város | Mezőkovácsházai | Medgyesegyháza | 3 691 | 64,29 |
| Mezőhegyes | város | Mezőkovácsházai | 4 994 | 155,44 | |
| Dombegyház | nagyközség | Mezőkovácsházai | 1 943 | 57,94 | |
| Kevermes | nagyközség | Mezőkovácsházai | Kevermes | 1 937 | 43,34 |
| Almáskamarás | község | Mezőkovácsházai | Kunágota | 835 | 14,71 |
| Dombiratos | község | Mezőkovácsházai | Nagykamarás | 526 | 18,3 |
| Kaszaper | község | Mezőkovácsházai | Kaszaper | 1 963 | 33,57 |
| Kisdombegyház | község | Mezőkovácsházai | Kevermes | 457 | 12,61 |
| Kunágota | község | Mezőkovácsházai | Kunágota | 2 559 | 63,96 |
| Magyarbánhegyes | község | Mezőkovácsházai | 2 374 | 36,56 | |
| Magyardombegyház | község | Mezőkovácsházai | Kevermes | 201 | 7,65 |
| Medgyesbodzás | község | Mezőkovácsházai | Nagykamarás | 1 026 | 31,67 |
| Nagybánhegyes | község | Mezőkovácsházai | Kaszaper | 1 129 | 42,24 |
| Nagykamarás | község | Mezőkovácsházai | Nagykamarás | 1 366 | 43,1 |
| Pusztaottlaka | község | Mezőkovácsházai | Medgyesegyháza | 356 | 18,87 |
| Végegyháza | község | Mezőkovácsházai | Kaszaper | 1 305 | 28,94 |
A járás 18 településének egy-egy, összesen 18 polgármestere van, míg a településeknek összesen 103 önkormányzati képviselője van. A legtöbb képviselővel Mezőkovácsháza, Mezőhegyes és Battonya rendelkezik (8 képviselő+1 polgármester), míg a legkevesebbel Pusztaottlaka, Magyardombegyház, Kisdombegyház, Dombiratos és Almáskamarás rendelkezik (4 képviselő+1 polgármester). Az önkormányzatok képviselőinek átlagos száma 5-6 fő, a polgármesterrel együtt 6-7 fő. Mivel a Mezőkovácsházai járásban nincs egyetlen 10 ezer főnél népesebb település sem, ezért minden településen csak egyéni listákról juthatnak be képviselők a helyi önkormányzatba.
2014-es magyarországi önkormányzati választás következtében a járások önkormányzatainak megoszlása a következő:
| Fidesz-KDNP | 38 képviselő+9 polgármester (38,8%) | ||
| Magyar Szocialista Párt | 2 képviselő (1,7%) | ||
| Jobbik Magyarországért Mozgalom | 1 képviselő (0,85%) | ||
| független képviselők | 62 képviselő+9 polgármester (58,7%) | ||
| Fidesz-KDNP | 28 képviselő+8 polgármester (29,7%) | ||
| Magyar Szocialista Párt | 1 képviselő (0,85%) | ||
| Összefogás a Jövőnkért Egyesület | 1 képviselő (0,85%) | ||
| független képviselők | 73 képviselő+10 polgármester (68,6%) | ||
A 2014-es választás után 9 településen Fidesz-KDNP-s, 9 településen független lett a polgármester. A 18 önkormányzatból legnagyobb arányban Pusztaottlakán nyert egy párt, ahol a Fidesz-KDNP a polgármestert és mind a 4 képviselőt adhatja. Az MSZP összesen 2 képviselőt adott, egyet Magyarbánhegyesen, egyet pedig Medgyesegyházán, míg a Jobbik 1 képviselőt adott, Magyarbánhegyesen. A parlamenti frakcióval rendelkező pártok közül egyedül az LMP nem juttatott be egy képviselőt sem, de nem is indítottak, illetve a KDNP sem juttatott be képviselőt sehol sem, de nem is indult a KDNP-nek önállóan jelöltje, csak a Fidesz-szel közös. 2019-ben a Fidesz-KDNP-nek 1-el kevesebb településen lett polgármestere, mint azelőtt, emellett nagyjából a képviselői székeinek egynegyedét elvesztette. Az MSZP sehol sem jutott be, azonban 2019-ben egy medgyesegyházi, az Összefogás a Jövőnkért Egyesület színeiben bejutott képviselő halálát követően az MSZP jelöltje következett a kislistán. Az MSZP így a korábbi kettő mandátumához képest csak eggyel rendelkezik, bár a másik szocialista képviselő Magyarbánhegyesen független jelöltként bejutott a helyi grémiumba. Érdekesség, hogy míg a Fidesz pl. a hagyományosan baloldalinak számító Magyarbánhegyesen és Mezőkovácsházán is növelni tudta képviselői számát, több korábbi képviselőjük és polgármesterük is függetlenként indult el és jutott be. A legnagyobb népszerűségvesztést Battonyán könyvelhetik el: korábban frakcióval is rendelkeztek (5 fő + 1 támogatott polgármester), az új testületben egy fideszes sincs. Mezőkovácsházán nem indult fideszes polgármester-jelölt, Dombiratoson 2017 óta nincs jelen a Fidesz, Kaszaperen pedig az addigi polgármester független jelöltként indult el; ellenben megszerezték Medgyesegyházát, ahol addig független politikus volt hatalmon. A Jobbik sehol sem indult önállóan: Medgyesegyházán az Összefogás a Jövőnkért Egyesület színeiben indultak el, míg Végegyházán (ahol a 2017-es időközi választást követően jobbikos volt a polgármester) független csapat indult. 2 képviselőjük jutott be Medgyesegyházán, egyikük azonban sajnálatos módon elhalálozott. A jelöltek közül a legtöbbet a Fidesz-KDNP indította; az MSZP és a DK 1-1 főt (Medgyesegyházán, illetve Dombegyházon), továbbá civilszervezetek színeiben 4 fő indult: 3 fő az Összefogás a Jövőnkért színeiben Medgyesegyházán, míg 1 fő Az Ifjúsággal Békés Megyéért Egyesület színeiben Mezőkovácsházán.
A járás politikailag igencsak aktív: megyei listákon összesen 8 fő indult a járásból, ebből 3 fő a Fidesz-KDNP, 2 fő a Jobbik, 1 fő az MSZP, 2 fő a Mi Hazánk listáján, ebből 1 fő, Varga Gusztáv került be a megyei közgyűlésbe. A DK és a Momentum listáján nem szerepelt jelölt a mezőkovácsházai járásból.
A Mezőkovácsházai járás egyike Magyarország legelmaradottabb járásainak.[2] A járás 18 településéből 15 számít társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, a járás összes települése, kivéve Mezőkovácsházát, Mezőhegyest és Kaszapert. A munkanélküliség csak Mezőkovácsházán, Mezőhegyesen és Kaszaperen nem jelent különösebb gondot, a többi településen a munkanélküliség az országos átlag legalább 1,75-szöröse, azaz 2015 márciusában ezen 15 településen a munkanélküliség meghaladta a 12,775 százalékot. Ezen érték alatt csak a mezőkovácsházai, mezőhegyesi és kaszaperi mutatók álltak.[3] A járás főbb munkaadói az állam (helyi önkormányzatok, járási hivatal, kormányablak, valamint iskolák), a mezőkovácsházai székhelyű Pannon-Lúd Kft. és a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok.
A járás népessége 38 276 fő. Jelentős kisebbség a cigányság, a románság, a szerbség, a szlovákság és a németség.
A járás területén 15 általános iskola (ebből 3 nemzetiségi általános iskola, 3 egyházi általános iskola), 3 középiskola (1 gimnázium, 1 szakközépiskola, 1 gimnázium-szakközépiskola) és 1 speciális általános iskola-középiskola található, így összesen 19 iskola található a Mezőkovácsházi járásban. A járás gimnáziumai: mezőkovácsházi Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény, a Battonyai Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium és a Mezőhegyesi Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A járás negyedik középiskolája egy speciális középiskola, Magyarbánhegyesen található, a Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény EGYMI, ahová sérült gyerekek járnak óvodától középiskoláig. A járás területén Mezőkovácsházán található városi gyermek - és ifjúsági önkormányzat, ami egyedüli a járásban és Orosháza mellett egyedüli egész Békés vármegyében. A járás területén kb. 1000 középiskolás diák és kb. 3000 általános iskolás diák tanul. A 18 településből nincs iskolája Pusztaottlakának, Kisdombegyháznak, Magyardombegyháznak és Dombiratosnak. A 4 városból nincs középiskolája Medgyesegyházának, de gimnáziuma csak Mezőkovácsházának és Battonyának van. A 4 városból nincs szakközépiskolája a járásszékhely Mezőkovácsházának és Medgyesegyházának.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
