Petrozsény
város Romániában, Hunyad megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Petrozsény (románul Petroșani, németül Petroschen) megyei jogú város Romániában, Hunyad megyében.
| Petrozsény (Petroșani, Petroscheni) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hunyad | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Petroșani | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Tiberiu Iacob Ridzi | ||
| Irányítószám | 330001 | ||
| Körzethívószám | 0x54[1] | ||
| SIRUTA-kód | 86990 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 30 641 fő (2021. dec. 1.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 1147 (4%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 31 044 fő (2021. dec. 1.)[4] | ||
| Népsűrűség | 231 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 615 m | ||
| Terület | 195,56 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 24′ 44″, k. h. 23° 22′ 24″ | |||
 | |||
| Petrozsény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petrozsény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vajdahunyadtól 70 km-re délkeletre, a Zsil völgyében fekszik.
A bányászvárost a 18. században alapították a közeli Petrosz faluból érkező lakosok, innen a neve. A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Petrozsényi járásának székhelye volt. 1916-ban a várost megtámadta a román hadsereg. A települést egy bányászzászlóalj védelmezte, amely az utolsó szál emberig elesett a harcokban, de önként nem adta fel a várost. A román megszállás azonban (ekkor még) nem tartott sokáig, mert az egyesült osztrák–magyar–német seregek kiverték a románokat a városból. Ebben nagy szerepe volt Maderspach Viktornak, aki partizánalakulatot szervezve nyugtalanította a román hadsereg hadműveleteit.
1910-ben 12 193 lakosából 7748 (63,54%) magyar, 3250 román (26,65%) és 831 (6,82%) német volt.
1992-ben társközségeivel együtt 52 390 lakosából 45 387 (86,63%) román, 5682 (10,85%) magyar, 572 (1,09%) cigány, 531 (1,01%) német volt.
2002-ben társközségeivel együtt 45 149 lakosából 40 407 (89,50%) román, 3815 (8,45%) magyar, 528 (1,17%) cigány, 275 (0,61%) német volt.
Határában feketeszenet bányásznak.
- 1910-ben itt kezdte tanári pályáját P. Marton Boldizsár Marcell karmelita szerzetes.
- Itt született 1919-ben Esztó Zoltán bányamérnök.
- Itt született 1928-ban Fodor Nagy Éva erdélyi festőművész, író, Fodor Sándor író felesége.
- Itt született 1937-ben Szüszer-Nagy Katalin erdélyi művelődés- és közösségszervező.
- Itt született 1967-ben Cristina Adela Foișor román sakkozó, női nemzetközi nagymester.
- Itt tanított Mrenna József (1880-1956) gimnáziumi tanár, igazgató.
- Itt szolgált Viglás Lajos (1887-1943) pedagógus.
- Itt tanult Petrozsényi Nagy Pál (1942-2023) magyar író, novellista, tanár.
- Itt játszott Aurel Guga (1898-1936) román válogatott labdarúgó, csatár.
Nova Zagora, Bulgária
Várpalota, Magyarország
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
