Hegyfalu

magyarországi község Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Hegyfalumap

Hegyfalu község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Gyors adatok
Hegyfalu
Thumb
Római katolikus templom
Thumb
Hegyfalu címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterBartók Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám9631
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség737 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,89 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 47° 21′ 12″, k. h. 16° 52′ 60″
Thumb
Hegyfalu
Pozíció Vas vármegye térképén
Hegyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyfalu témájú médiaállományokat.

Bezárás

Fekvése

A Répce mentén, annak jobb parti oldalán fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Tompaládony, északkelet felől Vasegerszeg, délkelet felől Zsédeny, délnyugat felől Pósfa, nyugat felől Répceszentgyörgy, északnyugat felől pedig Chernelházadamonya és Mesterháza. Közigazgatási területe délen messze elnyúlik a községtől, ott ezért érintkezik még az amúgy távolabb fekvő Rábapaty határszélével is.

Megközelítése

A település közlekedési helyzete meglehetősen kedvező, hiszen főutcájaként áthalad rajta a 86-os főút, érinti az M86-os autóút is, és mindkettő a község közvetlen közelében keresztezi a 84-es főutat. A szomszéd települések közül Répceszentgyörggyel a 8632-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Hegyfalu vasútállomás a község keleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 86-os főútból kiágazó 84 331-es számú mellékút biztosítja.

Története

A település első okleveles említése 1337-ből származik. Ennél jóval régebbi eredetű lehet. Nevét talán arról a Kossuth u. 15. számú telken emelkedő mesterséges földhalomról kapta, mely egy Árpád-kori királyi udvarhely létének máig fennmaradt dokumentuma. 1063-ban itt halhatott meg I. Béla király.

2007-ben került át a Csepregi kistérségből a Sárvári kistérségbe.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kálmán József (független)[4]
  • 1994–1998: Kálmán József (független)[5]
  • 1998–2002: Kálmán József (független)[6]
  • 2002–2006: Kálmán József (független)[7]
  • 2006–2010: Kálmán József (független)[8]
  • 2010–2014: Kálmán József (független)[9]
  • 2014–2019: Bartok Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Bartok Tibor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Bartók Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
794
799
794
764
755
775
737
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,7%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (25,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,2%, református 1%, evangélikus 8,8%, felekezet nélküli 1,9% (31,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, ruszinnak, szerbnek és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,7% volt római katolikus, 6,6% evangélikus, 1,1% református, 0,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 3,8% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

Klasszicista stílusú műemlékei az egykori Széchenyi-kastély és a templom, melynek titulusa: Szent Kereszt felmagasztalása.

Képgaléria

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.