Hegyfalu
magyarországi község Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Hegyfalu község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Hegyfalu | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bartók Tibor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 9631 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 737 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 65,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,89 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 21′ 12″, k. h. 16° 52′ 60″ | |||
Hegyfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Répce mentén, annak jobb parti oldalán fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Tompaládony, északkelet felől Vasegerszeg, délkelet felől Zsédeny, délnyugat felől Pósfa, nyugat felől Répceszentgyörgy, északnyugat felől pedig Chernelházadamonya és Mesterháza. Közigazgatási területe délen messze elnyúlik a községtől, ott ezért érintkezik még az amúgy távolabb fekvő Rábapaty határszélével is.
A település közlekedési helyzete meglehetősen kedvező, hiszen főutcájaként áthalad rajta a 86-os főút, érinti az M86-os autóút is, és mindkettő a község közvetlen közelében keresztezi a 84-es főutat. A szomszéd települések közül Répceszentgyörggyel a 8632-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Hegyfalu vasútállomás a község keleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 86-os főútból kiágazó 84 331-es számú mellékút biztosítja.
A település első okleveles említése 1337-ből származik. Ennél jóval régebbi eredetű lehet. Nevét talán arról a Kossuth u. 15. számú telken emelkedő mesterséges földhalomról kapta, mely egy Árpád-kori királyi udvarhely létének máig fennmaradt dokumentuma. 1063-ban itt halhatott meg I. Béla király.
2007-ben került át a Csepregi kistérségből a Sárvári kistérségbe.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 794 | 799 | 794 | 764 | 755 | 775 | 737 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,7%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (25,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,2%, református 1%, evangélikus 8,8%, felekezet nélküli 1,9% (31,7% nem nyilatkozott).[12]
Klasszicista stílusú műemlékei az egykori Széchenyi-kastély és a templom, melynek titulusa: Szent Kereszt felmagasztalása.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.