Zsédeny
magyarországi község Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zsédeny község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
| Zsédeny | |||
 | |||
| Maróthy kastély-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Joós Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9635 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 212 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 20′ 31″, k. h. 16° 54′ 18″ | |||
 Zsédeny
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Zsédeny weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsédeny témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zsédeny község a Sárvár-Sopron (84-es főút) mentén sík, sovány, homokos területen fekszik. Régi település, amit a község határában feltárt vaskori sírhalom is bizonyít. Nevét az Árpád kortól ismerjük az oklevelekből, első említése 1238-ból való. A 14. századtól megjelenik a Kis-zsédeny másként vadkert, mint elkülönül jobbágyközség megkülönböztetése. Zsédenyen át már a 13. században Egerszeg és Paty között nagy út vezetett, s az úttól nem messze feküdt Szent Márton –a község védőszentjének –egyháza. A 2000. évtől elevenítette fel az Agroprocent Kft. a Márton napi lampionos korhű jelmezes felvonulást a község területén. Zsédeny ősbirtokosai valószínűleg a zsédenyiek voltak, majd a pogánylázadások leverése után a falu egy része királyi birtok lett. Ő adta tovább a várnépek kezelésébe, majd a későbbiek során a Köcskiek, a Jákok, a Mezőlakiak és az Ostffyak is birtokolták. Későbbi földesurai a Chernel és a Taar, majd a Maróthy családok voltak. Ez utóbbiak betelepülési ideje nem ismert, de a község területén jelenleg is meglévő Maróthy-kúriát a 19. század közepén építtette a család romantikus-eklektikus stílusban. A család 1945-ig birtokolta, majd az erősen lepusztult épületet a kastélyprogram keretében a Fiedler család újította fel kívül-belül. Jelenleg két hektáros parkjával együtt ** szállodaként üzemel. 12 szobája antik berendezésű, 20 fős konferenciateremmel rendelkezik.
Polgármesterei
- 1990–1994: Dr. Fiedler Péter (független)[3]
- 1994–1998: Bognár László (független)[4]
- 1998–2002: Bognár László (független)[5]
- 2002–2006: Bognár László (független)[6]
- 2006–2010: Bognár László (független)[7]
- 2010–2014: Bognár László (független)[8]
- 2014–2019: Bognár László (független)[9]
- 2019–2024: Bognár László (független)[10]
- 2024– : Joós Tibor (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 185 | 186 | 190 | 192 | 201 | 209 | 212 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 1,6% németnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, evangélikus 12%, református 0,5%, felekezet nélküli 4,9% (26,2% nem nyilatkozott).[11]
- Maróthy-kastélykúria
- Szent Márton római katolikus templom
- Horváth József Kossuth-díjas színész, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja.
- Horváth József (1952-1998) költő, megjelent verseskötete: Idegmuzsika (1999-Péntek Imre szerkesztésében. megjelentek versei: Közgazdász c.egyetemi újság (19819, Zsarát c.lap Szombathely 1999. Mozgó Világ 1981.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
