A budapesti Piarista Gimnázium a piaristák által működtetett hatosztályos gimnázium Budapesten. 1717 óta működik.[1] [2]
A gimnázium régi-új épülete
Pest városa a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után a piaristákat bízta meg első középfokú iskolájának létrehozásával. A tanítás 1717 . november 7 -én kezdődött meg, amely kezdetben a jezsuiták rendszerét követte, de hamar kialakult a piaristák jellemző nevelési és tanulmányi rendje. Az iskola a 19. század elején öt- majd hatosztályossá bővült. A hetedik osztály 1850 -ben nyílt meg, ezzel az iskola főgimnáziummá alakult. 1883 -tól állami tanterv szerint működő nyolcosztályos főgimnáziumként működött.
Mai épületét az 1900-ban lebontott régi pesti városháza helyén emelték. Tervezője Hültl Dezső volt (1914–1917).[3]
A második világháború után általános iskolai oktatást is szerveztek, majd az általános iskola és a gimnázium szervezetileg különvált. Az 1948 -as államosítás után az általános iskola megszűnt, a gimnázium két évig Budapesti V. ker. Állami Ady Endre Általános Gimnázium néven működött. 1950 -től az állam és az egyház megállapodása alapján újra rendi kezelésbe került, és négyosztályos gimnáziumként működhetett. 1953 őszétől a Váci utcai épület az ELTE használatába került (a bölcsészkar üzemelt itt), a Piarista Gimnáziumot pedig a Mikszáth Kálmán térre költöztették (a Sophianum épületébe).
1989 -től a létszámkorlátozás megszűnt; az iskola újabb osztályokkal, a tanári kar pedig civil tanárokkal bővült. Az utolsó négy évfolyamos osztály 2002 -ben érettségizett, azóta csak hat évfolyamos osztályok működnek.[4]
A gimnázium régi épületét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara 2001 júniusában elhagyta, és visszaadta a piarista rendnek. Hosszan elhúzódó felújítási és átalakítási munkák kezdődtek. Ezek során Golda János terve szerint az egykori udvar helyére tornaterem épült, amelynek teteje egyben iskolaudvarként szolgál a diákok és tanárok számára.[5] Az építkezés 2011 tavaszán ért véget, majd május 9. és 16. között a gimnázium átköltözött a Mikszáth térről saját egykori épületébe. Május 16-án a diákok és tanárok Vízhányó Zsolt igazgató vezetésével, az iskolai fúvószenekar kíséretében vonultak át Piarista (akkor még Pesti Barnabás) utcába .[6] A gimnázium kápolnáját (1957-től itt működött az Egyetemi Színpad ), amelynek átépítése 2011 nyarán fejeződött be, Erdő Péter esztergomi érsek áldotta meg 2011. szeptember 2-án.[7]
A gimnázium kápolnája a 2011. évi fölújítás után
Gróf Széchenyi István emléktáblája a gimnáziumban
Légi felvételen
Légi fotón
Madártávlatból
A magasból
Egykori neves tanárok
Bajtay Antal (1717–1775) piarista szerzetes, történész
Farkas István (1949–) piarista szerzetes
Haller György (1883–1934) tanár, festőművész
Huszka József (1854–1934) tanár, néprajzkutató, művészettörténész
Jelenits István (1932–2024) piarista tanár, teológus, irodalomörténész
Kornis Gyula (1885–1958) piarista szerzetes, filozófus, politikus
Lukács László (1936–2023) piarista tanár, teológus, irodalomtörténész, szerkesztő
Öveges József (1895–1979) piarista szerzetes, fizikus
Rómer Flóris (1815–1889) régész, művészettörténész, a magyar régészet atyja
Sík Sándor (1889–1963) piarista szerzetes, költő, műfordító, irodalomtörténész
Egykori neves diákok
Ágai Adolf (1836–1916) újságíró, humorista
Antall József (1932–1993) történész, politikus
Arányi Lajos György (1812–1887) orvos, tanár
Bajza József (1804–1858) költő, színigazgató, kritikus
Balás Béla (1941–) püspök
Barkóczy László (1791–1847) pap
Batsányi János (1763–1845) költő
Batthyány Ignác (1741–1798) pap
Bánáss László (1888–1949) veszprémi püspök
Béldy Alajos (1889–1946) katona
Bignio Lajos (1839–1907) operaénekes
Bónis György (1914–1985) jogtörténész
Bujtor István (1942–2009) színész
Bulányi György (1919–2010), piarista tanár, lelkipásztor, író
Csapodi Csaba (1910–2004) történész, könyvtáros
Csemegi Károly (1826–1899) jogász
Degen Gusztáv (1834–1903) jogász, politikus
Dessewffy József (1771–1843) politikus
Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, politikus
Erdő Péter (1952–) püspök, érsek, teológus, egyházjogász
Esterházy Péter (1950–2016) író
Fallenbüchl Zoltán (1924–2006) történész, irodalomtörténész, könyvtáros
Feszl Frigyes (1821–1884) építész
Finály Henrik (1825–1898) klasszika-filológus
Forinyák Géza (1840–1860) joghallgató
Fügedi Erik (1916–1992) történész, könyvtáros
Fülei-Szántó Endre (1924–1995) nyelvész, bölcsész
Gerlóczy Gyula (1837–1893) jogász
Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász
Gyurkovics Tibor (1931–2008) író, költő, pszichológus
Hajnik Imre (1840–1902) jogász, jogtörténész
Hampel József (1849–1913) régész, tanár
Haynald Lajos (1816–1891) pap, teológus
Hevesy György (1885–1966) Nobel-díjas vegyész
Hild József (1789–1867) építész
Ifj. Horthy Miklós (1907–1993) politikus
Hültl Dezső (1870–1946) építész
Hültl Hümér (1868–1940) orvos, tanár
Imrédy Béla (1891–1946) közgazdász, politikus
Jelenits István (1932–) piarista tanár, teológus, irodalomörténész
Káldy Gyula (1838–1901) zeneszerző, karmester az Operaház igazgatója
Károlyi Gyula (1871–1947) politikus
Károlyi István (1797–1881) politikus
Károlyi Sándor (1831–1906) politikus
Kertbeny Károly (1824–1882) újságíró, műfordító
Kinszki Imre (1901–1945) fotográfus
Konek Sándor (1819–1882) statisztikus, jogász
Kozma György (1939–1990) pap
Kőváry Gyula (1884–1967) színész, író, rendező, konferanszié[forrás? ]
Lakatos Géza (1890–1967) katona
Lehár Ferenc (1870–1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester
Lénárd Ödön (1911–2003) piarista tanár, lelkipásztor, történész
Lenz József (1897 –1965 ) nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, tartalékos huszárszázados.
Lenz József , vitéz (1922 –1942 ) tüzér zászlós. Hősi halála emlékére a „Lenz József alapítvány”-t hozták létre a piarista gimnáziumban.
Lotz Károly (1833–1904) festőművész
Lukács László (1936–), piarista tanár, teológus, irodalomtörténész, szerkesztő
Magyar Elek (1875–1947) újságíró, gasztronómiai szakíró
Magyar Péter (1981 –) jogász, diplomata, politikus
Magyary Zoltán (1888–1945), egyetemi tanár, jogász, köztisztviselő, a magyar közigazgatás megreformálója
Malonyai Dezső (1866–1916) író, művészettörténész
Martinovics Ignác (1755–1795) ferences szerzetes, bölcsész, teológus, természettudós, politikus
Mészáros Lázár (1796–1858) katona, politikus
Mutschenbacher Emil (1880–1945) agrárpolitikus, szakíró
Navratil Ákos (1875–1952) közgazdász
Oberfrank Pál (1964–) színész
Oláh György (1927–2017) Nobel-díjas vegyész
Osvald István (1867–1944) jogász, bíró
Örkény István (1912–1979) író
Pauer János (1814–1889) pap, teológus, egyházjogász
Pauler Gyula (1841–1903) történész, levéltárigazgató
Perczel András (1959–) biokémikus
Péterfy Jenő (1850–1899) tanár, irodalomtörténész, esztéta
Petőfi Sándor (1823–1849) költő
Pilinszky János (1921–1981) költő
Pomogáts Béla (1934–2023) kritikus, tanár, irodalomtörténész
Ponori Thewrewk Árpád (1839–1903) tanár, irodalomtörténész, klasszika-filológus, kritikus
Ponori Thewrewk Aurél (1842–1912) orvos, tanár
Ponori Thewrewk Aurél (1921–2014) csillagász, kronológus, szakíró, természettudós
Ponori Thewrewk Emil (1838–1917) klasszika-filológus, műfordító
Rákosi Viktor (1860–1923) író, újságíró, politikus
Rottenbiller Lipót (1806–1870) jogász, politikus
Andrei Șaguna (1809–1873) román ortodox püspök
Sauska Krisztián vállalkozó, borászatalapító
Schanda Tamás (1987–) politikus
Sík Sándor (1889–1963) piarista szerzetes, költő, műfordító, irodalomtörténész
Simonyi Iván (1838–1904) ügyvéd, szerkesztő, országgűlési képviselő
Sipőcz Jenő (1878–1937) jogász, politikus
Szemlér Mihály (1878–1937) festő, grafikus, tanár
Szentkirályi Móric (1809–1882) jogász, politikus
Szerb Antal (1901–1945) író, irodalomtörténész
Szigetvári Péter (1966) nyelvész
Szily László (1970–) újságíró
Szomjas György (1940–) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező.
Teleki Pál (1879–1941) földrajztudós, politikus
Tihanyi Károly (1914–2006) magyar-latin szakos tanár
Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, kritikus
Tóth Béla (1857–1907) újságíró, filológus
Török Jenő (1908–1983) piarista tanár, lelkipásztor, könyvkiadó, fordító
Triznya Mátyás (1922–1991) festő, látványtervező, operatőr
Ugron Gábor (1880–1960) jogász, politikus
Vállas Antal (1809–1869) mérnök, matematikus
Vámbéry Ármin (1832–1913) keletkutató
Vavrik Béla (1835–1917) jogász, kúriai bíró
Verebélÿ László (1883–1959) villamosmérnök, egyetemi tanár
Vassányi Béla (1923–1999) fotóművész
Vermes Lajos (1880–1941) sportoló
Vörösmarty Mihály (1800–1855) költő
Wlassics Gyula (1852–1937) jogász, politikus
Zichy Mihály (1827–1906) festő, grafikus
Zimányi József (1931–2006) fizikus
Zipernowsky Károly (1853–1942) mérnök, feltaláló
HVG országos középiskolai tanulmányi rangsorában elfoglalt helyezés
2020[8]
2021[9]
2022[10]
2023[11]
HVG
23
14
14
38
Intézményeink (magyar nyelven). Piarista Rend Magyar Tartománya. [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
A piarista iskola (magyar nyelven). Piarista Gimnázium, Budapest. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 27.)