(1836-1916) humorista, lapszerkesztő, tanult orvos, a Kisfaludy Társaság tagja, 12 évesen a márciusi ifjak egyike From Wikipedia, the free encyclopedia
Ágai Adolf (Rosenzweig Adolf, Jankovác, 1836. március 31. – Budapest, 1916. szeptember 22.) jeles humorista és lapszerkesztő, tanult orvos, a Kisfaludy Társaság tagja, 12 évesen a márciusi ifjak egyike.
| Ágai Adolf | |
 | |
| Ágai Adolf portréja. Kozmata Ferenc fényképfelvétele (1876) | |
| Élete | |
| Született | 1836. március 31. Jankovác |
| Elhunyt | 1916. szeptember 22. (80 évesen) Budapest |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | próza |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ágai Adolf témájú médiaállományokat. | |
Apja vallásos lengyel zsidó családból származott, az üldözések elől menekült Magyarországra, 13 éves korában éjjel vándorolva és nappal az erdőkben meghúzódva jött át Lengyelországból Magyarországra. Orvos lett, s írt egy magyar nyelvű művet a tetszhalálról, amely Klauzál Gábor támogatásával jelent meg.[1] Ezenkívül magyar remekírókat fordított héberre: a Szózat és néhány Petőfi-vers is tőle jelent meg egy mainzi héber szaklapban. 1864-ben halt meg Nagy-Abonyban .[2] Ágai apai nagyapját és annak bátyját, mivel Poniatowski hívei voltak, Szibériába hurcolták, és ott vesztek el.
Ágai 4 éves koráig Orahovicán, Eszék mellett nevelkedett és csak horvátul beszélt, majd az apja Pécelre költözött, és itt ő is megtanult magyarul. Itt és később Nagyabonyban végezte az elemi tantárgyakon kívül az első két gimnáziumi osztályt, a harmadikat Kanya Pál és Tavassy Lajos keze alatt a pesti ág. hitv. evangélikus gimnáziumban, majd a pesti piaristáknál tanult, végül a nyolcadik gimnáziumi osztályt Nagykőrösön végezte el. Orvosi tanulmányokat folytatott Bécsben, majd beutazta egész Európát, Ázsia és Afrika egy részét, eközben elsajátította a nyugati nyelveket.
1848. március 15-én hihetetlenül fiatalon, ő lett a legfiatalabb márciusi ifjú, 12 évesen tüntetett a forradalmi tömegben. Vasvárit követte a Nemzeti Múzeumhoz, aztán a tömeggel együtt indult át Budára, hogy fegyvert szerezzen, de nem volt nála egy pengő a hídpénzre, ezért nem tudott átmenni Pestről Budára. Így aztán hazament és édesanyja ebédjét falatozva befejezte a forradalmat. Ágai később többször is megírja emlékeit erről a napról.[3] Írói pályáját 1854-ben Antoinette című eredeti beszélyével kezdte meg a Hölgyfutárban. Ezután bécsi leveleket írt szintén a Hölgyfutárba (1854–57) és a Vasárnapi Ujságba (1857–81). Ezenkívül írt több beszélyt (elbeszélést) és rajzot, részint a saját neve alatt, részint álnéven. Dolgozott több német lapba (Wanderer, Humorist, Donau, Gartenlaube, Fliegende Blätter). Humoros tárcaleveleivel először a Honban lépett fel 1865-ben Porzó álnév alatt, majd a Pesti Naplóban, a Vasárnapi Ujságban a Magyarország és a Nagyvilágban folytatta, az utóbbinak csaknem egy évtizedig (1870–79) szerkesztetője is volt.
Az említett lapokon kívül 1857-től kezdve minden nevezetesebb szépirodalmi napi és élclapban jelentek meg közleményei. Fordított német és francia regényeket is.
Ő indította meg a Borsszem Jankó című élclapot.[4][5]
1871-től szerkesztette a Kis Lap című gyermeklapot Forgó bácsi néven; szerkesztette még Bródy Zsigmonddal a Látcső című napilapot és a Regélő füzetes regénykiadási vállalatot. Munkásságának, melyért a Kisfaludy Társaság 1877-ben a tagjává választotta, legfőbb tere volt a tárca-, élclap- és gyermekirodalom, ahol friss szelleme és kedélye, kifogyhatatlan leleménye és humora a legváltozatosabban érvényesülhetett. Porzó tárcaleveleivel egyaránt kivívta a közönség és a kritika elismerését (összegyűjtve megjelent Budapesten, 1876-ban, 2 kötet). Tárcái tartalom tekintetében rendkívül sokfélék: társadalmi rajzok, családi jelenetek, úti élmények, napi érdekű események és saját élményei; de nem a tárgy teszi őket vonzókká, mert néha alig is van tárgyuk, hanem a stíl és modor az, amivel hatnak. Előadásmódja fordulatokban gazdag, élces, a szójátékokat pazarul szórja.
Ágai mint élclapíró ügyesen, elmeéllel tudta ostorozni, nevetségessé tenni a politikai és társadalmi félszegségeket, a Borsszem Jankó alakjaival, melyeket nagyrészt maga teremtett, csakhogy a gúnynak és az iróniának itt is, mint tárcáiban, ritkán van mélyebb háttere, termékenyítő erkölcsi magva; a szatírai jellemzés könnyen tért enged nála a torzító hajlamnak és alakjai hamar a groteszkbe mennek át. Kedveltek humorisztikus naptárai is, 1867-től kezdve, melyek többnyire a Borsszem Jankó alakjainak cége alatt jelentek meg. Népszerű gyűjteménye a Diák ismeretek tára is. A gyermekirodalom köréből könyvei:
Régebben mint fordító is működött, Friedrich Gerstäcker, Apraxin Júlia, George Sand, de la Tour, Paul de Kock és Xavier de Montépin regényeit fordította le.
Porzó (először a Honban, aztán Pompéry Magyarországában), Náday Ezüstös (Kecskeméthy Bécsi Hiradójában), Dr. Tőkés, K. T., Kappan Tóbiás, Forgó János (Vasárnapi Ujságban és Magyarország és a Nagyvilágban), Csicseri Bors, Spitzig Iczig, Lengenádfalvay Kotlik Zirzabella (Bolond Miskában), Tallérosy Zebulon név alatt hét levelet írt az Üstökösbe, Hirviszi Bibicz Misi (Szépirodalmi Közlönyben), használt még Forgó bácsi, Nemo, Ali álneveket, M. B. és ▽ Χ jegyeket; az elsőt a Vasárnapi Ujságban, az utóbbiak alatt írt tárcákat Pákh Magyar Sajtójába.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
