Öveges József

Öveges József (Páka,^[1] 1895. november 10.^[2] – Budapest, 1979. szeptember 4.) piarista szerzetes, fizikus, pap, középiskolai és egyetemi tanár, cserkészvezető.

Öveges József mellszobra eredeti állapotában Tatán, az Öreg-tó partján

Öveges József
Öveges József budapesti otthonában (1968)
Életrajzi adatok
Született	1895. november 10. Páka
Elhunyt	1979. szeptember 4. (83 évesen) Budapest
Sírhely	Zalaegerszeg
Ismeretes mint	Öveges professzor, piarista szerzetes, pap, tanár, fizikus
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	Magyarország
Szülei	Öveges József (1871–1910) Mihálovics Ilona (1877–1953)
Gyermekek	–
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Pázmány Péter Tudományegyetem
Más felsőoktatási intézmény	Győri Bencés Gimnázium
Pályafutása
Szakterület	fizika
Aktív időszak	1919–1979
Munkahelyek
József Nádor Műegyetem	tanár
Budapesti Pedagógiai Főiskola	intézeti tanár
Más munkahelyek	Piarista Gimnázium (Szeged) Piarista Gimnázium (Tata) Piarista Gimnázium (Budapest) Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Jelentős munkái	MTV: Iskolatelevízió MTV: 100 kérdés – 100 felelet
Szakmai kitüntetések
Kossuth-díj (1948) SZOT-díj (1970) Prométheusz-érem (1974)
A Wikimédia Commons tartalmaz Öveges József témájú médiaállományokat.

Gyermekkora és tanulmányai

A családi hagyomány szerint ősei – apai ágon – legalább kétszáz évig visszamenőleg népiskolai tanítók voltak. Édesapja Öveges József (1871–1910) volt, Öveges Alajos (1837–1906) iskolai tanító fia, aki a Dunántúl több községében is tanított.^[3] Édesanyja Mihálovics Ilona (1877–1953), Mihálovics István pákai körorvos (1840–1892) leánya volt. Szülei a Zala vármegyei Göcsejben, Páka községben éltek, amikor legidősebb fiúként 1895. november 10-én megszületett József, akinek később még három testvére született.

Egyik testvéröccsének unokája Öveges Enikő (1968–2022), az ELTE Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetője és docense.^[4]

Az elemi iskola első öt osztályát 1901-től 1906-ig a Győr vármegyei Péren végezte, utóbb a település a tiszteletére róla nevezte el az intézményt. Ezután szülei a győri bencés gimnáziumba adták. Tizennégy éves korában, 1910-ben meghalt az édesapja, de édesanyja tovább taníttatta. Mivel a bencés rendnek nem minden tagja foglalkozott tanítással, ezért szerzetesi családjául a legnagyobb tanító rendet, a piaristákat választotta. A piarista rendbe 1912-ben, tizenhét éves korában vették fel, és szerzetesi újoncévét – a noviciátust – a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.

Egyetemi tanulmányait mint matematika-fizika szakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) végezte, ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat is folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az ünnepélyes fogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel teljesítette. A későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.

A piarista rend 1919. szeptember elsejétől a szegedi Piarista Gimnáziumba helyezte, ahol 1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát. A tanári oklevél megszerzése után középiskolai tanárként tanított. 1920. július 4-én szentelték pappá, így vált teljes értékű piarista tanárrá.

Munkássága

Öveges József a Magyar Televízió stúdiójában (1967)

1919–1922 között kezdte pályáját Szegeden, a piarista gimnáziumban, ahol mennyiségtant, vallástant, történelmet és földrajzot tanított, fizikát akkor még nem. Egyik alapítója volt a gimnázium 82. sz. Zrínyi cserkészcsapatának, amely 1922. évi nyári táborát szülőfaluja, Páka mellett tartotta. 1922–1924 között Tatán volt tanár, szintén a piarista rend gimnáziumában. Ekkor jelent meg első zsebkönyve, melyet az újságban szellemesen így hirdetett: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”. 1924-ben Vácra került a piarista gimnáziumba, de 1930-tól ismét a tatai piarista gimnáziumban lett tanár. Ezekben az években írta első tankönyveit (pl. Kis fizika). Szerette a természetet járni, többféle sportot űzött, rendszeresen úszott, télen korcsolyázott. Az Öreg-tó jegén reverendában korcsolyázva találta ki a vitorlás korcsolyázást. Sok időt töltött a fiatalok testi, szellemi nevelésével egyaránt, például a 146. számú Révai Miklós Cserkészcsapat cserkésztisztjeként. 1940-ben Budapestre került, ahol 1946-ig a piarista gimnázium tanáraként dolgozott.

A budapesti piarista gimnázium 1946/1947. tanévi évkönyvében a következők szerepelnek: „Öveges Józsefet a tartományfőnök úr erre a tanévre felmentette a gimnáziumi tanítás alól és megengedte neki, hogy a Magyar József Nádor Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetében a négy évfolyam hallgatóinak teljes fizikai képzését elvállalja.” Öveges József középiskolai tanári működése ezzel lezárult, majd 1947–1948-ban a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem intézeti tanára, illetve 1948–1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanáraként oktatott. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugdíjba vonult. Később 1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre hívták tanszékvezető egyetemi tanárnak, de ezt visszautasította.

Öveges József az 1948-ban alapított Kossuth-díj első kitüntetettjei közé tartozott. A díjjal járó pénzből és egyéb támogatásokból öröklakást vásárolt magának Budán, a Széll Kálmán tér közelében, a Varsányi Irén utca 33. szám alatt,^[5] és elöljárói engedéllyel kiköltözött a rendházból, ahova azonban később is visszajárt ebédelni.

A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakjaként nagyon sokat tett a tudományos igényű ismeretterjesztés területén, többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton (TIT) keresztül, amelyben több mint harminc éven át az országos elnökség tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagként 1953-tól részt vett az Élet és Tudomány című hetilap munkájában is. Ő vezette főszerkesztőként 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát, ez a népszerű adás 135 alkalommal volt műsoron. Legkedvesebb kísérleteim című műsorában egyszerűen elvégezhető, mégis látványos kísérleteket mutatott be, miközben élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel és könnyen érthetően el is magyarázta azokat. A Magyar Rádióban 256 előadást tartott.

Az élete hátralévő éveiben is fegyelmezett, szigorú rend szerint élt, rendszeresen hajnalban kelt. Minden évben csupán július végén vagy augusztus elején engedélyezett magának két-három hetes nyári szünetet. Ezt a szabadságot szülőföldjén, Pákán töltötte. Halála előtt egy héttel még rádiós riporton dolgozott. 1979. szeptember elején agyvérzéssel kórházba szállították, és néhány nap múlva meghalt. 1979. szeptember 14-én a budapesti Farkasréti temetőben volt a szállítás előtti beszentelése. Szeptember 18-án temették el Zalaegerszegen, díszsírhelye – kívánságának megfelelően – édesanyja sírjának közelében van.

Kitüntetések

• 1948: Kossuth-díj
• 1962: Bugát-emlékérem
• 1963, 1964, 1968: Rádió és Televízió nívódíja
• 1964: Tata város díszpolgára
• 1970: SZOT-díj
• 1972: TIT aranykoszorús jelvény
• 1974: Prométheusz-érem (Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított díjat elsőként kapta meg)
• 2022: Magyar Örökség díj /posztumusz/

Főbb publikációi

• 1924: Időjóslás és időhatározás. Meteorológia
• 1929: Időjóslás – időmeghatározás
• 1935: Összefoglaló kérdések a fizikából
• 1936: 1937. „Fejezetek egy tanári noteszból”
• 1939: Kis Fizika. Az egész fizika a gimnázium III. osztálya számára. Tankönyv
• 1941: Fizika. Mechanika, hangtan, hőtan. Tankönyv a gimnázium VII. osztálya számára
• 1942: Fizika. Mágnesség, elektromosság, fénytan. Tankönyv a gimnázium VIII. osztálya számára
• 1946: Atombomba. Atomfizika. Népszerűsítő könyv
• 1947: Természettan. Az egész fizika. Tankönyv az általános iskolák 7-8. osztálya számára
• 1948: Bevezetés a természettanba
• 1950: Fizikai kísérletek és eszközök. Tankönyv
• 1951: A legújabb kor fizikája
• 1952: Az Élő Fizika. Népszerűsítő könyv
• 1953: Játékos fizikai kísérletek. Mozgások és erők. Népszerűsítő könyv
• 1953: Elektromosságtan és Élet. Népszerűsítő könyv
• 1953: Kis Fizika I.
• 1954: Kis Fizika II. Tankönyv
• 1955: Az elektronok nyomában. Népszerűsítő könyv
• 1957: Túl a rádióhullámokon. A fény. Népszerűsítő könyv
• 1959: A fény és a sugárzások. A Kultúra Világa
• 1960: Kísérletezzünk és gondolkozzunk. Népszerűsítő könyv az egész fizikáról
• 1960: Tudomány, Technika, Élet. Népszerűsítő könyv
• 1960: Kísérletezzünk és gondolkodjunk
• 1960: A mikroszkóp és használata
• 1960: Tanulságos kísérletek. Népszerű elektrodinamika
• 1961: A legújabb kor fizikája. Atomfizika
• 1963: Érdekes fizikai kísérletek. Az egész fizika
• 1964: Fizika. A Kultúra Világa
• 1964: Színes atomfizika. Népszerűsítő könyv
• 1965: Kis atomfizika. Népszerűsítő könyv
• 1968: Klasszikus Fizika. Minerva Zsebkönyvek
• 1968: Sugárözönben élünk. Minerva Zsebkönyvek
• 1970: Elektrotechnika. Tankönyv
• 1972: A fegyverek fizikája. Tankönyv (speciális részek az egész fizikából)
• 1980: Színes fizikai kísérletek – a „semmiből”. Népszerűsítő képeskönyv
• 1981: Játékos kísérletek az elektronnal. Képeskönyv (válogatás az elektromosságtanból)
• 1997: Kísérletek könyve, Hogyan tanuljunk fizikát? 500 egyszerű fizikai kísérlet (az 1960-as „Kísérletezzünk és gondolkozzunk” reprint kiadása)^[6]

Emlékezete

Öveges József emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Varsányi udvar 2. szám alatt^[5]

• Nevét az országban számos általános és középiskola viseli.
• 1979 óta a tatai Eötvös József Gimnáziumban tartják meg az országos Öveges-emlékversenyt. Itt, a gimnázium I. emeleti folyosóján^[7] születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak. Az emléktábla felirata:

„ÖVEGES JÓZSEF

1895-1979

Kossuth-díjas fizikus.

Ebben az iskolában tanított

1922-től 1924-ig és 1930-tól 1940-ig.

1980”

• A pákai iskola épületében 2000. március 15-én Öveges József emlékszobát avattak, munkásságának emlékeivel.
• Budapesten katolikus szellemiségű tanáregylet vette fel a nevét.^[8]
• A TIT zalaegerszegi ismeretterjesztő egylete^[9] az ő nevét viseli. Emlékére állandó kiállítást szerveztek a TIT Zsombolyai úti székházában (Budapest, Zsombolyai út 6.)
• A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2005. április 8-tól a 67 308-as sorszámú kisbolygót Övegesnek nevezte el Öveges József tiszteletére.^[10]
• Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg.^[11]
• A professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli.
• A Magyar Nukleáris Társaság az iskolai fizikaoktatás kísérletes jellegének erősítésére és a kísérletező fizikatanárok elismerésére 2006-ban Öveges József-díjat alapított.

Irodalom

• Az alapfokú oktatás története Pákán a kezdetektől napjainkig. Helytörténeti olvasókönyv, írta és szerkesztette Molnár László, Páka, 2000 (az Öveges a gyermekekért Alapítvány kiadása)
• Kovács Mihály: Öveges József. – Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993. 106. p.
• Cikkek és riportok Övegestől, illetve Övegesről. Megtalálhatók: Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. Levélcím: 1444 Budapest, Pf. 266. Telefon: [phone].