Bónis György

Bónis György (Budapest, 1914. január 5. – Budapest, 1985. november 6.) jogász, jogtörténész, az állam- és jogtudományok doktora. Fő kutatási területén, a magyar és egyetemes állam- és jogtörténet a középkorban témában ért el kiváló eredményeket.

Bónis György
Született	1914. január 5. Budapest
Elhunyt	1985. november 6. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész jogász jogtörténész könyvtáros levéltáros
Iskolái	ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bónis György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

1936-ban szerzett jogászdoktori diplomát az Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán „Sub auspiciis gubernatoris” kitüntetéssel. 1936 novemberétől 1937 májusáig a School of Economics and Political Sciences (London) ösztöndíjasa volt. A budapesti Egyetemi Könyvtárban kutatókönyvtárosi beosztásban, 1939-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban segédfogalmazóként működött.

1940-ben magyar alkotmánytörténetből a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen egyetemi magántanárrá habilitálták. Néhány héttel később még ugyanebben az évben a kolozsvári egyetemen a jogtörténet rendkívüli egyetemi tanárává nevezték ki.

1940-től 1947-ig volt a kolozsvári egyetem jogi karának egyetemi tanára. Szerkesztette a Jogtörténeti és Népi Jogi Tanulmányok c. könyvsorozatot. 1945-ben a háborús front elől Budapestre menekült, majd 1945-ben vissza is tért Kolozsvárra. 1947-ben a hatóságok kiutasították Romániából. A köztársasági elnök nevezte ki 1947-ben a Szegedi Tudományegyetemre a Magyar és Egyetemes Jogtörténet tanszékvezető egyetemi tanárává. 1955-ben a jogi kar dékánhelyettesi posztját is ellátta. 1957-ig működött Szegeden. 1952-ben kandidátussá, 1969-ben a jogtudományok doktorává nyilvánította az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága.

A szegedi egyetemen az 1956-os forradalom miatt számos hallgatót és oktatót elítéltek vagy elbocsátottak, köztük Bónis Györgyöt is. 1957. június 28-án Budapestre távozott, ahol a Fővárosi Levéltár munkatársa, majd osztályvezetőjeként működött. 1956-70 közt rövidebb kutatói- vagy tanulmányutakon járt Európa különböző országaiban: Hollandia, Írország, NDK, NSZK, Franciaország, Lengyelország, Svédország, Svájc, Csehszlovákia, Olaszország. 1974-ben vonult nyugdíjba.

Munkássága

Nevéhez fűződik az első magyar büntetőjogi kodifikációs kísérlet (1712) felfedezése, a magyar hűbériség és rendiség nyugat-európai összefüggéseinek feltárása, a ius commune magyarországi és erdélyi történetének első német nyelven megjelent összefoglalása, valamint a magyar törvények kritikai kiadása (Decreta Regni Hungariae). Jogtörténeti, történettudományi munkái mellett néprajztörténeti kutatásokkal is foglalkozott.

Számos európai egyetemen és jogtörténeti konferencián tartott előadást, Cambridge-ben vendégprofesszor volt, az Európai Történettudományi Akadémia tagja.

Kötetei (válogatás)

• A magyar büntetőtörvénykönyv első javaslata 1712-ben (Az Angyal szeminárium kiadványai 26. Budapest, 1934.
• A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. Budapest, 1935.
• Hagyomány és haladás az erdélyi jog fejlődésében. Kolozsvár, 1944. Erdélyi Tudományos Füzetek 184.
• Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, 1947.
• Jacobinus János erdélyi kancellár formuláskönyve, 1602, Szerk., Kolozsvár, 1947.
• Hajnóczy József. Budapest, 1954.
• Egyetemes állam- és jogtörténet. Sarlós Mártonnal. Budapest, 1957.
• Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után: 1686–1708. Budapest, 1962.
• Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, Ius Romanum Medii Aevi V. 10., Mediolani, 1964.
• A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971.
• A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Budapest, 1972.
• Középkori jogunk elemei. Budapest, 1972.
• Decreta Regni Hungariae : 1301-1457 / Collectionem manuscriptam Francisci Dőry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai ; [Deutsche Übersetzung Gyula Gál] = Gesetze und Verordnungen Ungarns. Budapest, 1976.
• Decreta regni Hungariae : 1458-1490. Érszegi Gézával és Teke Zsuzsával. Budapest, 1989.
• The laws of the medieval kingdom of Hungary / ... collab. with Leslie S. Domonkos. 2. rev. ed. Idyllwild : Charles Schlacks, jr., 1999-

Irodalom

• Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Millenniumi Magyar Történelem - Historikusok. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. ISBN 963-389-426-3
• Brockhaus Enzyklopädie. 3. Bd. Wiesbaden, 1967. 111. p.
• Révész T. Mihály: Bónis György. (Levéltári Szemle, 1986. 2. sz.).
• Nagyné Szegvári Katalin: Bónis György (1914-1985). Magyar Jogtudósok I. Szerk. Hamza Gábor. Budapest, 1999. 155-168. old.

Társasági tagság

• Magyar Történelmi Társulat (1932-; 1969-)
• Commission Internationale pour l'Histoire des Assemblées d'États (1957-)
• Commission Internationale pour la Diplomatique (1970-)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Bónis György lásd 29. p. ISBN 963-482-037-9
• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Bónis György lásd 19. p.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
• Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 322–323. o. ISBN 963-05-1286-6