budapesti kerület From Wikipedia, the free encyclopedia
Budapest XXIII. kerülete – Soroksár (németül: Markt) a magyar főváros legfiatalabb kerülete; 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.
| Budapest XXIII. kerülete | |||
 | |||
| A Hősök tere, háttérben a Nagyboldogasszony-templom | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Soroksár | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek | Millenniumtelep Soroksár Soroksár-Újtelep [1] | ||
| Alapítás ideje | 1994 | ||
| Irányítószám | 1237-1239 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Polgármester | Bese Ferenc (független)[2] | ||
| Országgyűlési képviselő | Szabó Szabolcs (MSZP–Együtt–DK–PM–MLP) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 22 297 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
| Rangsorban | 23. | ||
| Népsűrűség | 580 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,77 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Budapest XXIII. kerülete
Pozíció Budapest XXIII. kerülete térképén
| |||
 é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″ | |||
| Budapest XXIII. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.
Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak.
Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wathay család birtoka. Wathay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A település első postamestere, nemes Sartóry Lipót (1760-1809), aki Csikóson, Sári mellett született nemes Sartóri Lipót (1733-1789), uradalmi ispán Újhartyánban a gróf Keglevich családnál, és Schmir Katalin fiaként. A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.
A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát – összesen 3898 embert – kitelepítették.[4] A kitelepítetteket marhavagonokon szállították főleg Német Demokratikus Köztársaságba és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek, hogy egy „kis munkára” viszik őket (málenkij robot). Ez az akkori nagyhatalmak döntésén alapult.
1950. január 1-jétől Soroksár a főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pestszenterzsébet mellett.
A Haraszti út - Templom utcai elágazásnál (GOH csomópont) a HÉV vágányai felett átívelő Grassalkovich úti felüljáró 1974-1976 között épült.[5][6] A 150-es vasútvonal felett átívelő Ócsai úti felüljáró korábban, 1972-1974 között épült.[7][8][9][10] A Helsinki út folytatásaként a Grassalkovich út kiszélesítése irányonként két forgalmi sávval 1979-re készült el.[11]
1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.
A Molnár-sziget (németül: Müllerinsel) a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak. A történelem során Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzájárult Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.
A Molnár-sziget arról az 50 vízimalomról kapta nevét, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári, ún. sváb rozskenyeret fővárosba.
| Terminus | Név | Jelölő szervezet(ek) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1994–1998 | Geiger Ferenc | MSZP-SZDSZ[12] | |
| 1998–2002 | Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete[13] | ||
| 2002–2006 | Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete[14] | ||
| 2006–2010 | Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete[15] | ||
| 2010–2014 | Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete[16] | ||
| 2014–2019 | Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete[17] | ||
| 2019–2024 | Bese Ferenc | független[18] | |
| 2024– | független[2] |
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
|---|---|---|
| 1870 | 4 726 | — |
| 1880 | 5 379 | 1,29% |
| 1890 | 6 757 | 2,28% |
| 1900 | 8 603 | 2,42% |
| 1910 | 11 406 | 2,82% |
| 1920 | 12 543 | 0,95% |
| 1930 | 14 387 | 1,37% |
| 1941 | 18 897 | 2,48% |
| 1949 | 19 488 | 0,38% |
| 1960 | 23 789 | 1,81% |
| 1970 | 26 657 | 1,14% |
| 1980 | 23 341 | −1,33% |
| 1990 | 19 185 | −1,96% |
| 2001 | 20 697 | 0,69% |
| 2011 | 21 155 | 0,22% |
| 2022 | 22 633 | 0,61% |
A XXIII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 22 633 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1478 fővel nőtt a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 555 ember volt. A XXIII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2021-ben a férfiaknál 69,9, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 7763 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 4615 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,6%-a, mintegy 2616 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XXIII. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1949-ig. Az 1950-es évektől 1970-ig dinamikusan nőtt a kerület népessége. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 26 657 fő. A 70-es évektől, egészen 1990-ig csökkent a kerület népesség száma, azonban a 90-es években fordulat következett be és lassú növekedésnek indult be, ami napjainkig is tart. Jelenleg ma kevesebben laknak a XXIII. kerületben, mint 1960-ban.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XXIII. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
A kerület viszonylag csendes, kertvárosias, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Grassalkovich út - Ócsai út - Haraszti út tengely, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, délen az M0 körgyűrű). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV (H6), valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében (Hősök tere) vannak a megállói. A kerület központja a Hősök tere, amely 13 km távolságra helyezkedik el a Belvárostól.
Ezeken kívül megközelíthető az alábbi BKK autóbuszokkal: 66, 66B, 66E, 135, 166 valamint a Volánbusz délpesti agglomerációba tartó helyközi járataival.
Soroksár hivatalos [forrás?] sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály az NB II. Merkantil Ligában szerepel.
A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 87 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül 1998-óta minden évben megrendezésre, a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen rendszerint tucatnyi ország több mint 100 versenyzője vesz részt.
Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.[23] A délkeleti részén 1990-1991 között épült fel a Szentlőrinci úti lakótelep. Az északabbra található, kisebb méretű Nyír utcai lakótelep a - nevével ellentétben a kerülethez tartozó - Pesterzsébeti temetőhöz esik közelebb.
_5.jpg)
Kulturális intézmények:
Nürtingen, Németország (1991–, megerősítés: 1995)[25]
Székelyudvarhely, Románia (1998–)[25]
Tvardica, Bulgária (2007–)[25]
Törökbálint, Magyarország (2008–)[25]
Peking Tongzhou kerülete, Kína (2019–)[25]
Sona, Olaszország (2021–)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
