A gyaraki herceg és grófGrassalkovich család egy mára már kihalt, magyar nemesi család.
A család eredete bizonytalan, azonban valószínűsítik, hogy a Krisakov családból származik. Krisakov Gergely 1405-ben Temes, és Zala vármegye területén jelentősebb birtokokkal rendelkezett. Ennek ugyanily nevű leszármazottja Rudolf királytól 1584-ben állítólag nemesi címerlevelet kapott. Egy másik, kevésbé valószínű feltételezés szerint a család neve Horváth volt. De mindkét feltételezés eléggé bizonytalan. Az első bizonyítható tagja e családnak egy N betűvel kezdődő keresztnevű és Graschiakovith vezetéknevű birtokos volt. Később a család Mátyás nevű tagja elhagyta e névből az A betűt, majd János használta először Grassalkovich formában vezetéknevét. Később Antal először bárói, majd grófi rangot nyert, majd fia, ifjabb Antal birodalmi hercegi rangra emeltetett olyan megkötéssel, hogy a hercegi cím csak az elsőszülött fiút illeti meg. Legnagyobb birtokuk és kastélyuk Gödöllőn található, s innen nem messze, Máriabesnyőn pedig a családi kripta helyezkedik el. A család vagyonosabbik ága több templomot, iskolát is építtetett, több települést újra benépesítettek. Nekik köszönhetjük a Nemzeti Múzeum és a régi Nemzeti Színház telkét is. Azonban a család 1841-ben a legifjabb Antallal kihalt. Ő és neje szintén a máriabesnyői családi kriptában nyugszik.
A gazdag és neves Grassalkovich család több kastélyt is építtetett a Monarchián belül. Legnevezetesebbek talán a gödöllői hatalmas rezidencia, a bécsi nyári palota a II. kerületben, valamint a Hatvan-nagygombosi majorság.
Egykor a magyar fővárosban is állt egy Grassalkovich-palota, de mára néhány metszet maradt csupán róla.
Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása különös tekintettel az 1770-1815. esztendőkre; Stephaneum, Budapest, 1933 (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez)
Grassalkovichok emlékezete. 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga; szerk. Horváth László; HLM, Hatvan, 2001