Berky Lili

Berky Lili, Berky Amália Terézia Kornélia (Győr, 1886. március 15.^[5] – Budapest, 1958. február 5.) magyar színésznő, érdemes művész. Gózon Gyula Kossuth-díjas színész felesége.

Babay József: Csodatükör. Fekete Király: Rajnai Gábor, Mikan néni: Berky Lili, Katalin: Somogyi Erzsi, Fehér király: Gózon Gyula, Fehér Bolond: Makláry Zoltán

Berky Lili
Született	Berky Amália Terézia Kornélia 1886. március 15.[1][2] Győr[3]
Elhunyt	1958. február 5. (71 évesen)[1][2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Gózon Gyula (1917–1958)[4]
Szülei	Berky Ferenc
Foglalkozása	színész
Halál oka	betegség
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (34/2-1-36)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1894 – 1955
Tevékenység	színész
Díjai
Érdemes művész (1955)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Berky Lili témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Színészcsaládban született, Berky (Bauer) Ferenc színházigazgató és aszódi Tóth Amália leányaként. Már 8 évesen színpadon játszott. 1903-ban végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. 1905–06-ban a Király Színházban, majd 1911-ig Kolozsváron játszott. Azután 1913-ig a Népopera, 1915 és 1919 között pedig a kolozsvári Színház tagja volt. 1917-ben férjhez ment Gózon Gyulához, akivel 1919-ben nyitották meg a Muskátli Kabarét. 1920-ban az Apolló Színházban, 1921-ben a Renaissance Színházban, 1922-ben a Művész Színpadon, 1923-ban a Belvárosi Színházban, 1924 és 1926 között a Király Színházban, a Belvárosi Színházban, a Blaha Lujza Színházban és a Magyar Színházban játszott. 1929-ben szerződött az Új Színházhoz, de játszott a Belvárosi Színházban, a Vígszínházban, a Városi Színházban és a Király Színházban is. 1932–33-ban a Művész Színház, 1934-ben az Andrássy úti Színház, 1934 és 1935 között a Vígszínház, 1935-től 1949-ig pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1943 és 1947 között játszott a Fővárosi Operettszínházban, az Erzsébetvárosi Színházban és a Magyar Színházban is. 1949-től 1955-ig az Ifjúsági Színház tagja volt, 1955-től haláláig a József Attila Színházban és a Magyar Néphadsereg Színházában (ma: Vígszínház) játszott. Utolsó szerepe Molnár Ferenc: A hattyú című darabjában a Főhercegnő megformálása volt. Első filmszerepe az 1913-ban készült Sárga csikó című némafilmben, utolsó pedig az 1955-ben készült Az élet hídja című filmben volt.

Színpadi szerepei

• Audran: Üdvöske... Primadonna
• Bónyi Adorján: Hódítás... Wanderweldné
• Csiky Gergely: Nagymama... Nagymama
• Alexandre Dumas: A nők barátja... Leverdetné
• Heltai Jenő: Naftalin... Dr. Csaplárosné, Manci
• Herczeg Ferenc: Bizánc... Zenóbia
• Herczeg Ferenc: A Gyurkovics lányok... Gyurkovicsné
• Herczeg Ferenc: Kék róka... Cecil
• Hervé: Lili
• Hervé: Nebántsvirág
• Huszka Jenő: Bob herceg
• Huszka Jenő–Martos Ferenc: Aranyvirág
• Kacsóh Pongrác: János vitéz... Iluska
• Kodolányi János: Földindulás... Böbékné
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja
• Lehár Ferenc: A víg özvegy... Glavári Hanna
• Rákosi Viktor: Elnémult harangok... Todorescuné
• Soulaine–Pujol–Yvain: Yes... Mme de Saint-Aiglefin, Lucette
• Straus: Varázskeringő
• Suppé: Boccaccio
• Ujházy György: A Beleznay asszonyok... özv. Beleznay Ádámné
• Verneuil–Berr: Én és a húgom... Elárusítólány
• Szirmai Albert: Mágnás Miska... Marcsa
• Zilahy Lajos: Süt a nap... A tekintetes asszony

Filmjei

Babay József: Csodatükör. Mikan néni: Berky Lili, Katalin: Somogyi Erzsi (1937)

Berky Lili sírja Budapesten. Kerepesi temető 34/2-1-36

Emléktábla volt lakóházuk falán, Rákosligeten

Némafilmek

• Sárga csikó (1913)
• A tolonc (1914)
• Böském (1914)
• A kölcsönkért csecsemők (1914)
• A kormányzó (1915)
• Havasi Magdolna (1915)
• Leányfurfang (1915)
• Éjjeli találkozás (A betyár kendője) (1915)
• Tetemrehívás (1915)
• Petőfi dalciklus (1916)
• Mágnás Miska (1916)
• A kétszívű férfi (1916)
• A szobalány (1916)
• Mesék az írógépről (1916)
• A gyónás szentsége (1916)
• Méltóságos rabasszony (1916)
• Ártatlan vagyok (1916)
• A dolovai nábob leánya (1916)
• Fehér éjszakák (Fedora) (1916)
• Vergődő szívek (1916)
• Csaplárné a betyárt szerette (1917)
• Ciklámen (1917)
• Falusi Madonna (1917)
• Az utolsó éjszaka (1917)
• A megbélyegzett (1917)
• A vasgyáros (Claire) (1917)
• A tanítónő (1917)
• Nehéz szerep (1917)
• A vadorzó (1918)
• Az aranyember (1918)
• A csodagyerek (1920)
• Csárdáskirálynő (1927) német–magyar

Játékfilmek

• Pardon tévedtem (1933)
• Ida regénye (1934)
• Az új rokon (1934)
• Meseautó (1934)
• Búzavirág (1934)
• Márciusi mese (1934)
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
• Szerelmi álmok (1935)
• Ez a villa eladó (1935)
• A királyné huszárja (1935)
• Zivatar Kemenespusztán (1936)
• Dunaparti randevú (1936)
• A méltóságos kisasszony (1936)
• Három sárkány (1936)
• Mária nővér (1936)
• Pergőtűzben! (1937)
• Mai lányok (1937)
• Pusztai szél (1937)
• Viki (1937)
• Egy lány elindul (1937)
• Fehérvári huszárok (1938)
• Süt a nap (1938)
• Uz Bence (1938)
• Párbaj semmiért (1939)
• Mátyás rendet csinál (1939)
• Balkezes angyal (1940)
• Pepita kabát (1940)
• Rózsafabot (1940)
• Tóparti látomás (1940)
• Dankó Pista (1940)
• Sarajevo (1940)
• Hét szilvafa (1940)
• Az intéző úr (1941)
• Fekete hajnal (1942)
• Sárga kaszinó (1943)
• Kerek Ferkó (1943)
• Muki (1943)
• A tanítónő (1945)
• Hazugság nélkül (1945)
• Különös házasság (1951)
• Az élet hídja (1955)

Magyar Rádió

• Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Főszereplők: Csokonai Vitéz Mihály–Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Fábián Juliánna, írónő – Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
• Szentgyörgyi Elvira: Háráp Álb (1951)
• Mark Twain: Utazás a Nagy Folyón (1952)

Diszkográfia

• Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: „Komáromi farsang” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019

Díjai

• Érdemes művész (1955)