Berillium-jodid

A berillium-jodid a hidrogén-jodid berilliumsója, képlete BeI₂. Higroszkópos, nagyon mérgező anyag. Tetragonális^[1] vagy rombos fehér tűs kristályokat alkot. Hevesen reagál a vízzel.

berillium-jodid
a berillium-jodid szerkezete
Más nevek	berillium-dijodid berillium(II)-jodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7787-53-3
PubChem	82231
ChemSpider	74209
SMILES [Be+2].[I-].[I-]
InChI InChI=1S/Be.2HI/h;2*1H/q+2;;/p-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	BeI2
Moláris tömeg	262,82 g·mol−1
Megjelenés	fehér tűs kristályok
Sűrűség	4,325 g·cm−3 (20 °C)
Olvadáspont	510 °C
Forráspont	590 °C
Oldhatóság (vízben)	hevesen reagál
Oldószerei	oldódik etanolban és dietil-éterben, kismértékben oldódik a szén-diszulfidban
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	rombos
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−192,5 kJ/mol
Standard moláris entrópia So298	130 J/mol K
Hőkapacitás, C	71,14 J/(mol × K)
Veszélyek
Főbb veszélyek	nagyon mérgező, egészségre veszélyes, környezetre veszélyes,
R mondatok	R49 R25 R26 R36/37/38 R43 R48/23 R51/53
S mondatok	S53 S45 S61
Rokon vegyületek
Azonos kation	Berillium-fluorid Berillium-klorid Berillium-bromid
Azonos anion	Magnézium-jodid kalcium-jodid Stroncium-jodid Bárium-jodid Rádium-jodid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Előállítása

Elő lehet állítani berillium és jód reakciójával 500–700 °C-on:^[2][3]

${\displaystyle \mathrm {Be+I_{2}\longrightarrow BeI_{2}} }$

De elő lehet állítani berillium-karbid és hidrogén-jodid reakciójával nitrogéngázban 600–700 °C-on:

${\displaystyle \mathrm {Be_{2}C+4\ HI\longrightarrow 2\ BeI_{2}+CH_{4}} }$

Tulajdonságai

A berillium-jodid nagyon higroszkópos, fehér por; hevesen reagál a vízzel, hidrogén-jodid keletkezik belőle:

${\displaystyle \mathrm {BeI_{2}+2\ H_{2}O\longrightarrow Be(OH)_{2}+2\ HI} }$

A jódot fluor, klór és bróm kiszorítja a berillium-jodidból. Fluorral reagálva berillium-fluorid és jód-fluoridok keletkeznek belőle, klórral és brómmal reagálva berillium-klorid és berillium-bromid keletkezik belőle. Szilárdan és gőzfázisban is gyúlékony. Oxidálószerekkel, például kálium-permanganáttal vagy kálium-kloráttal reagálva elemi jód keletkezik belőle.^[4] Gőzfázisban dimer. 1200 °C-on az elemeire bomlik. A képződési entalpiája 21,80 kJ/mol, párolgási entalpiája 70,5 kJ/mol. Három kristályszerkezete ismert.

A berillium-jodid különböző kristályszerkezetinek rácsállandói^[3]

Hőmérséklet tartomány	Kristályszerkezet	a [Å]	b [Å]	c [Å]	β
290 °C alatt	rombos	11,18	5,94	6,04	-
290 °C és 370 °C között	rombos	18,0	16,69	11,43	-
370 °C felett	tetragonális	5,84	5,70	-	-

Felhasználása

Nagy tisztaságú berillium előállításához használják. Forró volfrám izzószállal érintkezve bomlik.