From Wikipedia, the free encyclopedia
A 2024-es ausztriai parlamenti választást 2024. szeptember 29-én tartották. A Nemzeti Tanács – az osztrák parlament alsóháza – 183 tagját választották meg. A legerősebb párt vezetője, ha sikerül kormánykoalíciót alakítani, Ausztria kancellárja lesz, az osztrák kormány feje.
| ||||||
Összesen 183 mandátum
92 szükséges a többséghez | ||||||
←2019 | következő→ | |||||
|
|
| ||||
Párt vezetője | Herbert Kickl | Karl Nehammer | Andreas Babler | |||
Párt | FPÖ | ÖVP | SPÖ | |||
Választás előtt | 31 | 71 | 40 | |||
Választás után | 57 | 51 | 41 | |||
Változás | 26 | 20 | 1 | |||
Szavazatok | 1 408 514 | 1 282 734 | 1 032 234 | |||
% | 28,8% | 26,3% | 21,1% | |||
Változás | 12,7 | 11.2 | 0.0 | |||
|
| |||||
Párt vezetője | Beate Meinl-Reisinger |
Werner Kogler | ||||
Párt | NEOS | Zöldek | ||||
Választás előtt | 15 | 26 | ||||
Választás után | 18 | 16 | ||||
Változás | 3 | 10 | ||||
Szavazatok | 446 378 | 402 107 | ||||
% | 9.1 | 8.2 | ||||
Változás | 1.0 | 5.7 | ||||
Térképen: | ||||||
Miniszterelnök a választás előtt: | Miniszterelnök a választás után:
Még nem ismert |
A választást az FPÖ nyerte meg, 28,8%-os eredménnyel, az október 3-ai végleges eredmény alapján.[1] Ez tekinthető a párt eddigi legjobb eredményének, továbbá Ausztria történelmében az első olyan választás a második világháború óta, amikor szélsőjobboldali párt szerezte meg a legtöbb mandátumot.[2][3][4] A korábbi kormánypártok közül a Néppárt 20, míg a Zöldek 10 mandátumot veszítettek. A Szociáldemokrata Párt történetének legrosszabb eredményét érte el a szavazatarányt (21,1%) és helyezést (harmadik) illetően, viszont a 2019-es választásokhoz képest eggyel több mandátumot szerzett. A NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum javított a korábbi eredményén, 15-ről 18-ra nőtt a párt mandátumainak száma. Más párt nem érte el a 4%-os parlamenti küszöböt.
A 2019-es ausztriai parlamenti választást az Ibiza-ügy kirobbanása után tartották, a Sebastian Kurz által vezetett akkori ÖVP–FPÖ-kormány feloszlása után. A választást magasan az ÖVP nyerte 37,5%-kal, míg az FPÖ mindösszesen a szavazatok 16%-át szerezte meg, mely a párt legrosszabb eredménye volt 2006 óta. Több, mint egy évszázados negatív rekordot döntött az Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) a szavazatok 21%-át megszerezve. A Zöldek a 2017-es eredményükkel ellentétben újra bejutottak a parlamentbe, és a NEOS is tovább erősödött.[5] Az ÖVP a Zöldekkel közös koalícióban alakította meg a második Kurz-kormányt 2020 januárjában.[6]
2021 júniusában Norbert Hofer lemondott az FPÖ párt vezetéséről, őt Herbert Kickl, a parlamenti frakció vezetője váltotta fel, akinek belügyminiszteri elbocsátása 2019-ben az ÖVP–FPÖ kormány összeomlását okozta.[7]
2021. október 6-án a Gazdasági és Korrupciós Ügyekkel Foglalkozó Ügyészség (WKStA) a kancellári hivatalban és az ÖVP-székházban házkutatást tartott a Kurz és környezetével szembeni vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja végett. A házkutatások célja, hogy bizonyítsák a vádakat, miszerint Kurz 2016-ban közpénzből finanszírozott közvélemény-kutatások eredményeit manipulálta saját javára, rosszabb színben feltüntetve Reinhold Mitterlehnert, az ÖVP akkori vezetőjét.[8] Ezt követően a Zöld Párthoz tartozó alkancellár, Werner Kogler ultimátumot adott Kurznak, miszerint ha nem mond le, bizalmatlansági szavazást fognak ellene kezdeményezni. Végül Kurz október 9-én lemondott a kancellári pozíciójáról, akit a külügyminiszter, Alexander Schallenberg váltott. Kurz a pályafutását akkor frakcióvezetőként folytatta, így széles körben elterjedt, hogy valójában ő maradt a kormányfő.[9][10][11] Kurz végül december másodikán lemondott minden politikai tisztségéről, mivel a családjára szeretne koncentrálni. Rövidesen utána Schallenberg is bejelentette, hogy az ÖVP tisztújításával ő is lemond a kancellári pozíciójáról.[12] December harmadikán Karl Nehammer korábbi belügyminisztert egyhangúlag választották meg a párt élére, így Alexander Van der Bellen elnök december 6-án beiktatta kancellárként.[13]
2019-től számos kisebb párt, köztük a Team HC Strache – Szövetség Ausztriáért, az Osztrák Kommunista Párt, a Sörpárt és az MFG Ausztria nagyobb mértékű támogatást élvezett a 2020-as bécsi, 2021-és felső-ausztriai és a 2023-as salzburgi önkormányzati és több helyi választáson, lehetővé téve számukra, hogy mandátumokat szerezzenek. Míg a Szövetség Ausztriáért eltűnt a nyilvánosságból, a többi pártnál fennállt az esély, hogy indulnak a parlamenti választásokon.
A koronavírus-járvány első évében erősödött a kormánypártok támogatottsága, viszont egy oltásokat kötelezővé tevő törvény elfogadását követően számos szavazót elvesztettek. A törvény elfogadása számos tömegtüntetést eredményezett, melynek következményeképp a törvény soha nem lépett hatályba.
Számos ÖVP-t övező korrupciós botrány és a növekvő infláció okán a kormánypártok támogatottsága jelentős mértékben esett a tiroli, alsó-ausztriai, karintiai és salzburgi tartományi választásokon. 2023 májusában Ausztrában az infláció 10% volt, megelőzve az eurózóna országainak átlagát, mely akkor 7% volt. Nehammer vezetése alatt az osztrák kormány 2022-ben egy hatmilliárd eurós intézkedéscsomagot vezetett be, amelynek célja az emelkedő megélhetési költségek háztartásokra gyakorolt hatásának enyhítése volt. Az intézkedések segítették korlátozni a szegénységet, azonban bizonyos szakértők szerint tovább rontotta az inflációt.[14]
2022. december 8-án Nehammer megvétózta Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását. Az indoklása szerint a csatlakozás korai lenne, és először az Európai Unió határvédelmének megszigorítására lenne szükség az illegális migráció megszorításának érdekében.[15]
2023. május 23-án az SPÖ akkori vezetője, Pamela Rendi-Wagner bejelentette, hogy nem indul a párt tisztújításának második fordulójában, miután az első fordulóban csak a harmadik helyen végzett, Hans Peter Doskozil és Andreas Babler mögött. Két nappal később visszavonult az osztrák politikából. A második fordulóból június 3-án Doskozil került ki győztesként, viszont két nappal később az SPÖ bejelentette, hogy nem ez a valós választási eredmény, ugyanis bizonyos eredmények összekeverődtek egy Microsoft Excel táblázatban, így a párt új vezetője valójában Babler lett.[16]
Az SPÖ évekig húzódó belső konfliktusai és a kormánypártok gyengülése lehetőséget adott a szélsőséges, populista FPÖ-nek, hogy előretörjön, annak ellenére, hogy a párt politikusai közül többen is kapcsolódnak az Ibiza-ügyhöz. A 2023-24-es közvélemény-kutatások jelentős többsége szerint az FPÖ a legesélyesebb, hogy megnyerje a választást. A támogatottságuk mellett az ellenzőik száma is jelentős: 2023. májusi közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek kétharmada ellenezne egy Kickl által vezetett kormányt. Továbbá Van der Bellen elnök kijelentette, hogy nem feltétlenül iktatna be automatikusan egy Kickl-kormányt, viszont nyitott lenne egy mérsékeltebb FPÖ-tag által vezetett kormány felé.[17]
A növekvő infláció és lakhatási válság következtében az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) népszerűbbé vált: 2023 áprilisában a salzburgi tartományi választásokon 12%-ot értek el és bizonyos közvélemény-kutatásokban is 7%-ra mérték őket.
2023. október 18-án Sebastian Kurz volt kancellárt szövetségi bíróság elé állították, a vádak szerint hamis kijelentéseket tett egy parlamenti vizsgálóbizottságnak.[18]
2023. november 4-én a KPÖ megszavazta Tobias Schweigert listavezetőnek.[19] 2024. január 18-án Dominik Wlazny bejelentette a Sörpárt indulását a választásokon.[20]
2024 júniusának elején az ORF megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 44%-a a bevándorlást, 43%-a a biztonságot és a háborút, 33%-a a környezet- és klímavédelmet, valamint 32%-a a gazdaságot említette prioritást élvező témaként. Az átlag feletti mértékben említették az FPÖ támogatói a bevándorlást (71%), a Zöldek szavazóbázisa pedig a környezet- és klímavédelmet (52%) mint fő témát.[21]
A Nemzeti Tanács 183 tagját nyílt listás, arányos rendszerben választják, kilenc választókerületben, és 39 alválasztókerületben. A választókerületeket a tartományi rendszer alapján alakították ki, és különböző számú képviselőt delegálnak, 7 és 36 között. Az alválasztókerületek szintjén a Hare-kvóta, szövetségi szinten pedig a D’Hondt-módszer alapján osztják szét a mandátumokat. A küszöb 4 százalék, illetve egy mandátum valamelyik alválasztókerületben. A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, a szövetségi, az állami és a választókörzeti szinten.[22]
A választáson a 2019-ben a Nemzeti Tanácsba jutott pártok mindegyike elindult, továbbá egyéb pártok és mozgalmak is, akár országos, akár tartományi szinten.[23]
Párt | Rövidítés | 2019-ben elnyert mandátumok száma | |
---|---|---|---|
Osztrák Néppárt Österreichische Volkspartei |
ÖVP | 71 | |
Ausztria Szociáldemokrata Pártja Sozialdemokratische Partei Österreichs |
SPÖ | 40 | |
Osztrák Szabadságpárt Freiheitliche Partei Österreichs |
FPÖ | 30 | |
Osztrák Zöld Párt Die Grünen – Die Grüne Alternative |
GRÜNE | 26 | |
NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum NEOS – Das Neue Österreich und Liberales Forum |
NEOS | 15 | |
független (= Philippa Beck) | 1 | ||
2024. június 15-én Nehammer kizárta annak lehetőségét, hogy a Herbert Kickl által vezetett FPÖ-vel koalíciót kössenek, viszont más pártvezetővel nyitott lenne az összefogás lehetőségére.[25]
2024. június 17-én környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler részt vett Luxemburgban az EU-tagállamok környezetvédelmi minisztereinek találkozóján, ahol egy, a természet helyreállítására törekvő törvénytervezethez járult hozzá. Mindez a kancellár jóváhagyása nélkül történt, mivel Ausztriában nem volt belpolitikai konszenzus az ügyben. Ennek következtében a kancellár, Karl Nehammer az Európai Bírósághoz fordult, mivel Gewessler „nem tartotta tiszteletben az érvényes jogi rendelkezéseket”.[26][27] Az események ellenére mind az ÖVP, mind a Zöldek fenntartották a koalíciójukat.[28]
2024 augusztusának végére a pártok elkezdték az intenzív plakátkampányukat. A kampányidőszak július 9-től a választás napjáig, szeptember 29-ig tartott, és minden pártnak törvény szerint maximum 8,66 millió euró állt rendelkezésére.[29]
A 2024. augusztusi események, köztük a bécsi Taylor Swift koncertre tervezett terrortámadás és a németországi Solingenben történő késes támadás a választási prioritásokat elmozdította a vallási szélsőségek és terrorizmus elleni védelem felé. A kancellár, Nehammer koalíciós feltételnek szabta meg a terrorgyanús személyek szociális médiafelületeken és üzenetküldő alkalmazásokon való megfigyelését, melyet szerinte már több másik országban is bevezettek.[30] Fontos megjegyezni, hogy az ÖVP ezzel a feltételével egyedül maradt, szemben minden másik párttal.[31] Az FPÖ az eseményekre „zéró menedékjog” felvetésével, továbbá a törvényt nem tisztelő külföldiek kitoloncolásának és egy radikális/politikai iszlámot betiltó törvénynek követelésével reagált.[32]
Ausztriában a szavazás napján 6 346 059 volt szavazásra jogosultak száma, ebből 4 929 745 leadott szavazatot számoltak össze, melyből 46 857 (a leadott szavazatok 0,95%-a) volt érvénytelen. A megszámlált szavazatok száma 77,68%-os részvételi arányra következtet. A részletes eredmények a következőek:[33][34]
Párt | Rövidítés | Szavazatok | Szavazatarány | |
---|---|---|---|---|
Osztrák Szabadságpárt Freiheitliche Partei Österreichs |
FPÖ | 1 408 514 | 28,85% | |
Osztrák Néppárt Österreichische Volkspartei |
ÖVP | 1 282 734 | 26,27% | |
Ausztria Szociáldemokrata Pártja Sozialdemokratische Partei Österreichs |
SPÖ | 1 032 234 | 21,14% | |
NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum NEOS – Das Neue Österreich und Liberales Forum |
NEOS | 446 378 | 9,14% | |
Osztrák Zöld Párt Die Grünen – Die Grüne Alternative |
GRÜNE | 402 107 | 8,24% | |
Osztrák Kommunista Párt Kommunistische Partei Österreichs |
KPÖ | 116 891 | 2,39% | |
Sörpárt Die Bierpartei |
BIER | 98 385 | 2,02% | |
Madeleine Petrovic Listája Liste Madeleine Petrovic |
LMP | 28 488 | 0,58% | |
Egyik sem Keine von denen |
KEINE | 27 830 | 0,57% | |
MFG Ausztria: Emberek, Szabadság, Alapvető jogok MFG Österreich: Menschen, Freiheit, Grundrechte |
MFG | 19 785 | 0,41% | |
Gáza Lista Liste Gaza |
GAZA | 19 376 | 0,40% | |
A Sárgák Die Gelben |
BGE | 156 | 0,00% | |
Tartomány | FPÖ | ÖVP | SPÖ | NEOS | Zöldek | Egyéb párt | Részvétel | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Burgenland | 28,8 | 28,6 | 27,0 | 6,5 | 4,7 | 4,4 | 82,5 | |
Karintia | 38,4 | 20,8 | 23,1 | 7,8 | 4,7 | 5,2 | 76,9 | |
Alsó-Ausztria | 29,2 | 29,9 | 20,2 | 8,5 | 6,7 | 5,5 | 82,0 | |
Felső-Ausztria | 30,5 | 26,3 | 20,3 | 8,4 | 8,3 | 6,2 | 80,1 | |
Salzburg | 27,7 | 31,6 | 16,8 | 9,0 | 8,5 | 6,4 | 78,4 | |
Stájerország | 32,2 | 27,0 | 18,6 | 8,2 | 7,6 | 6,4 | 78,5 | |
Tirol | 28,7 | 31,0 | 15,4 | 10,6 | 8,1 | 6,2 | 74,3 | |
Vorarlberg | 27,1 | 29,1 | 13,1 | 12,6 | 11,4 | 6,7 | 71,8 | |
Bécs | 20,7 | 17,4 | 29,9 | 11,4 | 12,3 | 8,4 | 70,7 | |
Ausztria | 28,8 | 26,3 | 21,1 | 9,1 | 8,2 | 6,4 | 77,5 | |
Forrás: Belügyminisztérium |
Az FPÖ és Kickl választási győzelmét követően számos jobboldali és szélsőjobboldali párt vezetője gratulált, többek között Orbán Viktor,[35] Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés, Franciaország),[36] Matteo Salvini (Liga, Olaszország)[37] és Alice Wendel (Alternatíva Németországért).[38] 2024. október 3-án körülbelül 25 ezer fő tüntetett Bécsben a szélsőjobboldal térnyerése ellen.[39]
A választást követő első közvéleménykutatás szerint az FPÖ tovább erősödött (30%), továbbá a megkérdezettek 29%-a egy FPÖ–ÖVP kormányt részesítene előnyben, 23% pedig ÖVP–SPÖ–NEOS koalíciót látna szívesebben kormányon.[40] Egy ezt követő közvéleménykutatás eredménye szerint a megkérdezettek 58%-a szeretné, hogy a szövetségi elnök, Alexander Van der Bellen hivatalosan az FPÖ-t kérje fel először kormányalakításra.[41] Az, hogy a köztársasági elnök a legerősebb pártot kéri fel kormányalakításra, megszokás Ausztriában, azonban nem alkotmányos kötelezettség.[42] Van der Bellen a választások után azt nyilatkozta, hogy biztosítja, hogy olyan kormány fog alakulni, amely tiszteli a liberális demokrácia alapjait.[43] Az elnök október 4-én kezdte meg a tárgyalásokat a pártvezetőkkel és később október 18-ig adott időt nekik, hogy "maguk rendezzék a dolgukat". Továbbá azt is nyilatkozta, hogy ez egy rendkívül egyedi helyzet, hiszen egy másik párt sem mutat hajlandóságot arra, hogy a választást megnyerő párttal koalíciót kössön, így nevetséges lépés lenne ilyen körülmények között felkérni az FPÖ-t, hogy kormányt alakítson.
Október 22-én Van der Bellen felkérte Karl Nehammert, hogy kormányt alakítson, és hogy egyeztessen az SPÖ-vel és annak vezetőjével, Andreas Bablerrel.[44] Nehammer úgy reagált, hogy szükségük lesz egy harmadik pártra is, hogy stabil parlamenti többségük legyen. A felkérésre Kickl kritikusan reagált, mondván, hogy egy kipróbált és tesztelt megszokás tört most meg, hangsúlyozva, hogy "ma még nincs vége a történetnek".[45] Október 25-én az ÖVP és az SPÖ elkezdtek hivatalosan tárgyalni a kormányalakításról. Nehammer továbbá egyeztetett a Zöldek és a NEOS delegációival is. A tárgyalások után Nehammer azt nyilatkozta, hogy a kormányalakításhoz vezető út "hosszú és rögös lesz", mivel a rendelkezésre álló pártok irányelvei rendkívül különbözőek.[46]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.