Salzburg (tartomány)

Salzburg (németül Salzburger Land, hivatalosan Bundesland Salzburg) Ausztria egyik szövetségi tartománya. 7154,56 km²-es területével szomszédunk 6. legnagyobb tartománya, ezzel Ausztria teljes területének mintegy 8,52%-át adja. Illetve közel 562 ezer fős lakosságával pedig a 6. legnépesebb tartomány, ezzel Ausztria népességének 6,23%-ával rendelkezik, népsűrűsége bőven az országos átlag alatt van.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Salzburg (egyértelműsítő lap).

Salzburg
Tipikus alpesi táj Sankt Koloman térségében
Salzburg címere Salzburg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Székhely	Salzburg
Legnagyobb város	Salzburg
Kormányzó	Wilfried Haslauer junior (ÖVP)
ISO 3166-2	AT-5
Népesség
Teljes népesség	558 410 fő (2020. jan. 1.)[1]
Rangsorban	7.
Népsűrűség	72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	827 m
Legmagasabb pont	Großvenediger, 3674 m
Terület	7154,56 km²
Rangsorban	6.
Időzóna	CET, UTC+1
Járásai
Elhelyezkedése
Salzburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzburg témájú médiaállományokat.

Nyugatról Tirol és Németország, északról Felső-Ausztria, keletről Stájerország, míg délről Karintia és Kelet-Tirol határolja. Székhelye "Mozart városaként" , illetve "az Alpok Romájaként" is nevezett Salzburg, amely híres lenyűgöző barokk óvárosáról, amely az UNESCO Világörökség része, valamint Wolfgang Amadeus Mozart szülővárosaként ismert. Emellett a Hohensalzburg vára és a híres Salzburgi Ünnepi Játékok is világszerte vonzzák a látogatókat. De nevezetesebb települései közé tartozik Zell am See festői tóparti város, népszerű sí- és nyári üdülőhely, Bad Gastein a híres gyógyfürdőváros a Hohe Tauern hegységben, Hallein amely történelmi sóbányáiról ismert város a Salzach folyó mentén, illetve Sankt Johann im Pongau amely fontos turisztikai központ, különösen a téli sportok szerelmesei számára.

Ausztria nyugati részén helyezkedik el, és változatos földrajzi adottságokkal rendelkezik. Területének nagy részét az Alpok hegyvonulatai borítják, köztük a Hohe Tauern és a Tennengebirge. Itt található Ausztria legmagasabb hegye, a Großglockner (3798 m) is. A Salzach a tartomány fő vízfolyása, amely észak felé halad, és több völgyet is kialakított. A régióban számos tó található, például a Zeller See, amelyek népszerűek a turisták körében. Salzburg tartomány éghajlata alpesi jellegű, hűvös telekkel és csapadékos nyarakkal.

Története szorosan összefonódik a sóbányászattal, amely már a kelta időkben is jelentős volt, különösen Hallein térségében. A római korban Iuvavum néven fontos városként működött. A középkorban Salzburg érseki fejedelemséggé vált, és évszázadokon át független egyházi államként létezett. A 17-18. században a barokk kultúra virágzott, ekkor épültek a város ikonikus épületei. 1803-ban a fejedelemséget szekularizálták, majd 1816-ban végleg Ausztria részévé vált. A 20. században Salzburg stratégiai szerepet játszott a második világháború alatt, később pedig a turizmus egyik központjává fejlődött, különösen a Salzburgi Ünnepi Játékok és a téli sportok révén.

Nevének eredete

A tartomány nevét székhelye után kapta, a német "Salzburg" szóból származik, amely szó szerint "sóvárat" jelent. Ez a név először 755-ben jelent meg írásos formában. A név eredete a Salzach folyón szállított sóra utal, amely fontos kereskedelmi árucikk volt a középkorban. A "burg" utótag pedig erődítményt vagy várat jelent, utalva a város védelmi létesítményeire. A sókereskedelem jelentős szerepet játszott a régió gazdasági fejlődésében, és a név ezt a történelmi jelentőséget tükrözi.

Hohenwerfen vára

Lofer

Földrajza

Salzburg tartomány Ausztria szívében, a Keleti-Alpok északi oldalán található. Közvetlen szomszédai: Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol valamint a Németországhoz tartozó Bajorország. Területe 7154 km², legmagasabb pontja a 3674 m magas Großvenediger. Domborzata főként magas hegyvonulatokból és a folyók, gleccserek vájta völgyekből áll. Salzburg és környéke (Flachgau) az Alpok északi alacsonyabb dombjain terül el, melynek átlagos magassága 500 méter alatt van.

2000 méternél magasabb hegységei: Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, Tennengebirge, Dachstein, Hochkönig, Steinernes Meer, Leoganger Steinberge, Loferer Steinberge és a Kitzbüheli-Alpok. Legfontosabb folyója a Salzach. Mellékfolyói: a Saalach és a Gasteiner Ache. Salzburg tartományban ered az Enns is. Hegyei között 185 kisebb-nagyobb tó húzódik.

Fontosabb tavai

• Wolfgangsee
• Mattsee
• Wallersee
• Zeller See

Története

Az őskőkorszak óta lakott terület. A Vigaunban talált régészeti leletek alapján Salzburg környéke 40 000 esztendős múltra tekint vissza. Ekkor ért véget a jégkorszak, mely lehetővé tette a letelepedést. Az újkőkorszak újabb klimatikus változásai eredményeként az egész környék lakott területté válhatott. Ebben az időben kezdődött meg a sókitermelés.

Az i. e. 5. században a kelták telepedtek le a vidéken. Tőlük származik a város legrégibb neve: Iuvavum. A rómaiak alatt Iuvavum Noricum Ripense provincia egyik közigazgatási egysége volt. Az i. sz. 6. századtól a Bajor Hercegséghez tartozott. Salzburgi Szent Rupert adta a település Salzburg nevét a környék sóbányáiról. Szent Bonifác 739-ben püspökséget alapított Salzburgban, amelyet 798-ban érsekséggé emeltek.

Salzburg függetlensége az 1275-ös esztendővel kezdődött, amikor a bajor herceg elismerte a terület határait. 1328-ban vált – a Német-római Birodalmon belül – véglegesen önálló állammá.

A 16. században nem csak a sóbányászatnak, hanem az aranybányászatnak is jelentős szerepe volt. A Gasteinertal bányái Közép-Európa legnagyobb aranymennyiségét termelték ki. 1731/32-ben 20 000 salzburgi protestánst űzött el Leopold Anton von Firmian gróf.

1803-ban az ország a toszkánai III. Ferdinánd, 1805-ben pedig Berchtesgadennel együtt a Habsburgok kezére került. 1810-ben Bajorországhoz, az 1816-os bécsi kongresszust követően ismét az Habsburg Birodalomhoz csatolták. 1918-ban az Osztrák Köztársaság szövetségi tartománya lett.Mivel Ausztria az anschluss áldozatává vált ezért Salzburg tartományt is beolvasztották Németországba és így ez a tartomány is Ostmark része lett. A háború vége felé Német kézen volt még a fegyverletétel után is.1945 után a szövetségesek“ feldarabolták” Ausztria tartományait így Salzburg tartomány amerikai övezetben volt 10 évig amíg egy orosz amerikai tanácskozás után Ausztriát semleges államként jelentették be így Ausztria a saját Útját járja mind a mai napig.

Közlekedése

Salzburg tartomány fontos csomópont Ausztrián és Közép-Európán belül egyaránt. Kedvező fekvése révén nemzetközi autóutak és vasúti fővonalak haladnak át területén.

Közút

Salzburgot átszeli a Bécsből Münchenbe tartó A1-es autópálya, valamint innen indul Villach és Szlovénia irányába az A10-es Tauernautobahn. A legtöbb település kiváló minőségű autóúton érhető el.

A Großglockner felé vezető hegyi úton külön útdíjat kell fizetni. Szintén fizetni kell a Karintiába vezető valamennyi úton, a Felbertauern és az A10-es autópálya Tauerntunnel alagútjában. Böcksteinnél vasúton szállítják át az autókat a Magas-Tauern hegyláncai alatt a karintiai Mallnitzba.

Főutak:

• 1 Salzburg – Straßwalchen (- Linz)
• 99 Bischofshofen – Radstadt – Obertauern
• 158 Salzburg – Bad Ischl
• 159 Salzburg – Hallein – Bischofshofen
• 167 Lend – Bad Hofgastein – Bad Gastein
• 168 Zell am See – Mittersill
• 311 Bischofshofen – Sankt Johann im Pongau – Lend – Zell am See – Lofer

Vasút

A domborzati viszonyok meglehetősen megnehezítették a vasútépítést a tartományban, ezért a vonalak száma nem jelentős. Közvetlen IC-vonatok közlekednek Salzburgból Bad Gastein-en át Villachba és Radstadt-on át Grazba. A Bécsből Innsbruck felé tartó InterCity-k csak Salzburgot érintik, majd ezután elhagyják Ausztria területét és csak Kufstein-nél lépnek vissza. Salzburg város környékén az ÖBB ütemes elővárosi közlekedést rendszeresített. A 220-as és 250-es vonalon a személyvonatok helyett jelenleg autóbuszok közlekednek.

Vasútvonalak:

• 101 Salzburg – Straßwalchen – Linz
• 200 Salzburg – Bischofshofen – Schwarzach-St. Veit – Saalfelden – Innsbruck
• 220 Schwarzach-St. Veit – Bad Gastein – Villach
• 230 Zell am See – Krimml (keskenynyomközű)
• 250 Bischofshofen – Radstadt – Graz

Autóbusz

A tartomány legtöbb településén az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköz. A járműveket általában az ÖBB-Postbus üzemelteti.

Repülő

Salzburg nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik. A Wolfgang Amadeus Mozart nevét viselő maxglani repülőtérről Bécsbe, Németországba, az Egyesült Királyságba és a Kanári-szigetekre indulnak járatok.

A Krimmli vízesés Ausztria legnagyobb zuhataga

Közigazgatása

Salzburg tartományban összesen 119 lakott település található, melyből 10 darab városi rangot visel.

A Hochkönig

• Salzburg-Stadt (Tartományi székhely – autójel: S)
• Bezirk Salzburg-Umgebung (Flachgau – autójel: SL)
• Halleini járás (Tennengau – autójel: HA)
• Sankt Johann im Pongau járás (Pongau – autójel: JO)
• Zell am See-i járás (Pinzgau – autójel: ZE)
• Tamsweg kerület (Lungau – autójel: TA)

Városok

• Salzburg (150 269)
• Hallein (18 399)
• Saalfelden am Steinernen Meer (15 093)
• Sankt Johann im Pongau (10 259)
• Bischofshofen (10 087)
• Zell am See (9638)
• Seekirchen am Wallersee (9443)
• Mittersill (5490)
• Oberndorf bei Salzburg (5431)
• Neumarkt am Wallersee (5420)
• Radstadt (4710)

Turizmus

A salzburgi óváros

Az alpendorfi síterep a Sportwelt Amadé síparadicsomban, háttérben a Hochkönig

A tartomány kimeríthetetlen programlehetőségekkel várja az idelátogató turistákat. Számos kiváló sítereppel rendelkezik. Bad Gastein és Bad Hofgastein gyógyfürdői világhírűek. Sóbányái évszázados múltra tekintenek vissza. A Werfen fölötti meredek hegyoldalban rejtőzik az Eisriesenwelt, Európa legnagyobb jégbarlangja. Kiemelt látnivaló a Krimmli vízesés és a Sankt Johann im Pongauban található Liechtensteinklamm. A Sigmund-Thun-szurdok ismert kirándulóhely.

Csodálatos hegységeiben (Magas-Tauern, Tennengebirge, Hochkönig, Loferer Steinberge) az igazi érintetlen alpesi természet várja a hegyek szerelmeseit.

Turisztikai adatok

• Turisztikai régió: 21 db
• Vendégágyak száma: 192 000 db
• Túraútvonalak: 7200 km
• Bauernhof: 1800
• Nemzeti park: 1 db
• Jelzett kerékpárút: 2000 km
• Mountainbike-útvonal: 3000 km
• Golfpálya: 13 db
• Sípályák hossza: 1700 km
• Sífutópályák hossza: 2220 km
• Kivilágított sípályák: 14 db
• Téli túraútvonalak hossza: 2,500 km

Síterepek

• Sportwelt Amadé (Sankt Johann im Pongau, Flachau, Zauchensee, Wagrain)
• Hochkönig Winterreich (Dienten am Hochkönig, Maria Alm)
• Europasportregion (Kaprun, Zell am See)
• Saalbach Hinterglemm
• Obertauern
• Gasteinertal (Bad Gastein, Bad Hofgastein, Dorfgastein)
• Wildkogel Arena (Neukirchen am Großvenediger)
• Werfenweng
• Lofer

• 
  Salzburg, a székhely
• 
  A Zeller See alpesi tava
• 
  Bad Gastein látképe
• 
  A tartomány fő folyójaként szolgáló Salzach
• 
  Sankt Johann im Pongau történelmi belvárosa

Politika

Mint minden osztrák szövetségi tartomány Salzburg is rendelkezik önálló parlamenttel (Salzburger Landtag), kormánnyal és kormányzóval (Landeshauptmann/frau). A második világháború befejezését követően valamennyi kormányzó az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból került ki. 2004-ben első alkalommal választottak Gabriele Burgstaller személyében szocialista (SPÖ) elöljárót, de 2013-ban a salzburgi spekulációs botrány után ismét az ÖVP jelöltjét ifj. Wilfried Haslauer választották tartományfőnöknek, majd 2018-ban újraválasztották. Haslauer édesapja id. Wilfried Haslauer maga is Salzburg tartományfőnöke volt 1977-1989. között. A tartományt jelenleg a Néppárt a Zöldekkel (die Grünen) és a liberális NEOS-al alkotott koalíciója kormányozza.

Tartományi ünnepek

• Szent Rupert (Hl. Rupert), a tartomány védőszentje - szeptember 24.

A Magas-Tauern látképe a Großvenediger-csoporttal