Remove ads
francia politikai párt From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nemzeti Tömörülés avagy néha Nemzeti Gyűlés (franciául Rassemblement national, RN; 2018-ig Nemzeti Front, franciául Front national, FN) egy nacionalista, szélsőjobboldali,[12][13][14][15][16] protekcionista, bevándorlásellenes, globalizációellenes, euroszkeptikus francia párt.
Nemzeti Tömörülés | |
A Nemzeti Tömörülés logója | |
Adatok | |
Elnök | Jordan Bardella |
Alelnök | Steeve Briois, Jordan Bardella |
Alapítva | 1972. október 5. (52 éves) |
Székház | 76-78 rue des Suisses, 92000 Nanterre, Hauts-de-Seine |
Ifjúsági tagozat | Nemzeti Generáció |
Tagok száma | 83 000 (2022) |
Ideológia | Francia nacionalizmus[1] Nemzeti konzervativizmus[2] Bevándorlásellenesség[3] Antiglobalizmus[4] Protekcionizmus[5] Euroszkepticizmus[6] |
Politikai elhelyezkedés | jobboldal[7][8][9][10][11] |
Parlamenti jelenlét | Alsóházban: 89 / 577 Felsőházban: 0 / 348 Európai Parlamentben (Franciaországi mandátumok): 30 / 81 |
Európai párt | Identitás és Demokrácia Párt |
EP-frakció | Patrióták Európáért |
Hivatalos színei | Tengerészkék |
Franciaország politikai élete | |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Tömörülés témájú médiaállományokat. |
A Nemzeti Front 1972-ben jött létre, alapítója Jean-Marie Le Pen. 1973-as helyhatósági választáson mérettette meg magát először a párt. Eredetileg ultranacionalista szellemiségű volt. A párt eredetileg a Nemzeti Front a Francia Egységért (Front national pour l'unité française) néven lett megalapítva. Nagy hatással volt rájuk a neofasiszta Olasz Szociális Mozgalom, amely ekkor Olaszországban képes volt magába integrálni több szélsőjobboldali pártot. A Nemzeti Front a párt szimbólumot is róluk mintázta. Az alapítók között voltak a Roger Holeindre Francia Egység Pártjának nacionalistái, Pierre Bousquet militánsai, François Brigneau és Alain Robert vezette Új Rend neofasiszta mozgalom ; a Georges Bidault vezette degaulleellennes Igazság és Szabadság Mozgalom ; Pierre Poujade mozgalma, algériai háború veteránjai és monarchisták.[17]
Le Pen a 2002-es franciaországi elnökválasztások második helyezettjeként bejutott a második fordulóba, amelyen kihívója, Jacques Chirac 64,4 százalékkal legyőzte őt, de a II. fordulóba való bejutás a pártnak már önmagában is dicsőség volt, hiszen azelőtt mindig rosszul szerepeltek a parlamenti- és elnökválasztásokon.
2011. január 15. óta Marine Le Pen vezeti. Az alapító lánya igyekezett szalonképesebbé tenni a pártot, politikája szélesebb körű elfogadtatására törekedett, ezért például apját a holokauszt relativizálása és idegengyűlölet miatt 2015 augusztusában kizárták a pártból.[18] A Nemzeti Front alapító tagja volt a Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, de 2013 őszén a párt kilépett a szövetségből.
Marine Le Pen bejutott a 2017-es francia elnökválasztás második fordulójába, és 2017. április 24-én taktikai okokból lemondott pártelnöki tisztségéről,[19] de nem sikerült az elnökválasztást megnyernie. Marine-t 2018-ban újraválasztották pártelnöknek.[20]
2018 júniusában a párt új nevet vett fel: Nemzeti Tömörülés.[21]
Marine Le Pen a 2012-es franciaországi elnökválasztás első fordulóján a szavazatok 17,90%-át szerezte meg. Választási ígéreteit 12 pontban foglalta össze:[22]
Választások éve | Az első fordulóban szerzett szavazatok száma | Az első fordulóban szerzett szavazatok % | A második fordulóban szerzett szavazatok száma | A második fordulóban szerzett szavazatok % | Megszerzett helyek |
---|---|---|---|---|---|
1973 | 108 616 | 0,5% | — | — | 0 |
1978 | 82 743 | 0,3% | — | — | 0 |
1981 | 44 414 | 0,2% | — | — | 0 |
1986 | 2 699 307 | 9,8% | — | — | 35 |
1988 | 2 353 466 | 9,8% | — | — | 1 |
1993 | 3 155 702 | 12,7% | 1 168 143 | 5,8% | 0 |
1997 | 3 791 063 | 14,9% | 1 435 186 | 5,7% | 1 |
2002 | 2 873 390 | 11,1% | 393 205 | 1,9% | 0 |
2007 | 1 116 136 | 4,3% | 17 107 | 0,1% | 0 |
2012 | 3 528 373 | 13,6% | 842 684 | 3,66% | 2 |
2017 | 2 990 454 | 13,2% | 1 590 858 | 8,8% | 8 |
2022 | 4.248.626 | 18,7% | 3.589.465 | 17,3% | 89 |
2024 | 10.647.914 | 33,2% | 10.110.079 | 37,1% | 142 |
Választások éve | Az első fordulóban szerzett szavazatok száma | Az első fordulóban szerzett szavazatok % | A második fordulóban szerzett szavazatok száma | A második fordulóban szerzett szavazatok % | |
---|---|---|---|---|---|
1974 | Jean-Marie Le Pen | 190 921 | 0,8% | — | — |
1981 | — | — | — | — | — |
1988 | Jean-Marie Le Pen | 4 376 742 | 14,4% | — | — |
1995 | Jean-Marie Le Pen | 4 570 838 | 15,0% | — | — |
2002 | Jean-Marie Le Pen | 4 804 713 | 16,9% | 5 525 032 | 17,8% |
2007 | Jean-Marie Le Pen | 3 834 530 | 10,4% | — | — |
2012 | Marine Le Pen | 6 421 426 | 17,9% | — | — |
2017 | Marine Le Pen | 7 678 491 | 21,30 | 10 638 475 | 33,9% |
2022 | Marine Le Pen | 8 133 828 | 23,15 | 13 288 686 | 41,45% |
Választások éve | Az első fordulóban szerzett szavazatok száma | Az első fordulóban szerzett szavazatok % | A második fordulóban szerzett szavazatok száma | A második fordulóban szerzett szavazatok % | Megszerzett helyek (összesen 1880) |
---|---|---|---|---|---|
1986 | 2 654 390 | 9,7% | — | — | 137 |
1992 | 3 396 141 | 13,9% | — | — | 239 |
1998 | 3 270 118 | 15,3% | — | — | 275 |
2004[23] | 3 564 064 | 14,7% | 3 200 194 | 12,4% | 156 |
2010[24] | 2 223 800 | 11,4% | 1 943 307 | 9,2% | 118 |
2015[25] | 6 018 672 | 27,73% | 6 820 477 | 27,10% | 358 |
Választások éve | Megszerzett szavazatok száma | Megszerzett szavazatok % | Helyek száma | Helyezés |
---|---|---|---|---|
1984 | 2 210 334 | 11,0% | 10 / 81 |
4. |
1989 | 2 129 668 | 11,7% | 10 / 81 |
3. |
1994 | 2 050 086 | 10,5% | 11 / 87 |
5. |
1999 | 1 005 113 | 5,7% | 5 / 87 |
8. |
2004 | 1 684 792 | 9,8% | 7 / 78 |
4. |
2009 | 1 091 691 | 6,3% | 3 / 74 |
6 |
2014[26] | 4 712 461 | 24,86% | 24 / 74 |
1. |
2019 | 5 286 939 | 23,34% | 23 / 79 |
1. |
Ez a szócikk részben vagy egészben a National Front (France) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.