Osztrák Szabadságpárt

Az Osztrák Szabadságpárt (németül: Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) (más néven: Ausztria Szabadságpártja) egy populista,^[2] nacionalista, euroszkeptikus, szélsőjobboldali ^[3][4][5] osztrák párt, amelyet 1955-ben alapították.^[1] A 2024-es választások után a Nemzeti Tanács öt pártja közül a legnagyobb.

Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)
FPO - A szociális hazafi párt
Mottó: A szociális otthon párt
Adatok
Elnök	Herbert Kickl
Elnökhelyettes	Erwin Angerer , Dr. Manfred Haimbuchner , Mario Kunasek , Udo Landbauer , Harald Stefan , Marlene Svazek
Szóvivő	Dagmar Belakowitsch , Axel Kassegger
Alapítva	1955. november 3.[1]
Tagok száma	50 000 (2014)
Ideológia	Nemzeti radikalizmus Nacionalizmus bevándorlásellenesség kivándorlásellenesség keresztényszocializmus nemzeti liberalizmus harmadikutasság
Politikai elhelyezkedés	radikális jobboldal, illetve szélsőjobboldal
Parlamenti jelenlét	Nemzeti Tanács: 57 / 183 Szövetségi Tanács: 10 / 60 Tartományi parlamentek: 112 / 440 Európai Parlamentben: 6 / 19
Európai parlamenti mandátumok	6
Nemzetközi szövetségek	Liberális Internacionálé (1978-1993)
Európai párt	Identitás és Demokrácia Párt ID
EP-frakció	Patrióták Európáért (2024 óta)
Hivatalos színei	Kék
Ausztria politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) témájú médiaállományokat.

2024. nyarán a Fidesszel karöltve az EP-ban egy jobb-szélsőjobboldali szövetséget hozott létre Patrióták Európáért néven.^[6]

Története

Előzmény

A Szabadságpárt magát az 1848-as forradalmak idejéből eredő pángermanizmus és nemzeti liberalizmus ideológiai örökösének tekinti. A két világháború közti korszakban a nemzeti liberálisokat támadta az Osztrák Keresztényszociális Párt. A nemzeti liberális tábort a Nagy Német Néppárt gyűjtötte be. Az Anschluss után Ausztriában üldözték a keresztényszocialistákat és a szocialistákat is.^[7] A nemzeti liberálisokat később megvádolták, hogy kollaboráltak a nácikkal.

A párt elődje a Függetlenek Szövetsége (Verband der Unabhängigen, VdU) 1949-ben alakult meg, alternatívát nyújtva az SPÖ-vel és az ÖVP-vel szemben.

FPÖ kezdete

Az Osztrák Szabadságpárt 1955-ben jött létre, akkoriban ellenzékként működött, első vezetőjük Anton Reinthaller lett, aki SS-Brigadeführer^[8] volt.^[9] Reinthaller tagja volt az NSDAP-nak, amikor az Anschlussot végrehajtották. A párt vezetője 1958-1978 között Friedrich Peter lett, akinek ideje alatt az 1960-as évektől a párt, hogy nagyobb esélye legyen a nagy koalícióban való részvételre egyre jobban eltávolodott a szélsőjobboldali, nacionalista szellemiségétől és liberálisabb lett. Ez a párt szélsőjobboldali szárnyában felháborodást váltott ki, ami miatt 1967-ben kilépve a pártból megalapították a Nemzeti Demokrata Párt-ot (NDP).

1970-ben a párt támogatta az SPÖ vezette kisebbségi kormányt. 1975-ben Simon Wiesenthal - aki akkoriban a bécsi zsidók irattárának volt vezetője, nyilvánosságra hozta, hogy Friedrich Peter SS-főhadnagyként szolgálatot teljesített egy tömegmészárlásnál.^[10]

Jörg Haider korszaka

A párt elnöke 1986-ban Jörg Haider lett, aki a párt nacionalista szárnyának támogatásával lett vezető. Ezt követően Vranitzky felbontotta a párttal kötött koalíciót. Az 1986-os választáson a párt 9%-ot ért el. A párt az 1990-es választásokon 16%-ot ért el. Jelentős számban pártoltak át az Osztrák Néppárttól.

Választások

Választási eredmények

Nemzeti Tanács

Választás éve	Szavazatok száma	%	Megszerzett helyek száma	Státusz
1956	283 749	6,5	6 / 165	Ellenzék
1959	336 110	7,7	8 / 165	Ellenzék
1962	313 895	7,0	8 / 165	Ellenzék
1966	242 570	5,4	6 / 165	Ellenzék
1970	253 425	5,5	6 / 165	SPÖ kisebbségi kormányának támogatója
1971	248 473	5,5	10 / 183	Ellenzék
1975	249 444	5,4	10 / 183	Ellenzék
1979	286 743	6,1	11 / 183	Ellenzék
1983	241 789	5,0	12 / 183	Kormánypárt, SPÖ kisebb koalíciós partnere
1986	472 205	9,7	18 / 183	Ellenzék
1990	782 648	16,6	33 / 183	Ellenzék
1994	1 042 332	22,5	42 / 183	Ellenzék
1995	1 060 175	21,9	41 / 183	Ellenzék
1999	1 244 087	26,9	52 / 183	Kormánypárt
2002	491 328	10,0	18 / 183	Kormánypárt
2006	519 598	11,0	21 / 183	Ellenzék
2008	857 028	17,5	34 / 183	Ellenzék
2013	962 313	20,5	40 / 183	Ellenzék
2017	1 316 442	26,0	51 / 183	Kormánypárt, ÖVP kisebb koalíciós partnere
2019	772 666	16,2	31 / 183	Ellenzék
2024	1 408 514	28,8	57 / 183	Ellenzék

Tartományi parlamenti választások

Tartomány	Választási év	Szavazatok száma	%	Megszerzett helyek száma	Kormánypárt/Ellenzék?
Alsó-Ausztria	2023	217 511	24,2	16 / 56	Kormánykoalíció az ÖVP-vel
Bécs	2025	138 761	20,4	22 / 100	Ellenzék
Burgenland	2025	45 110	23,1	9 / 36	Ellenzék
Felső-Ausztria	2021	159 692	19,8	11 / 56	Kormánykoalíció az ÖVP-vel
Karintia	2023	74 329	24,5	9 / 36	Ellenzék
Salzburg	2023	69 310	25,7	10 / 36	Kormánykoalíció az ÖVP-vel
Stájerország	2024	230 282	34,8	17 / 48	Kormánykoalíció az ÖVP-vel
Tirol	2022	64 683	18,8	7 / 36	Ellenzék
Vorarlberg	2024	51 639	28,0	11 / 36	Kormánykoalíció az ÖVP-vel[11]

2015-ös bécsi önkormányzati választás

A 2015-ös októberi bécsi választáson a második helyen végzett az Osztrák Szociáldemokrata Párt mögött.^[12]

2016-os osztrák elnökválasztás

A 2016-os áprilisi osztrák elnökválasztáson Norbert Hofert indították. A második fordulóban, május 23-án Alexander Alexander Van der Bellen az Osztrák Zöld Párt jelöltje nyerte a választást 50,3 százalékkal, Hofer 49,7 százalékot kapott.^[13] Az alkotmánybíróság szabálytalanságok miatt elrendelte az elnökválasztás második fordulójának megismétlését. A megismételt választáson ismét elveszítette a párt jelöltje 46,2 százalékot kapott, ezzel Alexander Van der Bellen lett Ausztria első zöldpárti elnöke.^[14] Norbert Hofer később bejelentette, hogy indulni fog a következő osztrák elnökválasztáson.^[15]

Választói

A pártnak számos választói vannak a közép- és felső osztályban, de jelen vannak a gyári munkások és Bécs külső kerületeinek lakosai. A párt számos volt szociáldemokrata szavazót tudhat magának. A bevándorlók között a párt az ausztriai szerbek körében népszerűek. Kartintiában a párt Jörg Haider idején az orvosok, ügyvédek, vállalkozók, földművesek, szabadúszók, gyógyszerészek voltak szabadságpártiak.^[16]

Az FPÖ elnökei

• Anton Reinthaller (1955–1958)
• Friderich Peter (1958–1978)
• Alexander Götz (1978–1979)
• Norbert Steger (1979–1986)
• Jörg Haider (1986–2000)
• Susanne Riess-Passer (2000–2002)
• Mathias Reichold (2002)
• Herbert Haupt (2002–2004)
• Ursula Haubner (2004–2005)
• Heinz-Christian Strache (2005–2019)
• Norbert Hofer (2019–2021)
• Herbert Kickl (2021 óta)^[17]