Érsekújvári járás

Az Érsekújvári járás (szlovákul Okres Nové Zámky) Szlovákia Nyitrai kerületének közigazgatási egysége. A járás kiterjedése nyugatról keletre 80 km, délről északra 47 km. Területe 1 347 km², székhelye Érsekújvár (Nové Zámky).

Érsekújvári járás (Okres Nové Zámky)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Forgalmi rendszám	NZ
Népesség
Teljes népesség	138 168 fő (2021. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 59′ 10″, k. h. 18° 09′ 51″47.986111111111, 18.164166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekújvári járás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Az Érsekújvári járás

Az Érsekújvári járás 1910 körül

Etnikai térkép (2001)

A kerület legnagyobb része (az északi rész) az egykori Nyitra vármegye területére esik, délen egy kis rész a volt Komárom vármegye része volt. Az északkeleti rész Bars vármegye területe, egy nagyobb rész keleten Esztergom vármegyéhez tartozott. Végül egy kis rész Hont vármegye része volt.

Lakosainak száma 2001-ben 149 594, ebből 38,3%, azaz 57 271 személy magyar nemzetiségű volt.^[2] 2011-ben lakosainak száma lecsökkent 144 417-re, ebből 33,6%, azaz 48 483 személy volt magyar nemzetiségű.^[3] 2021-ben lakosainak száma ismét lecsökkent 138168-ra, ebből 84055 szlovák és már csak 44066 magyar, 340 cigány, 22 ruszin, 1324 egyéb és 8361 ismeretlen nemzetiségű.^[4]

Történet

Az egykori Érsekújvári járás (szlovákul Novozámocký okres) Nyitra vármegye legdélibb járása volt. Borovszky Samu szerkesztésében összeállított Magyarország vármegyéi és városai című munka Nyitra vármegye című részében a következőt találjuk:

E járás Nyitravármegye déli, lapályos csúcsát foglalja el a Nyitra két partján. 21 községében (Érsekujváron kivül) összesen 28,119 lakos van, a kik közül 10,236 magyar, 976 német, 16,733 tót, 174 egyéb nyelvű; vallásra nézve 26,031 r. kath., 89 ág. ev., 481 ev. ref. 1514 zsidó. A járás területe 64,580 kat. hold. A járás székhelye Nagy-Surány.

– Borovszky Samu és koll.: Magyarország vármegyéi és városai - Nyitra vármegye

A járás központja a kezdetektől Nagysurány lehetett, 1908-tól a hivatalok fokozatosan a népesebb Érsekújvárra költöztek, 1918 után is a járás központja Érsekújvár maradt. 1922-ben történt járás átszervezés során kicsit kibővítették a határát néhány korábban Bars vármegyei községgel, azonban a járás lényegileg nem változott. A járás határos Komárom és Bars vármegyékkel és Nyitra vármegye két járásával: a Nyitrai járással és a Vágsellyei járással.

A trianoni békeszerződés értelmében a járás teljes területe Csehszlovákiához került. 1938 és 1945 között ismét Magyarországé, majd ezután ismét Csehszlovákiáé. 1949-ben a járás keleti és északi részét a Nagysurányi járáshoz csatolták, ez a járás azonban 1960-ban megszűnt.

A Nagysurányi járáshoz csatolt települések a következők voltak: Alsószőlős (1960-tól Nyitraszőlős), Csornok, Dögös, Egyháznagyszeg (ma Nagysurány része), Felsőszőlős (1960-tól Nyitraszőlős), Gyarak, Kismánya (1962-től Mánya), Kisvárad (ma Nagysurány része), Komját, Nagysurány, Nyitramalomszeg, Nyitranagykér (1992-től Nagykér), Özdöge, Szentmihályúr, Vajkmártonfalva, Zsitvafödémes. Ezek többsége 1960-ban visszakerült az Érsekújvári járáshoz, kivéve Nyitraszőlőst és Vajkmártonfalvát, melyeket a Nyitrai járáshoz csatoltak.

Területe 1960 óta az Érsekújvári járás része, 1993 óta az önálló Szlovákiához tartozik.

Földrajzi leírás

A járás legalacsonyabb pontja Kamocsa határában fekszik, 109 m-es tengerszint feletti magasságban, míg a legmagasabb pontja a Kovácspataki-hegyekben található Keserős-hegy, 395 m-es tengerszint feletti magasságával. Az éves csapadék átlagosan 480–640 mm között mozog, a járás nyugati része kevésbé csapadékos, az északi része erősebben csapadékos. Az átlagos évi középhőmérséklet 9-12 °C között mozog. Legmelegebb Párkány környékén van, mivel észak felől a Cserhát-dombság védi a szelektől. Bár több jelentős folyó folyik át a járás területén, vízrajza szegény, mivel viszonylag kevés a patak. A Vág járásbeli szakaszának egyáltalán nincs mellékfolyója, a Nyitrára elágazását leszámítva ugyanez érvényes, és az Ipoly sem rendelkezik itt mellékfolyóval. A Zsitva mellékvizei a Mánya-patak, a Besei-patak és a Baromlaki-patak. A Garamnak több mellékvize is van, közülük a Párizs-patak, a Szikince, a Kétyi- és Barti-patakok a legjelentősebbek. Az ásványvizek közé tartozik a jászfalusi Komlós forrás, valamint a kürti Ciglédi forrás. Termálvizek Párkányban és Ebeden vannak, azonban csak a párkányi van kihasználva, ahol strand működik. A járás területének 70%-a síkság, magasabb dombok csak a Kovácspataki-hegyek, melyek a Börzsöny folytatásai, illetve a Bélai-dombok 220 m-es átlagos tengerszint feletti magassággal, illetve a Cserháti-dombok, melyek a Lévai járásból nyúlnak át. A Cserháti-dombok átlagos magassága 260 m tengerszint felett, legmagasabb hegye a Hosszú-hegy Komáromcsehi és Fajkürt között. A síkságon Tardoskedd és Párkány között 4-40 méter vastag üledékes réteg van, mely Nagysurány irányába is elnyúlik. Kamocsa és Szímő között mezős területet, míg Muzsla és Ebed, valamint Komáromszemere, Csúz és Bajcs között homokos területeket találunk. Jattó, Tótmegyer és Kéménd vidéke egykori sós vizek területe, Szőgyén és Bart vidéke, valamint az Ipoly-mente agyagos talajú.

Az Érsekújvári járás települései

No.	Településnév (magyarul)	Településnév (szlovákul)	Terület (km²)	Népesség (1910, fő)	Magyarság száma (1910, fő)	Népesség (1991, fő)	Népesség (2001, fő)	Magyarság száma (2001, fő)	Népesség (2011, fő)	Magyarság száma (2011, fő)	Magyarság száma (2011, százalék)
1.	Andód	Andovce	10,77	1012	990	1248	1224	818	1358	714	52,58
2.	Bajta	Bajtava	9,33	583	583	442	401	366	403	336	83,37
3.	Bánkeszi	Bánov	19,76	1833+362	50+16	3741	3767	33	3730	30	0,8
4.	Barsbaracska	Bardoňovo	23,81	1017	913	986	886	342	786	233	29,64
5.	Barsfüss	Trávnica	21,15	1455	428	1385	1248	10	1129	5	0,44
6.	Bart	Bruty	20,53	1168	1155	795	701	636	618	512	82,84
7.	Béla	Belá	8,69	535	532	459	443	339	370	282	76,21
8.	Bellegszencse	Podhájska	11,11	286+590	7+17	1255	1196	8	1062	12	1,12
9.	Bény	Bíňa	23,5	1557	1541	1454	1438	1289	1464	1211	82,71
10.	Csornok	Černík	13,39	997	36	1060	1003	3	1013	4	0,39
11.	Csúz	Dubník	41	1912	1791	1857	1775	1143	1695	914	53,92
12.	Dögös	Rastislavice	19,59	-	-	926	928	9	906	12	1,32
13.	Ebed	Obid	24,49	1499	1493	-	1165	1026	1174	931	79,3
14.	Érsekújvár	Nové Zámky	72,56	16228	14838	42923	42262	11631	39646	8863	22,35
15.	Fajkürt	Dedinka	18,51	740	639	880	869	12	769	7	0,91
16.	Fűr	Rúbaň	16,1	1101	1038	1161	964	822	972	707	72,73
17.	Garamkövesd	Kamenica nad Hronom	18,71	1226	1200	1393	1300	1017	1365	877	64,25
18.	Garampáld	Pavlová	7,61	521	521	343	288	273	250	227	90,8
19.	Gyarak	Kmeťovo	5,19	704	42	969	958	1	902	1	0,11
20.	Helemba	Chľaba	13,95	1040	1015	758	702	609	695	543	78,12
21.	Hull	Hul	12,68	824	111	1267	1229	6	1220	4	0,32
22.	Ipolykiskeszi	Malé Kosihy	8,43	548	538	459	416	404	386	357	92,48
23.	Ipolyszalka	Salka	26,06	1590	1586	1150	1075	1001	1052	960	91,25
24.	Jászfalu	Jasová	19,92	1146	881	1275	1204	29	1211	26	2,14
25.	Jattó	Jatov	18,65	-	-	802	791	34	771	27	3,5
26.	Kamocsa	Komoča	13,47	1760	1760	993	922	778	918	689	75,05
27.	Kéménd	Kamenín	28,03[forrás?]	1812	1806	1575	1529	1374	1523	1179	77,41
28.	Kicsind	Malá nad Hronom	7,72	654	650	431	405	380	394	349	88,57
29.	Kisbaromlak	Branovo	9,32	412	261	560	561	14	590	26	4,4
30.	Kisgyarmat	Sikenička	13,91	863	852	507	499[forrás?]	459	451	398	88,24
31.	Kisújfalu	Nová Vieska	17,60	881	880	887	799	703	737	645	87,51
32.	Kolta	Kolta	25,85	1545	1071	1498	1438	49	1407	19	1,35
33.	Komáromcsehi	Čechy	11,84	596	107	316	326	5	299	13	4,34
34.	Komáromszemere	Semerovo	23,4	1128	147	1290	1308	37	1452	27	1,86
35.	Komját	Komjatice	30,75	4104	697	3981	4207	29	4287	22	0,51
36.	Köbölkút	Gbelce	26,61	2021	2018	2374	2311	1718	2218	1513	68,21
37.	Kőhídgyarmat	Kamenný Most	20,33	1410	1410	1109	1034	931	1034	875	84,62
38.	Kürt	Strekov	41,05	2772	2751	2394	2233	1983	2086	1708	81,87
39.	Leléd	Leľa	8,24	553	549	400	396	343	375	307	81,86
40.	Libád	Ľubá	9,39[forrás?]	714	714	471	458	398	462	335	72,51
41.	Mánya	Maňa	21,59	1304+742	84+568	2202	2108	17	2112	3	0,14
42.	Muzsla	Mužla	51,95[forrás?]	2942	2934	2070	1937	1640	1923	1427	74,2
43.	Nagysurány	Šurany	59,81	5225+1041+950	1626+29+55	10192	10491	88	10177	63	0,61
44.	Nána	Nána	17,94	1115	1111	1133	1162	871	1180	831	70,42
45.	Nyitramalomszeg	Lipová	13,63	903	141	1617	1592	15	1560	10	0,64
46.	Nyitranagykér	Veľký Kýr	23,63	1952+236	1812+200	3438	3190	2051	3008	1634	54,32
47.	Ohaj	Dolný Ohaj	17,02	1081	544	1763	1671	9	1600	8	0,5
48.	Özdöge	Mojzesovo	7,49	884	61	1422	1380	4	1338	1	0,07
49.	Párkány	Štúrovo	13,44	3079	3016	13347	11708	8048	10919	6624	60,66
50.	Pozba	Pozba	9,4	502	500	620	575	443	509	379	74,45
51.	Rendve	Radava	7,54	825	10	957	881	0	798	0	0
52.	Sárkányfalva	Šarkan	13,63	419+223	419+220	396	350	300	366	264	72,13
53.	Szentmihályúr	Michal nad Žitavou	8,19	592	101	682	695	6	672	8	1,19
54.	Szímő	Zemné	26,34	2818	2813	2243	2201	1645	2281	1605	70,36
55.	Szőgyén	Svodín	53,48	1998+1576	1989+1569	2734	2649	2040	2574	1808	70,24
56.	Tardoskedd	Tvrdošovce	55,56	5353	5050	5276	5120	3653	5188	3234	62,33
57.	Tótmegyer	Palárikovo	51,29	3603	956	4463	4359	93	4341	88	2,02
58.	Udvard	Dvory nad Žitavou	63,85	4387	4343	5143	5138	3684	5164	3208	62,12
59.	Újlót	Veľké Lovce	25,84	1853	756	2165	2121	209	1955	175	8,95
60.	Valkház	Vlkas	6,69	484	203	393	338	9	335	3	0,89
61.	Zsitvabesenyő	Bešeňov	17,09	1545	1444	1877	1723	1380	1695	1205	71,09
62.	Zsitvafödémes	Úľany nad Žitavou	8,4	1289	30	1559	1546	3	1542	5	0,32
-	összesen	spolu	1347,1						144417	48483	33,57

Források

• 1966 Beszélő múlt - Az érsekújvári járás története. A Hét 1966. május 15.
• Gudmon Ilona - Liszka József 1992: Népi építkezés az érsekújvári járás területén.
• Jankus Gyula 1988: Az Érsekújvári járás keleti részének helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 79.
• Laco Zrubec: Šurany (Nagysurány), Mestský úrad Šurany (Nagysurány Városi Hivatal), Šurany, 1998

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. A 2001-es népszámlálási adatok alapján.
3. A 2011-es népszámlálási adatok alapján.
4. ma7.sk

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap