község Szlovákiában, az Érsekújvári járásban From Wikipedia, the free encyclopedia
Komáromszemere (szlovákul Semerovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Komáromszemere (Semerovo) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Érsekújvári | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Ján Šima | ||
Irányítószám | 941 32 | ||
Körzethívószám | 035 | ||
Forgalmi rendszám | NZ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1332 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 150 m | ||
Terület | 23,409 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″ | |||
Komáromszemere weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromszemere témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Érsekújvártól 15 km-re keletre fekszik.
A község határában fekvő Váras nevű dombon egykor kelta erődítmény állt, melyet később a korai szlávok is használtak. A vár a történelem viharainak esett áldozatul.
Komáromszemere (Szemere) nevét Anonymus leírása említette először. A település a honfoglaló Huba vezértől leszármazott Szemere nemzetség ősi fészke volt. E nemzetségből származtak a Komárom megyei Csúzy, Lóti és Szemere családok is.
Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházát 1210-ben említik először Eccl. S. Michaelis de villa Scemera alakban.
1247-ben Szemerei Leusták Káva megosztásánál tanúskodott.
1328-ban Lóti Dama szemerei birtokrészét adta zálogba Sándor fia Bodov fia Miklósnak.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett.
A falu a 16-17. században a török támadások következtében teljesen elpusztult, de később Miava környéki szlovákokkal telepítették újra.
A község pecsétje 1775-ből származik. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Szemere, tót falu, Komárom vmegyében, Érsekujvárhoz 1 1/4 mfd. 712 kath., 50 héber lakossal, kath. anyaegyházzal. Határa dombos, de igen jó fekete földje van, kiterjed 5768 4/10 holdra, mellyből 57 15/32 urb. telek után 2228 hold urbériség, 2851 hold majorság, 305 h. erdő, 131 hold szőlő. Birják Balogh, Jankovich, Halasy, Barlangy, Rozsos, Szombathelyi, Petrics, és többen. 1532-ben Puszta-Szentmihályi Tamás és András most Csúzyak, egész Szemere helységet örök áron megvették Várday Borbálától, Abaffy Ferencz hitvesétől."
Tűzoltó egyesülete 1906-ban alakult. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához került. 1938-ban az első bécsi döntéssel visszatért Magyarországhoz.
A faluban kis zsidó közösség is élt, akiket a második világháború alatt a magyar hatóságok koncentrációs táborba hurcoltak. 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, 1993 óta pedig Szlovákiához tartozik.
1910-ben 1128 lakosából 977 szlovák, 147 magyar, 2 német és 2 más anyanyelvű volt.
2001-ben 1308 lakosából 1249 szlovák és 37 magyar volt.
2011-ben 1452 lakosából 1249 szlovák és 27 magyar volt.
2021-ben 1332 lakosából 1222 (+4) szlovák, 39 (+3) magyar, 5 (+16) cigány, 21 (+1) egyéb és 45 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.