Fajkürt
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Fajkürt (szlovákul Dedinka) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Kis- és Nagyfajkürt a 20. század elején egyesült.
Fajkürt (Dedinka) | |||
Fajkürt temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Érsekújvári | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1227 | ||
Polgármester | Viera Belanová | ||
Irányítószám | 941 50 | ||
Körzethívószám | 035 | ||
Forgalmi rendszám | NZ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 677 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 194 m | ||
Terület | 18,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 03′ 53″, k. h. 18° 25′ 18″ | |||
Fajkürt weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fajkürt témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Érsekújvártól 22 km-re északkeletre fekszik.
A falu területén már a bronzkorban a velaticei kultúra népének jelentős települése volt, ezt bizonyítják az itt feltárt i. e. 13. századból származó sírok. A mai települést 1227-ben "Kurt" néven említik először. 1290-ben "Faykurth", 1327-ben "Kyurth" néven szerepel.
Első ismert birtokosa a Kürthy család volt. 1311-ben Csák Máté birtoka, halála után a királyé. A 16. századtól a Litassy, Botka és más családoké. 1828-ban 107 házában 686 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "FAJKÜRT. S. Gyegyinka. Tót falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Csekéhez három fertály órányira, az Esztergomi ő Érseki Megyében. Határja középszerű, birtokosa Nemes Kürthi Uraság."[2]
Fényes Elek szerint "Fájkürth, tót-magyar falu, Bars vármegyében. Fekszik egy kies és termékeny dombon, a Komárom vmegyei határszéltől egy mértföldnyire 607 kath., 34 evang., 32 ref. lak. Kathol. paroch. templom. Nagy szőlőhegy és legelő. Sok szilvás és gyümölcsös kertek. Derék erdő. Termeszt buzát, kukoriczát, kendert, lóherét s a t. F. u. több közbirtokosok. Ut. posta Érsekujvár."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. A háború után a nagybirtokokat Nyugat-Szlovákiából érkezett telepesek között osztották fel. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
A fajkürti major 1808-ban tűnik fel először, a 19. század közepén Kisfajkürt a neve. Az 1890-es években egyesítették a községgel, de 1945 után újra önálló lett. 1960-ban újra egyesítették Fajkürttel.
1880-ban Nagyfajkürtön 346 magyar és 144 szlovák anyanyelvű, Kisfajkürtön 71 szlovák és 51 magyar anyanyelvű élt.
1890-ben Nagyfajkürtön 154 magyar és 1 szlovák anyanyelvű, Kisfajkürtön 477 magyar és 11 szlovák anyanyelvű élt.
1900-ban 690 lakosából 501 magyar és 178 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 740 lakosából 639 magyar és 92 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 790 lakosából 137 magyar és 633 csehszlovák volt.
1930-ban 1249 lakosából 89 magyar és 1133 csehszlovák volt.
1941-ben 1124 lakosából 977 magyar és 78 szlovák volt.
1991-ben 880 lakosából 11 magyar és 861 szlovák volt.
2001-ben 869 lakosából 852 szlovák és 12 magyar volt.
2011-ben 769 lakosából 756 szlovák és 7 magyar volt.
2021-ben 677 lakosából 648 (+4) szlovák, 6 (+2) magyar, 7 egyéb és 16 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]