Vág (folyó)

A Vág (szlovákul: Váh, németül: Waag) Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele. Vízgyűjtő területe közel 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km.

Ez a szócikk a szlovákiai folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Vág (egyértelműsítő lap).

Vág
A Vág Pöstyénnél
Közigazgatás
Országok	Szlovákia
Földrajzi adatok
Hossz	403 km
Forrásszint	664 m
Vízhozam	152 m³/s
Vízgyűjtő terület	10 640 km²
Forrás	Alacsony-Tátra, Szlovákia
é. sz. 49° 01′ 08″, k. h. 19° 48′ 33″49.0188, 19.8091
Torkolat	Duna
é. sz. 47° 44′ 59″, k. h. 18° 08′ 51″47.7498, 18.1476
A Wikimédia Commons tartalmaz Vág témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nevének eredete

Neve a régi germán wȃg (hullámzó víz) szóból származik, a magyar nyelvbe szláv közvetítéssel került át.^[1]

Leírása

A Vág a Duna bal parti mellékfolyója, mely a Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál a Liptói-medencében. A Fehér-Vág északon a Csorba-tó alatt, míg a Fekete-Vág délen az Alacsony-Tátrában ered. Fontosabb mellékfolyói a felső szakaszon az Árva, a Turóc és a Kiszuca. Zsolnánál délre fordul, ezután alsó folyása csak patakok vizével gazdagodik. Egykoron Pozsony- és Nyitra vármegye határát képezte, de a Vágsellye és Negyed közötti részen fő folyása keletebbre kerülhetett, s ezt követően csak a holtág és a települések határai képezték a vármegyehatárt. Gútánál éri el a Kis-Dunát, ezután a folyó végső szakaszát Vág-Dunának nevezik. Ez a torkolatának közelében befogadja a Nyitrát, majd Komárom városánál éri el a Duna folyamot, annak 1766-os folyamkilométerénél.

Mellékfolyói

Jobb oldali Hibbica Koprova-patak Béla-patak (Belá) Szmercsenka-patak Bonróc-patak Kvacsanka-patak Árva (Orava) Kiszuca (Kysuca) Petronka Styavnik Paprandi Marikovszka Belavoda (Biela voda) Tavarszki Vlára Dretomica Bosác Klanecnika (Klanečnica) Lubina Jablunka Dudvág (Dudváh)

Bal oldali Ipoltica Boca (Boca) Styavnica (Štiavnica) Demenova Krizsjanka Lupcsianka (Ľupčianka) Rőce (Revúca) Lubochna (Ľubochnianka) Turóc (Turiec) Rajcsanka (Rajčanka) Bisztro-patak (Bystrý potok) Bellus Teplicska (Teplička) Nyitra (Nitra)

Vág melletti települések

A Vág vízgyűjtő területe

• Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš)
• Rózsahegy (Ružomberok)
• Zsolna (Žilina)
• Nagybiccse (Bytča)
• Puhó (Púchov)
• Illava (Ilava)
• Trencsén (Trenčín)
• Pöstyén (Piešťany)
• Galgóc (Hlohovec)
• Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom)
• Vágsellye (Šaľa)
• Gúta (Kolárovo)
• Komárom (Komárno)

Vízerőművek

A folyón tíznél több vízierőmű létesült, akár falvakat is elárasztó víztározókat (például a Liptovská Mara (Liptói-tenger)) építettek.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Vágköz

Vágközön a Duna és a mai Vág-Duna közét értik a Csilizközig. A folyótorkolatnál kialakult elkeskenyedő földnyelv „szigetcsúcsként” ismert.^[2]

Jegyzetek

1. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 676. o. ISBN 963 05 3346 4
2. Hidak Komárom-Esztergom megyében (dr. Tóth Ernő: Földrajzi adottságok) (PDF). Hídtörténeti kiadványok, 2001. (Hozzáférés: 2021. október 13.)

Források

• 10 rokov stavebnej výroby - Vodohospodárske stavby, N. P., Bratislava. Bratislava.
• Molnár Benő 1963-1964: Dereglyézés a Vágón. Néphit. Néprajzi Múzeum - Ethnológiai Adattár 7304. (Fahajózás a Vágon - vágfarkasdi népszokások. Vágfarkasd, 79 p., A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi Adattára ltsz.: 2064-2004. Fénymásolat)
• Škarba, V. (red.) 1971: 20 rokov vodohospodárskych stavieb Bratislava. Brno.
• Peter Ivanič - Martin Husár 2019: Prechody cez dolný a stredný tok rieky Váh vo vrcholnom a neskorom stredoveku v kontexte písomných a hmotných prameňov. Archaeologia historica 44/2, 1029-1055.