![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/Signature_de_la_Paix_avec_la_Hongrie%252C_d%25C3%25A9part_des_d%25C3%25A9l%25C3%25A9gu%25C3%25A9s_hongrois_%2528sur_les_marches_du_perron%2529.jpg/640px-Signature_de_la_Paix_avec_la_Hongrie%252C_d%25C3%25A9part_des_d%25C3%25A9l%25C3%25A9gu%25C3%25A9s_hongrois_%2528sur_les_marches_du_perron%2529.jpg&w=640&q=50)
Trianoni béke
az első világháborút lezáró, Magyarország és az Antant által aláírt békeszerződés / From Wikipedia, the free encyclopedia
A trianoni béke vagy trianoni békediktátum vagy trianoni békeszerződés a történelmi Magyarország I. világháború utáni fölosztását rögzítette a nemzetközi jog számára értelmezhető dokumentumban, a Párizs környéki békék egyik elemeként. Az alternatív elnevezések fontos tényekre utalnak a béke kapcsán:
Trianoni béke | |
![]() | |
A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után | |
![]() | |
La galerie des Cotelle – az 52 méter hosszú és 7 méter széles terem, ahol az aláírás megtörtént | |
Aláírás dátuma | 1920. június 4. |
Aláírás helye | Versailles, Nagy-Trianon kastély |
Aláírók |
|
Életbelépés | 1921. július 31. |
Nyelvek | francia |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Trianoni béke témájú médiaállományokat. |
- békediktátum, mert az I. világháborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Csehszlovákia) diktálták a legyőzött Magyarországnak, mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállamának.
- békeszerződés[1], mert Magyarország I. világháború utáni összeomlása olyan mértékű volt, hogy az ország trianoni határok között történő újraszervezéséhez is a győztesek számára elfogadható magyar aláíró félre volt szükség egy olyan történelmi pillanat után, amikor 1919 őszén a román hadsereg már Győrt is megszállta. Ez a személy sok magyar politikai fordulat után végül Horthy Miklós lett, akit leszerelt világháborús katonatisztként, valós magyar társadalmi háttér hijján kifejezetten az antant tett Magyarországon a két világháború közötti korszak névadó politikusává, és ennek nyitányaként az általa magánszemélyként alapított "Nemzeti Hadsereg" élén az ország trianoni határok közötti újraszervezőjévé: neki az antant átadta a mai Magyarország román megszállás alatt lévő városait. A békekötés meghatározta Magyarország új határait, azok között megszüntette az ország közvetlen katonai fenyegetettségét és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.[2] Az eseménynek meghatározó gazdasági és kulturális hatásai lettek.
„ | Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették. | ” |
– Bibó István történész[3] |
A trianoni békeszerződésre emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.