![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/EU-France_%2528orthographic_projection%2529.svg/langhu-640px-EU-France_%2528orthographic_projection%2529.svg.png&w=640&q=50)
Franciaország
állam Nyugat-Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Franciaország (franciául: La France), vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság (franciául: République française), egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik. Kontinentális területe a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Határait északkeleten Belgium, Luxemburg és Németország, keleten Svájc, Olaszország és Monaco, délen Andorra és Spanyolország, északnyugaton az Egyesült Királyság. Tengerentúli területei közé tartozik a Dél-Amerikában fekvő Francia Guyana, valamint az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán számos szigete. Franciaország közigazgatása összesen 18 régióra és 101 megyére oszlik. 643 801 km²-es területével a világ 42. és Európa 3. legnagyobb országa. Az ország fővárosa Európa egyik legnépesebb agglomerációja, Párizs. További jelentősebb települései közé tartozik még Marseille, Lyon, Toulouse, Bordeaux, Lille és Nizza is.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Területe már a vaskorban is lakott volt, gallok és kelták egyaránt telepedtek le itt. A Római Birodalom I. e. 51-ben hódította meg és alakította itt ki Gallia provinciáját. A germán frankok 481-re hódították meg végleg ezt a vidéket és alapították meg a Frank Birodalmat. A 843-ban megkötött verduni szerződéskor létrejött Nyugati Frank Királyság jogutódaként jött létre 987-ben Capet Hugó megkoronázásával a Francia Királyság. A középkori francia állam egy erősen decentralizált feudális monarchia volt. II. Fülöp Ágost francia király volt az, aki megerősítette a királyi hatalom tekintélyét és a bouvines-i csatában aratott győzelmével bebiztosította a korábban szerzett területek, ezzel mintegy megduplázva az ország méretét. Uralkodásának végére állama Európa egyik legjelentősebb országává vált. A 14. században az uralkodó Valois-ház idején kitört az Angliával szembeni százéves háború, amely végül francia győzelemmel zárult. A reneszánszkorban a francia kultúra virágzott, majd létrejött a francia gyarmatbirodalom, ami a 20. századig állt fenn és népessége és kiterjedése után a történelem második legnagyobbjának számított.[4] A 16. század második felében a katolikusok és a protestánsok (hugenották) között kirobbant vallásháború súlyosan meggyengítette az országot. A 17. századra XIV. Lajos abszolutista uralkodása újra Európa meghatározó kulturális, politikai és katonai erejévé tette Franciaországot. Azonban a 18. századra az igazságtalan adózási rendszer, a költséges háborúk, mint a hétéves háború és az amerikai függetlenségi háború finanszírozása erősen eladósították az országot. Az 1789-es francia forradalom a monarchia és az ancien régime bukását eredményezte, kikiáltva az Első Köztársaságot valamint megfogalmazva az emberi és polgári jogok nyilatkozatát. A mai köztársaság 1958-ban Charles de Gaulle vezetésével jött létre. Algéria és a legtöbb francia gyarmat az 1960-as években vált függetlenné, de a többségük megőrizte szoros gazdasági és katonai kapcsolatait az anyaországgal.
Évszázadokon át a művészetek, a tudomány és a filozófia globális központjaként volt ismert. Az emberi jogok első nyilatkozata, az 1789-es emberi és polgári jogok nyilatkozata óta jelentős szerepet játszott az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jog fejlesztésében. Jelentős befolyást gyakorol politikai, gazdasági, katonai, diplomáciai, nyelvi és kulturális kérdésekben Európában és a világ más részein is. A világ fő szereplői közé tartozik az agrár-élelmiszeripari, repüléstechnikai, autóipari, nukleáris, divat- és luxuságazataiban is.
Az egyik legtöbb UNESCO világörökségi helyszínnel rendelkező ország, egyben 2020 táján a világ leglátogatottabb országa.[5] Egy posztindusztriális ország, amely a nominális GDP szerint 2023-ban a világ 7. legnagyobb gazdaságának számít, valamint a 10. legnagyobbnak a vásárlóerő-paritás alapján. Kiemelkedő helyen szerepel ami az oktatás, az egészségügy, a várható élettartam és az emberi fejlettségi indexet illeti.
Globális nagyhatalomként az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Atomhatalom, hadserege a világ legerősebbjei közé tartozik.[6] Egyik alapítója és vezető állama az Európai Uniónak, továbbá tagja a schengeni övezetnek és az eurózónának, valamint a G7, a NATO, az OECD, a WTO és a Frankofónia szerves részét képzi.