Francia vallásháborúk
From Wikipedia, the free encyclopedia
A francia vallásháborúk vagy hugenotta háború 1562 és 1598 között a római katolikusok és az őket támogató királyi hadsereg, illetve a hugenották közötti véres összetűzések sora volt, amelybe Spanyolország, a pápaság, Anglia és több német fejedelemség is beavatkozott, és összefüggött a németalföldi szabadságharccal. Becslések szerint hárommillió ember halt meg e vallásháborúk során, az erőszak, éhínség és a háború okozta betegségek következtében. Ez a háború az európai történelem második legvéresebb vallási háborújának tekinthető, „csak a több mint 8 millió áldozatot követelő, vallási ürüggyel kialakult, de politikai érdekekből folyó harmincéves háború múlta felül.”[1] A háború akkor ért véget, amikor a hugenotta tábort korábban vezető Bourbon Henrik megörökölte a francia trónt és rekatolizált, legyőzte a fanatikus Katolikus Ligát, és a nantes-i ediktumban toleranciát hirdetett.
Francia vallásháborúk | |||
Szent Bertalan éjszakája | |||
Dátum | 1562. márc. – 1598. ápr. | ||
Helyszín | Franciaország | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia vallásháborúk témájú médiaállományokat. |