Édesanyja a fiatalon elhunyt Incze Gabriella kolozsvári színésznő volt. Öccse, Şevket Muzaffer József (1921. június 16. Isztambul –?), kolozsvári sportemberként írta be nevét a romániai autóversenyzés történetébe. A jövendő filmrendező és a már ötéves korától csodagyerekként számontartott Sefket Széfeddin Tibor életének első két évtizedét szülővárosában töltötte. Első verse hatéves korában jelent meg a kolozsvári Ellenzék című lapban. 1930 és 1931 között a Jóbarát és az Ifjú Erdély című, kolozsvári ifjúsági folyóiratokban jelentek meg írásai. A JóbarátTavaszi rügyek rovatában Sőtér István és Rónay György pályakezdő írásaival egyidőben közölte verseit. Gödöllőn járt iskolába, majd Budapesten végzett jogtudományi tanulmányokat.
A két világháború között Kolozsvárott élt és tevékenykedett: a Kolozsvári Magyar Színház állandó munkatársa, a romániai magyar közművelődési élet ismert újságírója, a kolozsvári Ellenzék című lap egyik belső munkatársa. Ebben az időszakban a kolozsvári Széchenyi (Mihai Viteazul) tér 40-es számú épületében lakott. Nyirő József és Dsida Jenő közeli barátja, Lakatos Demetercsángóköltő fölfedezője [halott link] volt.
A két világháború között, mialatt Kolozsváron már zajlottak a vasgárdista zavargások, Sefket esztrád-előadásokkal járta be Kolozsvár környékét (Szamosújvár, Dés, Beszterce, Zsibó, Bethlen, Bánffyhunyad, Székelykocsárd, Tövis, Nagyilonda, Nagyenyed, Zilah) a barátaiból megalakult művészcsoporttal (George Sbârcea, Székely Viktor, Seres Gyula, Dsida Jenő, Fekete Mihály, Ványolos István, Stella Simonetti, Tomel Spătaru, H. Demetrescu, Gari Gyula, Ürmössy Magda). 1939-től kezdődően török-magyar fordítóként tevékenykedett. 1945-ben a magyarországi Török Nagykövetség titkárja volt. A második világháborút követően újságírói tevékenysége miatt a korabeli hatóságok kiutasították Erdélyből. Nevét 1945 előtt a Kalotaszegi Madonna című nagy sikerű filmje tette ismertté.
1947-ben elhagyta Magyarországot. Előbb az Amerikai Egyesült Államokban, majd Egyiptomban telepedett le. Kairóban rövidesen rendkívüli népszerű forgatókönyvíró- s filmrendezőként vált ismertté Seif Eddine Shawkat néven. Omar Sharif, Dalida s a magyar anyanyelvű, neves egyiptomi színésznő, Mariam Fakhr Eddine (Kairó, 1933. január 8. –) filmművészeti debütjeinek volt az egyik első támogatója. A kor leghíresebb egyiptomi és arab nyelvű színésznői, színészei (Mariam Fakhr Eddine, Sanaa Gamil, Samia Gamal, Hoda Soltan, Magda al-Sabbahi, Souad Hosni, Leila Mourad, Mona Zaki, Yahia Chahine, Hala Shawkat, Farid Shawki, s.í.t.) a Sefket Széfeddin Tibor által rendezett filmek révén váltak világhírűekké. Youssef Chahine egyiptomi filmszínész és filmrendező, Salah Abou Seif egyiptomi filmrendező, filmproducer és forgatókönyvíró, valamint Nagíb MahfúzNobel-díjas egyiptomi író egyik legközelebbi munkatársaként tevékenykedett több évtizeden keresztül .
Kétszer nősült. Az életrajzi elemeket is tartalmazó Egyiptomi történet (1963) című egyiptomi-magyar koprodukciós film társrendezője volt. A hatvanas évektől kezdődően több alkalommal látogatott Magyarországra.
Magyar nyelvű könyvei
Félholdtól a kopjafákig. Versek. Vasárnap kiadás, Arad, 1934
Ikhtiyar, al. Egyiptomi film. Írta és rendezte Youssef Chahine. A forgatókönyvet írta Naguib Mahfouz. Főszerepben: Ezzat El Alaili, Seif El Dine és Seif Eddine Shawkat. 1970
Al Nass Wal Nil. Orosz film. Rendezte Youssef Chahine. Főszerepben: Vladimir Ivasov, Imad Hamdi, Szalah Zulfikár, Igor Vladimirov, Seif-Eddine Shawkat, Juri Kamerni. 1964, 1968, 1972
Forgatókönyvei
Wa kan el hob. Rendezte Helmy Rafla. A forgatókönyvet írta Ali El Zorkani, Faisal Nada és Seif Eddine Shawkat, 1974.[halott link]
Gharamiyat khassa jiddan. Rendezte Faysal Al-Yasiri. Sztori és forgatókönyv: Seif Eddine Shawkat, 1974[halott link]
Rajulan Wa Mra'a, Rendezte és a forgatókönyvet írta Seif Eddine Shawkat, 1978 [halott link]
Khatioun, Al, Rendezte és a forgatókönyvet írta Seif Eddine Shawkat, 1975 [halott link]
Muhimma rasmiyya, Rendezte és a forgatókönyvet írta Seif Eddine Shawkat, 1975 [halott link]
A regénybe – avagy inkább filmbe – illő, nem mindennapi életrajzi ívelés nem egy olyan elemet tartalmaz, amely a mindenkori befogadó kíváncsiságát fölébresztve, keleti titokzatosságú, szellemi arabeszkké, amolyan érdekfeszítő, nem kis fejtörést okozó, logikai talány-labirintussá varázsolja mind Széfeddin Sevket Tibor bej különben is rendkívüli, karizmatikus személyiségét, mind pedig az alkotóművész kiváltképp sokoldalú, irodalmi és filmtörténeti munkásságát.
A Sefket-életmű egészét motívumszerűen végigkísérő, első, meglepő, alkotásesztétikai állandót a tömérdek, nehezen nyomon követhető, keleti névváltozat, továbbá ezek nyugat-európai helyesírási normák szerint átírt alakja, valamint a roppant változatos művészi álnevek következetes használata képezi. Ebből a tényből kiindulva, azt a lehetőséget sem lehet teljes egyértelműséggel kizárni, miszerint az ötvenes évektől szárnyra kapott közel-keleti, egyiptomi s indiai filmgyártás némely hangzatos vagy kevésbé ismert művészneve (például az egyiptomi Fárid Sefki avagy a szíriai Faysal Al-Yasiri filmrendezők) mögött is valójában Széfeddin Sefket bej rejtőzhetett.
A másik tisztázatlan s nemkülönben misztifikálható elemet Sefket állítólagos halálának az adataira vonatkozó, önmaguknak is homlokegyenesen ellentmondó, irodalom- és filmtörténeti források szolgáltatják. Tudniillik Seif Eddine Shawkat föltételezett elhalálozásának pontos dátumát, helyét és okát (szívroham) csupán egyetlen arab nyelvű honlap kanonizálja , az összes többi arab, angol vagy francia nyelvű adatbank honlapja még számos, 1967 után készült film rendezőjeként, forgatókönyvírójaként és színészeként jelöli meg Sefketet , .
Ezen filológiai jellegű bonyodalmakat még csupán növeli az a tény, hogy Nyíri T. Mária turkológus, a Sefket-életmű szakavatott kutatója, Sefket halálát a meglehetősen tág skálán mozgó, hetvenes évekre helyezte.
Ilyen körülmények között Széfeddin Sefket Tibor bej akár még a közelmúltban is aktív alkotóművészként tevékenykedhetett.[3]
Maksay Ágnes 2019-es dokumentumfilmjében (Sefket-rejtély) bemutatnak egy 1980 karácsonyára Erhlinger József kolozsvári zenésznek küldött karácsonyi üdvözlő lapot. Tehát, akkor még élt.
Magyar irodalmi lexikon, III., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965, 51. old.
Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1793. o. ISBN963-05-6807-1
Karácsonyi Zsolt(2007. március 25.).„Egyiptomi kilometrik”(magyar nyelven). HelikonXVIII(6). [2012. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva].(Hozzáférés: 2009. március 18.)