![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/04/Iparm%25C5%25B1v%25C3%25A9szeti_M%25C3%25BAzeum_%25281070._sz%25C3%25A1m%25C3%25BA_m%25C5%25B1eml%25C3%25A9k%2529.jpg/640px-Iparm%25C5%25B1v%25C3%25A9szeti_M%25C3%25BAzeum_%25281070._sz%25C3%25A1m%25C3%25BA_m%25C5%25B1eml%25C3%25A9k%2529.jpg&w=640&q=50)
Szecessziós építészet Magyarországon
From Wikipedia, the free encyclopedia
A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19–20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti.
- Ez a szócikk az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyság építészetéről szól, így olyan földrajzi területeket is érint, amelyek ma már nem Magyarország részei.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/04/Iparm%C5%B1v%C3%A9szeti_M%C3%BAzeum_%281070._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29.jpg/640px-Iparm%C5%B1v%C3%A9szeti_M%C3%BAzeum_%281070._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/H%C3%A1z_%28740._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_6.jpg/640px-H%C3%A1z_%28740._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_6.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Fasori_templom_homlokzati_r%C3%A9szlet.jpg/640px-Fasori_templom_homlokzati_r%C3%A9szlet.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ac/Magyar_Szecesszi%C3%B3_H%C3%A1za_l%C3%A9gi_fot%C3%B3n.jpg/320px-Magyar_Szecesszi%C3%B3_H%C3%A1za_l%C3%A9gi_fot%C3%B3n.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Magyar_Szecesszi%C3%B3_H%C3%A1za_-_l%C3%A9gi_felv%C3%A9tel.jpg/320px-Magyar_Szecesszi%C3%B3_H%C3%A1za_-_l%C3%A9gi_felv%C3%A9tel.jpg)
A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval, korszaka lezártnak tekinthető. A stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön. Az általa, valamint követői és tanítványai által kifejlesztett és művelt magyaros szecesszió mellett, részben párhuzamosan, a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga Art Nouveau, a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze, így Lajta Béla, vagy a Fiatalok csoportjának egyik alapítója, Kós Károly számára is fontos kiindulópontot jelentett.
Budapest európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. Itt találhatók Lechner Ödön legfontosabb munkái: az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. A korszakra jellemző módon kiváló minőségű anyagokból, összművészeti alkotásként megformált épületek a Gresham-palota, az egykori Parisiana Mulató, a Zeneakadémia, a Gellért Fürdő és Szálloda. A korszak magyar szecessziós építészetének számos emléke áll alföldi és dunántúli városokban, így Szegeden, Veszprémben, illetve a ma a magyar határokon túl található Szabadkán, Nagyváradon és Marosvásárhelyen.[1]