Postatakarékpénztár

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét (Budapest V. ker., Hold utca 4.) 1901-ben adták át, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült szecessziós stílusban. Budapest kiemelkedő szecessziós műemlékének számít. Ma a Magyar Államkincstár működik benne.

Nem tévesztendő össze a következővel: Postapalota (Budapest).

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Postatakarékpénztár
Település	Budapest V. kerülete
Cím	Hold utca (4.)
Építési adatok
Megnyitás	1901
Építési stílus	szecesszió
Tervező	Lechner Ödön Baumgarten Sándor
Építész(ek)	Lechner Ödön
Hasznosítása
Felhasználási terület	banképület
Tulajdonos	Magyar Királyi Postatakarékpénztár
Elhelyezkedése
Postatakarékpénztár Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 03′ 08″47.504166666667, 19.052222222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Postatakarékpénztár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Építési története

Az 1800-as évek végének gazdasági fellendülésével az országos bankhálózat is fejlődni kezdett, 1895-ben létrejött a Magyar Királyi Postatakarék-pénztár. Az 1899-ben budapesti székház felépítésére kiírt pályázatot Lechner Ödön terve nyerte, az épület másfél év alatt készült el, és Lechner életművének egyik legkiemekedőbb alkotásává vált. A Postatakarék-pénztár székháza a kor legolcsóbban felépített középületének számított. Az épület a magyarországi szecesszió csúcspontja, Lechner pályájának csúcsa, szintézise. 1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és 1900. július 1-jén I. Ferenc József magyar királytól megkapta a „királyi tanácsos” címet is.

Jellegzetességei

Lechner magyaros stíluskeresésének és a szecesszió magyarországi kezdetének egyik legszebb példája.^[1] Lechner letisztult formavilága ennél az épületénél érvényesül a legtökéletesebben. A lechneri szecesszió jellemzői a magyaros virágmotívumok és a színes kerámiacserepek és majolikák. A sarok- és középrizalitokat nyolcszögletű oszlopok mutatják, felül indiai motívumú toronyvégződésekkel. A magas, tagolt tetőn színes Zsolnay-kerámiadíszeket és cserepeket alkalmaztak. Takarékpénztárról lévén szó, az oromzatot aranysárga méhkasok díszítik, mint a gyűjtögetés és takarékosság szimbólumai. Az épület építészeti szenzációjának, technikai újdonságának számított a pénztárcsarnok üvegkupolája, ezt azonban a 30-as években, miután az időjárás viszontagságai következtében balesetveszélyessé vált, le kellett bontani, majd teljesen más jellegű tetővel pótolták. A székház Lechner által tervezett berendezését a 30-as években, a Bauhaus terjedésével, a szecesszió elleni támadás jegyében lecserélték, csak 2 pad maradt meg.^[2]

Képtár

• 
  Bejárat
• 
  Világítótest
• 
  Homlokzatrészlet
• 
  Felső díszítésrészlet
• 
  Belső tér
• 
  Belső tér
• 
  Lépcsőház
• 
  Lépcsőház
• 
  Belső tér
• 
  Tetőrészlet (zölddel)

Jegyzetek

1. Magyar Királyi Postatakarékpénztár. BudapestCity.org. [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
2. Imre Krisztina: Postatakarékpénztár, www.panoramablog.eu, 2011, Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

Külső hivatkozások

• Emlékirat a m. kir. Postatakarékpénztár fennállásának 50. évfordulója alkalmából, Budapest, 1936
• Körmendy József: A magyar postatakarékpénztár, Budapest, 1939
• Magyar Államkincstár honlapja
• Egyéb fényképek

További információk

• (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon , Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8, 38-39. o.