Veszprém
magyarországi megyei jogú város, Veszprém vármegye székhelye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Veszprém (németül: Wesprim vagy Weißbrünn, latinul: Vesprimi, szlovákul: Vesprém, szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye megyeszékhelye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi város, a királynék városa. 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet is viseli. Magyarország egyik legrégebben alapított városa, szinte egyidős az állammal. Légvonalban a Balatontól 11 km-re, Székesfehérvártól 40 km-re, Budapesttől pedig 97 km-re fekszik, a Bakony déli részén.
Veszprém | |||
Fentről, balról jobbra: a veszprémi vár, a várkapu, városháza, a nagypréposti palota és Szentháromság tér a katedrálissal | |||
| |||
Becenév: a királynék városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | megyeszékhely, megyei jogú város | ||
Polgármester | Porga Gyula (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8200 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 56 777 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 475,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 266 m | ||
Terület | 126,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 06′, k. h. 17° 55′47.1, 17.916666666667 | |||
Veszprém weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Anonymus (III. Béla király jegyzője) írásai szerint, itt akkorra már állt egy vár, mely valószínűleg egy 9. századi frank erőd lehetett, amikor a magyarok először elfoglalták a területet. A veszprémi, esztergomi és székesfehérvári várak voltak a legkorábbi magyar kővárak, melyeket már Géza főherceg uralkodása idején építettek, amikor a földvárak még sokkal gyakoribbak voltak.
Veszprém városának fontos vallási szerepe volt abban a harcban, hogy a kereszténységet hivatalos vallássá tegye a Magyar Királyság területén. I. István győzte le legfőbb ellenfele, Koppány pogány seregeit a város közelében. A város 1009-ben Magyarország első püspöki székhelyévé, 1993-ban pedig egyik érseki székhelyévé vált. Ezen kívül a város lett az azonos nevű Veszprém vármegye székhelye, mely a Magyar Királyság egyik legrégebben alapított vármegyéje volt.
I. István király Veszprém városát és birtokait feleségének, Gizella királynénak ajándékozta, innentől kezdve pedig a város a mindenkori magyar királyné birtoka lett. A Magyar Királyság királynéit évszázadokon keresztül a veszprémi püspök koronázta meg. Innen ered a város beceneve, a "királynék városa" elnevezés. Az 1294-es évben Fenenna királyné erősítette meg azt a kiváltságot, miszerint a királynénak joga van begyűjteni a Veszprém vármegyei templomok adományait.
Veszprém rendelkezett a Magyar Királyság első egyetemével. A hallgatók több évszázadon keresztül tanultak itt jogot és művészetet. Végül az egyetemet tűzvész pusztította el 1276-ban, mikor Csák Péter betört a városba és szüntette meg a Veszprémi Egyházmegyét. A város a 20. században vált ismét egyetemi várossá.
A város az 1526-os mohácsi csata után 1684-ig folyamatosan gazdát cserélt az osztrákok és az oszmánok között. A török 1552-ben kifosztotta, bár nem tudta fenntartani a megszállást: a Balatontól északra fekvő vidék a Magyar Királyság része maradt. A város később a Habsburg Birodalom, majd 1867 után az Osztrák-Magyar Monarchia része lett.
Röviddel a második világháború vége előtt Veszprémet a 3. Ukrán Front szovjet csapatai foglalták el 1945. március 23-án a bécsi offenzíva során. A nagy fölénnyel nyugat felé haladó szovjet egységek súlyos csatákat vívtak a Wiking és a Hohenstaufen SS hadosztályaival szemben. A várnegyed szerencsésen elkerülte a háború károsításait. A várost ért bombatámadások következtében keletkezett lakóépületkárok enyhítése érdekében a vár épületeinek jelentős részét lakóépületekként használták.
Nagy odaadással és a részletekre való odafigyeléssel a várost 1945 és 1953 között szinte az eredetihez híven teljes pompájában újjáépült. 2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém Európa kulturális fővárosa.