szláv nyelv From Wikipedia, the free encyclopedia
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. Legközelebbi rokonai a horvát, a bosnyák, a szerb és a montenegrói nyelv; de ezektől lényegesen jobban különbözik, mint ahogy azok egymástól. Körülbelül kétmillióan beszélik, túlnyomórészük az anyaországban, valamint Ausztriában (Karintiában), Olaszországban (Friuli határ menti területein és Trieszt környékén), valamint Magyarországon Szentgotthárd környékén. Van két változata amely egyesek szerint bír nyelvi normával, az egyik a vend nyelv, amit Magyarországon is beszélnek, a másik a réziai nyelv, amelyet az olaszországi szlovén kisebbség egy része használ. (Lásd Fran Ramovš nyelvjárási térképét.[1])
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Szlovén nyelv slovenščina | |
| Beszélik | Szlovénia, Ausztria, Olaszország, Horvátország, Magyarország, emigránsok számos más országban |
| Terület | Közép-Európa |
| Beszélők száma | kb. 2,2 millió fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti-szláv nyelvek Szláv nyelvek Déli csoport Nyugati alcsoport |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Szlovénia, Európai Unió, regionális/kisebbségi nyelvként Ausztria, Olaszország, Magyarország |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | sl |
| ISO 639-2 | slv |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz slovenščina témájú médiaállományokat. | |
A nyelv Szlovéniában hivatalos nyelv, ezen kívül az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is.
A szlovén nyelvet a latin ábécé betűivel írják.
A betűk: A, B, C, Č, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž
A betűk nevei: a, be, ce, če, de, e, fe, ge, he, i, je, ke, le, me, ne, o, pe, re, se, še, te, u, ve, ze, že (a mássalhangzók neveiben az e-t elmosódott ö-vel [ə] ejtik.)
A szlovén nyelvben a hangsúly szabad, azaz bármelyik szótagra eshet. A helyesírásban a hangsúlyt nem jelölik, nyelvészeti témájú, illetve oktatási anyagokban azonban használják a következő jelöléseket:
A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is. Hosszú magánhangzó csak hangsúlyos szótagban fordul elő.
A b, c, d, f, g, j, k, p, t, z betűket ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban: beda ['be:da], cula ['ʦu:la], delo ['de:lɔ], figa ['fi:ga], goba ['go:ba], jeza ['je:za], kolo [kɔ'lo:], pipa ['pi:pa], teta ['tɛ:ta], zima ['zi:ma].
A többi betű kiejtése:
Az dj, lj, nj, tj kapcsolatokat mindig különálló betűkként ejtjük ([d], [l], [n], [t] + [j]), de mássalhangzók előtt és szó végén a j-t általában nem ejtik: Ljubljana [ljub'lja:na], kranjski ['kra:nski].
Zöngés mássalhangzók zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén zöngétlenednek: dež [de:ʃ].
Zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésednek: glasba ['gla:zba].
Az indoeurópai nyelvek közül a szlovén az egyike azon kevés nyelvnek, amelyek megőrizték a kettes számot. Tehát figyelni kell, hogy ha két személyről van szó, akkor mindig a kettes számot kell használni, nem a többes számot, mint más nyelvekben.
A szlovénban nincs sem határozott, sem határozatlan névelő: To je hiša. – Ez ház. – Ez egy ház. – Ez a ház.
A szlovénben három nemet – hím-, nő- és semlegesnemet – különböztetünk meg. A szótárakban a főnevek egyes számú alany- és birtokos esetét találjuk, melyekből megállapíthatjuk a főnév nemét, és egyúttal az alkalmazandó ragozási típust is.
A szlovén főnévnek hat esete van: alanyeset (A), birtokos eset (B), részes eset (R), tárgyeset (T), elöljárós eset (locativus – L), eszközhatározós eset (E). Megjegyzendő, hogy élettelen főnév esetén az tárgyeset egyes számban megegyezik az alanyesettel, élő főnév esetén pedig a birtokos esettel.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | korak | koraka | koraki |
| B | koraka | korakov | korakov |
| R | koraku | korakoma | korakom |
| T | korak | koraka | korake |
| L | koraku | korakih | korakih |
| E | korakom | korakoma | koraki |
Azok a hímnemű főnevek, amelyek a -c, -č, -dž, -j, -š, -ž-re végződnek, a névszóragozás közben minden -o- toldalékrész -e--re változik.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | mesec | meseca | meseci |
| B | meseca | mesecev | mesecev |
| R | mesecu | mesecema | mesecem |
| T | mesec | meseca | meseci |
| L | mesecu | mesecih | mesecih |
| E | mesecem | mesecema | meseci |
Számos olyan hímnemű főnevet találhatunk, amelynek utolsó mássalhangzóját megelőző magánhangzója félhangzó, az e-vel írt [ə] hang. Ez a hang a ragozás közben kiesik, tehát csak alanyesetben (illetve élettelennél tárgyesetben) látható.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | zvezek | zvezka | zvezki |
| B | zvezka | zvezkov | zvezkov |
| R | zvezku | zvezkoma | zvezkom |
| T | zvezek | zvezka | zvezki |
| L | zvezku | zvezkih | zvezkih |
| E | zvezkom | zvezkoma | zvezki |
A -r tövű, két- vagy több szótagú szavak a ragozás során egy -j- hanggal bővülnek, és egyúttal végbemegy az -o- → -e- csere is. Ez a bővülés elmarad, ha az -r előtti hang az [ə], és ragozás közben kiesik. Ezek a szavak az előzőekben említett módszer szerint ragozódnak.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | natakar | natakarja | natakarji |
| B | natakarja | natakarjev | natakarjev |
| R | natakarju | natakarjema | natakarjem |
| T | natakarja | natakarja | natakarje |
| L | natakarju | natakarjih | natakarjih |
| E | natakarjem | natakarjema | natakarji |
Ezek a főnevek úgy ragozódnak, mint a nőnemű főnevek. Az előttük álló melléknevek, névmások azonban hímneműek maradnak.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | sluga | slugi | sluge |
| B | sluge | slug | slug |
| R | slugi | slugama | slugam |
| T | slugo | slugi | sluge |
| L | slugi | slugah | slugah |
| E | slugo | slugama | slugami |
Egyes szavak (főként a véghangsúlyosak) bővülhetnek -j- hanggal, pl: bife, viski, avto stb.
A nőnemű főnevek általában -a-ra végződnek és birtokos esetük -e.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | hiša | hiši | hiše |
| B | hiše | hiš | hiš |
| R | hiši | hišama | hišam |
| T | hišo | hiši | hiše |
| L | hiši | hišah | hišah |
| E | hišo | hišama | hišami |
Vannak olyan nőnemű szavak, amelyek mássalhangzóra végződnek. Ezek birtokos esetben -i végződésűek. Minden -ost végű főnév így ragozódik!
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | pomlad | pomladi | pomladi |
| B | pomladi | pomladi | pomladi |
| R | pomladi | pomladima | pomladim |
| T | pomlad | pomladi | pomladi |
| L | pomladi | pomladih | pomladih |
| E | pomladjo | pomladima | pomladimi |
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | jed | jedi | jedi |
| B | jedi | jedi | jedi |
| R | jedi | jedema | jedem |
| T | jed | jedi | jedi |
| L | jedi | jedeh | jedeh |
| E | jedjo | jedema | jedmi |
Számos nőnemű főnév hangsúlytalan -ev szótagra végződik, melyből ragozás során az -e- eltűnik (hangkivetés).
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | pesnitev | pesnitvi | pesnitve |
| B | pesnitve | pesnitev | pesnitev |
| R | pesnitvi | pesnitvama | pesnitvam |
| T | pesnitev | pesnitvi | pesnitve |
| L | pesnitvi | pesnitvah | pesnitvah |
| E | pesnitvijo | pesnitvama | pesnitvami |
Ezek a főnevek -o-ra, vagy -e-re végződnek. Az -e-re végződő szavak esetében ragozás közben az -o- ragrész -e--re változik.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | mesto | mesti | mesta |
| B | mesta | mest | mest |
| R | mestu | mestoma | mestom |
| T | mesto | mesti | mesta |
| L | mestu | mestih | mestih |
| E | mestom | mestoma | mesti |
Egyes szavak ragozás közben egyes szám alany és tárgyeset kivételével -t-, -n-, -s- hangokkal bővülnek, valamint a bővült hang előtti szótagra ugrik a hangsúly.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | tele; breme; telo | teleti; bremeni; telesi | teleta; bremena; telesa |
| B | teleta; bremena; telesa | tele; breme; telo | tele; breme; telo |
| R | teletu; bremenu; telesu | teletoma; bremenoma; telesoma | teletom; bremenom; telesom |
| T | tele; breme; telo | teleti; bremeni; telesi | teleta; bremena; telesa |
| L | teletu; bremenu; telesu | teletih; bremenih; telesih | teletih; bremenih; telesih |
| E | teletom; bremenom; telesom | teletoma; bremenoma; telesoma | teleti; bremeni; telesi |
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | jaz [a] | midva [iː] | mi [iː] |
| B | mene [ɛː] (me) | naju [aː] (naju) | nas [a] (nas) |
| R | meni [ɛː] (mi) | nama [aː] (nama) | nam [a] (nam) |
| T | mene [ɛː] (me) | naju [aː] (naju) | nas [a] (nas) |
| L | meni [ɛː] | naju [aː] | nas [a] |
| E | menoj / mano [oː]/[aː] | nama [aː] | nami [aː] |
| A | ti [iː] | vidva [iː] | vi [iː] |
| B | tebe [ɛː] (te) | vaju [aː] (vaju) | vas [a] (vas) |
| R | tebi [ɛː] (ti) | vama [aː] (vama) | vam [a] (vam) |
| T | tebe [ɛː] (te) | vaju [aː] (vaju) | vas [a] (vas) |
| L | tebi [ɛː] | vaju [aː] | vas [a] |
| E | teboj / tabo [oː]/[aː] | vama [aː] | vami [aː] |
| A | on [ɔ] | onadva [ɔː] | oni [ɔː] |
| B | njega [ɛː] (ga) | njiju [iː] (ju) | njih [i] (jih) |
| R | njemu [ɛː] (mu) | njima [iː] (jima) | njim [i] (jim) |
| T | njega [ɛː] (ga) | njiju [iː] (ju) | njih [i] (jih) |
| L | njem [ɛː] | njiju [iː] | njih [i] |
| E | njim [iː] | njima [iː] | njimi [iː] |
A visszaható névmásnak nincs alanyesetű alakja: –, sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː] (si), sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː], sebeoj / sabo [oː]/[aː] (magam…). A zárójelben a hangsúlytalan alakok láthatók. A hangsúlytalan se visszaható igéket alkot: česati – česati se [aː] (fésül – fésülködik).
A mutató névmások a következők: ta [taː] (ez), tisti [ˈtiːsti] (az), ono [ˈɔːnɔ] (ő, az) (a hangsúly nem változik, a szótőn marad)
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | ta, ta, to | ta, ti, ti | ti, te, ta |
| B | tega, te, tega | teh | teh |
| R | temu, tej, temu | tema | tem |
| T | ta, to, to | ta, ti, ti | te, te, ta |
| L | tem, tej, tem | teh | teh |
| E | tem, to, tem | tema | temi |
| A | tisti, tista, tisto | tista, tisti, tisti | tisti, tiste, tista |
| B | tistega, tiste, tistega | tistih | tistih |
| R | tistemu, tisti, tistemu | tistima | tistim |
| T | tisti, tisto, tisto | tista, tisti, tisti | tiste, tiste, tista |
| L | tistem, tisti, tistem | tistih | tistih |
| E | tistim, tisto, tistim | tistima | tistimi |
| A | oni, ona, ono | ona, oni, oni | oni, one, ona |
| B | onega, one, onega | onih | onih |
| R | onemu, oni, onemu | onima | onim |
| T | oni, ono, ono | ona, oni, oni | one, one, ona |
| L | onem, oni, onem | onih | onih |
| E | onim, ono, onim | onima | onimi |
Általában a jelzők szerepét töltik be. Három nemük van, illeszkednek a jelzett szó neméhez.
Melléknévként ragozódnak:
Hímnemű főnevek előtt állnak.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | lep | lepa | lepi |
| B | lepega | lepih | lepih |
| R | lepemu | lepima | lepim |
| T | lep | lepa | lepe |
| L | lepem | lepih | lepih |
| E | lepim | lepima | lepimi |
Nőnemű főnevek előtt állnak.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | lepa | lepi | lepe |
| B | lepe | lepih | lepih |
| R | lepi | lepima | lepim |
| T | lepo | lepi | lepe |
| L | lepi | lepih | lepih |
| E | lepo | lepima | lepimi |
Semlegesnemű főnevek előtt állnak.
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| A | lepo | lepi | lepa |
| B | lepega | lepih | lepih |
| R | lepemu | lepima | lepim |
| T | lepo | lepi | lepi |
| L | lepem | lepih | lepih |
| E | lepim | lepima | lepimi |
A tőszámnevek közül az en/ena/eno – eden/ena/eno a melléknevek mintájára ragozódik.
| 2 | 3 | 4 | 5 | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A | dva [aː] | dve [eː] | trije [iː] | tri [iː] | štirje [iː] | štiri [iː] | pet [eː] |
| B | dveh [eː] | dveh [eː] | treh [eː] | treh [eː] | štirih [iː] | štirih [iː] | petih [ɛː] |
| R | dvema [eː] | dvema [eː] | trem [eː] | trem [eː] | štirim [iː] | štirim [iː] | petim [ɛː] |
| T | dva [aː] | dve [eː] | tri [iː] | tri [iː] | štiri [iː] | štiri [iː] | pet [eː] |
| L | dveh [eː] | dveh [eː] | treh [eː] | treh [eː] | štirih [iː] | štirih [iː] | petih [ɛː] |
| E | dvema [eː] | dvema [eː] | tremi [eː] | tremi [eː] | štirimi [iː] | štirimi [iː] | petimi [ɛː] |
Az oba/obe a dva/dve mintájára ragozódik.
6-tól 99-ig a számnevek a pet mintájára ragozódnak.
A sorszámnevek a melléknevek mintájára ragozódnak.
A semlegesnemű alakok mind -o-ra végződnek a tretje kivételével.
A szlovén létige a biti [ˈbiːti] (lenni).
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| 1. | sem [sɛm] | sva [sva] | smo [smɔ] |
| 2. | si [si] | sta [sta] | ste [stɛ] |
| 3. | je [jɛ] | sta [sta] | so [sɔ] |
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| 1. | sem bil/bila/bilo [sɛm] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ] | sva bila/bili/bili [sva] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː] | smo bili/bile/bila [smɔ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla] |
| 2. | si bil/bila/bilo [si] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ] | sta bila/bili/bili [sta] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː] | ste bili/bile/bila [stɛ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla] |
| 3. | je bil/bila/bilo [jɛ] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ] | sta bila/bili/bili [sta] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː] | so bili/bile/bila [sɔ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla] |
| Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
|---|---|---|---|
| 1. | bom [boːm] | bova [ˈboːva] | bomo [ˈboːmɔ] |
| 2. | boš [boːʃ] | bosta [ˈboːsta] | boste [ˈboːstɛ] |
| 3. | bo [boː] | bosta [ˈboːsta] | bodo [ˈboːdɔ] |
A szlovén igék ragozása a főnévi igenévből indul ki. Ennek jele általában a -ti szótag, ami mindig hangsúlytalan. Ezt a szótagot elhagyva kapjuk meg az ige tövét. A megmaradó magánhangzót nevezzük az ige tőhangzójának, ehhez kapcsolódnak a személyragok (-m, -š, – | va, -ta, -ta | -mo, -te, -jo), melyek mindig hangsúlytalanok. Példák:
Úgy képezzük, hogy a főnévi igenév -ti képzőjét -l-re cseréljük ha a tő magánhangzóra végződik, ha mássalhangzóra, akkor pedig -el-re ([ə]!); nőnemben és semlegesnemben még kap egy -a ill. -o végződést is…. Példák:
Rendhagyó képzésűek:
A múlt idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jelen idejű alakjából áll össze. Példa:
A jövő idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jövő idejű alakjából áll össze. Példa:
A jelen idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:
A múlt idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából, a bil/bila/bilo szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:
Az ige Esz. 1. sz.-től függően képezzük a felszólító módú alakokat.
Ezt az igealakot az ige jelen idejű tövéből képezzük:
Ezt az igealakot a főnévi igenév tövéből képezzük:
Képzésekor a befejezett melléknévi igenevet használjuk.
A főnévi igenévből képezzük, annak végső -i-jének elhagyásával: piti – pit, amikor az állítmány mozgást fejez ki. Magyarra célhatározói szerepű főnévi igenévvel fordíthatjuk.
Želim spati. – Szeretnék aludni.
Az elöljárószók mindig valamilyen esetet vonzanak:
Vsi ljudje se rodijo svobodni in imajo enako dostojanstvo in enake pravice. Obdarjeni so z razumom in vestjo in bi morali ravnati drug z drugim kakor bratje.
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
A szlovén nyelv több mint hetven dialektusra oszlik amelyek az Alpok, a Dinári-hegység és a pannon dombság vidékein találhatók, de csak 48 nyelvjárás, ami alaposabban ismert. Két dialektus, amely ezen régió két szélén található, gyakorlatilag önállósult a szlovéntől, mivel nyelvi jegyeik nagy fokú különbséget mutatnak.
A szlovén dialektus csoportok az alábbiak:
A vend (prekmurščina, prekmürščina) a legnagyobb dialektusa a pannon csoportnak. A 19–20. században vita tárgya volt, hogy tekinthető-e a szlovén nyelv részének. A két világháború között a magyar revíziós szellemű történetírás hamis és tudománytalan elméletekkel próbálta meg a szláv nyelvektől elvonatkoztatni. Ma is vitatkoznak a vend nyelvi, vagy nyelvjárási jellegét illetően, olyanképpen, hogy tekinthető-e második szlovén nyelvi normának.
A vendnek a szlovéntól jóval eltérőbb szókészlete, kiejtése és ragozása van, sőt rendelkezik külön irodalmi nyelvvel is. 1920-ig a Muravidék és a Vendvidék oktatásában, sajtójában, sőt közigazgatásában használták. Ma az A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya értelmében akár regionális nyelvnek is be lehetne sorolni, de sem Szlovéniában, sem Magyarországon nem tettek lépéseket ennek érdekében.
A réziai Olaszországban használatos. Szintén alakított ki - ugyan nem teljes - irodalmi formát, valamint lexikai és nyelvtani sajátosságai is nagy fokú eltéréseket mutatnak. A vendhez hasonlóan a réziait is elzártság alakította ki, amelyre hatást gyakoroltak az őt körülvevő újlatin nyelvek, mint az olasz, velencei és friuli nyelvek. Sajnos a réziai nyelv beszélőinek száma nem emelkedik másfélezer fölé, s nincs remény arra, hogy fennmaradhat. A regionális nyelvről szóló okmány értelmében szintén lehet akár ebbe a kategóriába sorolni, de ez még mindig nem történt meg. Ennek oka, hogy akár a réziai, akár a vend esetében ott a háttérben a szélsőséges, szlovénellenes politika. Ezért a szlovének úgy érzik, ha elismernék, hogy ez a két önállósult dialektus nyelv, akkor igazat adnának az ellenük ungorkodó szélsőségeseknek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
