From Wikipedia, the free encyclopedia
Románia gyorsforgalmi útjai nagy sebességre tervezett osztott pályás utak, különszintű csomópontokkal. Két típusuk van, az autópálya (románul: Autostradă) és az autóút (románul: Drum expres), melyek között a fő különbség, hogy az autópályákon van leállósáv , és a forgalmi sávok valamivel szélesebbek. Előbbieket A, utóbbiakat DEx, valamint egy szám jelöli. A megengedett legnagyobb sebesség az autópályákon 130 km/h, az autóutakon 100 km/h.[1]
Románia autópályái | |
Az A2-es autópálya és a DN22C-s nemzeti út csomópontja Cernavodănál | |
Ország | Románia |
Első szakasz megnyitása | 1972 |
Sebességhatár | 130 km/h |
Sebességhatár (autóút) | 100 km/h |
Hossz | 1075 (1003 A + 75 DEx) km |
A Wikimédia Commons tartalmaz Románia autópályái témájú médiaállományokat. |
Romániában az első autópályát, az A1-es Bukarest és Pitești közti szakaszát 1972-ben építették. Az 1989-es rendszerváltás után leállt az építkezés. Az A2 volt az első, teljes hosszában elkészült autópálya, 2012-ben készült el. Az Európai Uniós csatlakozás az autópálya-építés újabb hullámát hozta, bár 2016 elejére nagyon sok autópályaszakaszt felbontottak, így azok járhatatlanná váltak. A súlyos problémákat a korrupcióval hozták összefüggésbe.[2]
2024 februári adatok szerint Romániában 1075 km-nyi gyorsforgalmi út működik, ebből 1003 km autópálya és 72 km autóút.[3] A gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetője a Compania Națională de Administrare a Infrastructurii Rutiere (CNAIR).
Az első romániai autópálya az 1960-as években, Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnöksége idején épült A1-es volt, mely Bukarestet kötötte össze a tőle közel 100 km-re lévő Pitești-tel.
A Fekete-tengerre vezető A2-es építése Nicolae Ceaușescu idejében kezdődött. 1990-ben, a kommunizmus bukása után az építkezés folytatódott egy darabig, aztán 1993–1998 között pénzhiány miatt szüneteltek a munkálatok. A 225 kilométer hosszú Bukarest–Konstanca nyomvonalnak a kétharmada, 152 kilométer készült el.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
A 113 kilométer hosszú autópályát 2000-ben felújították, és a IV., Közép-Európát északnyugat–délkelet irányban átszelő páneurópai közlekedési folyosó részeként tervbe vették a továbbfejlesztését.
2007-ben adták át a meglévő szakaszhoz kapcsolódó, 17 km-es pitești-i elkerülőt.
2010. december 1-jén adták át a Nagyszebent elkerülő 17,2 km-es szakaszt.
A 33 km-es Temesvár–Arad szakaszt és a 12 km-es aradi elkerülőt 2011 decemberében adták át. Eleinte sebességkorlátozások voltak, és az utóbbinál csak kétszer egy sáv volt használható,[4] de a munkálatokat 2012. június 6-án befejezték.
2011-ben újabb szakaszokon indult meg az építkezés: Déva és Szászváros között,[5] valamint Nagylak (országhatár) és Arad között. Utóbbi 39 km-es szakasz átadására a tervek szerint 2013-ban kerülhet sor.[6] Ugyanezen év tavaszán tervezik átadni a magyar szakaszon az M43-as autópálya Makó és Nagylak (országhatár) közötti szakaszát is, amellyel Temesvártól bekapcsolódhat az európai autópálya-hálózatba.[7] A teljes autópálya átadását 2025-re tervezik, a finanszírozás eleinte bizonytalan volt,[6] de 2012-re eldőlt, hogy a projektet 85%-ban az Európai Unió fizeti.
Befejezése 2007–2008-ra várható. Érdekessége, hogy 2008 júniustól az autópályát a gyorshajtók illetve a tolvajok elbátortalanítására bekamerázták.
Az A3-as autópálya (románul: Autostrada Transilvania) Bukarest, Ploiești, Brassó, Fogaras, Segesvár, Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár, Zilah és Nagyvárad nyomvonalon halad, hossza 584 km. Az építés 2004-ben kezdődött az amerikai Bechtel vállalattal kötött 2,2 milliárd eurós szerződés alapján. A vállalat 415 kilométer pályaépítésre szerződött, de 7 év után csupán 52 kilométer készült el, az Aranyoslóna és Gyalu közötti, Kolozsvárt elkerülő szakasz.
A Bechtellel kötött szerződést 2011-ben újratárgyalták, így az amerikai cég a 415 kilométeres pályahosszból összesen 118 kilométert épít meg (nyolcból csak két pályaszakaszt: az Aranyoslóna és Gyalu közötti szakasz, 52 km már üzemel; a Berettyószéplak és Bors közötti 66 km-es szakaszból 17 km-t 2012 végéig adnak át, és 49 km-t 2013-ban). A román kormány döntése szerint 50%-kal csökken a munkálatok költsége, és licitre lehet bocsátani a még meg nem kezdett szakaszok építését.[8]
Azok a szakaszok, amelyekről a Bechtel lemondott részévé válnak a TEN-T-nek (transzerurópai közlekedési hálózat), így 2014-től európai uniós forrásokat kaphatnak.[9]
2020-ban a Bors-Bihar (5,35 km) szakasz került átadásra.
A romániai A4-es autópálya Konstanca kikötőváros elkerülését teszi lehetővé Ovidiu és Agigea között. Hossza kb. 20 km, a forgalomnak 2012 júliusában adták át a teljes hosszt.
Az EU-csatlakozást követő első hat év fejlesztési elképzelései szerint a főképp magyarok lakta Hargita megye jelenleg elhanyagolt infrastruktúrája az elképzelések szerint látványos fejlődésen ment volna keresztül: modernizált és gyorsforgalmi utak mellett felmerült a Csíkszeredából Székelyudvarhely felé autópálya megépítése is.
A gyorsforgalmiút-hálózat hossza 2023-ban lépte át a szimbolikusnak tekintett 1000 km-t.[10]
Gyorsforgalmi út | Érintett települések, nagyobb kereszteződések | Teljes hossz | Használatban | Épül | Térkép[11] |
---|---|---|---|---|---|
Bukaresti körgyűrű |
Bukaresti körgyűrű[12] | 101 km | 18 km | 83 km | |
Dél-erdélyi autópálya |
Bukarest – Pitești – Nagyszeben – Déva – Temesvár – Arad – Nagylak / Magyarország (a TEN-T hálózat része)[13] | 578 km | 457 km | 121 km | |
Napfény autópálya |
Bukarest – Fetești – Csernavoda – Konstanca (a TEN-T hálózat része)[14] | 203 km | 203 km | − | |
Észak-erdélyi autópálya |
Bukarest – Ploiești – Brassó / Marosvásárhely – Kolozsvár – Zilah – Nagyvárad – Bors / Magyarország (részben a TEN-T hálózat része)[15] | kb. 438 km | 203 km | 70 km | |
Ovidiu – Konstanca – Agigea – Vama Veche / Bulgária [16] | 82 km | 22 km | 0 km | ||
Déli autópálya |
Lugos – Calafat (részben a TEN-T hálózat része)[17] | 260 km | 11 km | 0 km | |
Moldvai autópálya |
Ploiești – Bodzavásár – Foksány – Bákó – Páskán – Szucsáva – Szeretvásár / Ukrajna (a TEN-T hálózat része)[18] | 437 km | 16 km | 306 km | |
Egyesülés autópálya |
Marosvásárhely – Ditró – Poiana Largului – Németvásár – Páskán – Jászvásár – Ungheni / Moldova (a TEN-T hálózat része)[19] | 310 km | 0 km | 30 km | |
Temesvár – Temesmóra / Szerbia[20] | 70 km | 0 km | 0 km | ||
Szászsebes – Gyulafehérvár – Nagyenyed – Torda (a TEN-T hálózat része)[21] | 70 km | 70 km | − | ||
Arad | 4 km | 4 km | |||
Nagyszeben – Fogaras – Brassó – Bákó[22] | 300 km | 0 km | 68 km | ||
Északi autópálya |
Óvári – Szucsáva[23] | 335 km | 0 km | 11 km | |
Torda – Dés[24] | 70 km | 0 km | 5 km | ||
Brăila – Galați[25] | 12 km | 0 km | 12 km | ||
Pitești – Slatina – Craiova[26] | 121 km | 40 km | 63 km | ||
Arad – Nagyvárad[27] | 133 km | 13 km | 0 km | ||
Nagybánya–Óvári-autóút | Nagybánya – Szatmárnémeti – Óvári | 102 km | 0 km | 12 km | |
Craiova–Zsilvásárhely-autóút | Craiova – Filiași – Zsilvásárhely | ||||
Nagybánya–Dés-autóút | Nagybánya – Dés | 108 km | 0 km | 0 km |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.