Zsilvásárhely
város Romániában, Gorj megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
város Romániában, Gorj megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zsilvásárhely (románul: Târgu Jiu) romániai város a Havasalföldön, Olténia északi részén, közel Erdély déli határához, a Zsil-folyó völgyében. Gorj megye székhelye. Népessége 2002-ben 97 591 fő volt.
Zsilvásárhely (Târgu Jiu) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Olténia | ||
Fejlesztési régió | Délnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Gorj | ||
Rang | municípium | ||
Községközpont | Târgu Jiu | ||
Beosztott falvak | Lista
| ||
Polgármester | Florin Cârciumaru | ||
Irányítószám | 210101–210260 | ||
SIRUTA-kód | 77812 | ||
Népesség | |||
Népesség | 67 751 fő (2021. dec. 1.)[1] +/- | ||
Magyar lakosság | 35 (0%, 2021)[2] | ||
Község népessége | 73 545 fő (2021. dec. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 957 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 225 m | ||
Terület | 102 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 02′ 03″, k. h. 23° 16′ 29″ | |||
Zsilvásárhely weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsilvásárhely témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
1426-ban már rendszeres vásárhelynek említik. A városban a középkorban és az újkor elején virágzott az állatkereskedelem, innen hajtották az állatokat a Vulkán-szoroson át Erdélybe. A kereskedelem nagyobb arányú fellendülését azonban a törökök megakadályozták.
Eleinte Tudor Neagu bolgár bojár tulajdonában volt, akitől a város lakói megváltották magukat. A 16. században a Buzescu család birtokába került. A következő évtizedekben tűzvészek pusztították, ill. török csapatok dúlták fel. A 17. században bizonyos mértékű autonómiát kapott.
Az első nyilvános iskoláját 1775-ben alapították, mely egyike a Regát legrégebbi iskoláinak. A város lakói mind a Tudor Vladimirescu vezette 1821-es, mind pedig az 1848-as forradalomban részt vettek.
1884-ben nyílt meg az a vasútvonal, amely megkönnyítette a Bukaresttel és az ország más vidékeivel való érintkezést. Az első világháború idején, 1916-ban súlyos csaták zajlottak a város környékén. A második világháborúban internálótábor működött itt, ahol főként román kommunistákat tartottak fogva.
A város iparosodása csak a második világháború után indult meg (építő-, textil-, fémfeldolgozó- és faipar). Jelenleg – a válságba sodródó – olténiai szubkárpáti lignitmedencének a központja.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.