Nagylak (Románia)
város Romániában, Arad megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagylak (románul Nădlac, szlovákul Nadlak) kisváros Romániában, Arad megyében.
| Nagylak (Nădlac) | |||
 | |||
| Evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Nădlac | ||
| Polgármester | Vasile Ciceac | ||
| Irányítószám | 315500 | ||
| SIRUTA-kód | 9627 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 6713 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 117 (2%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 50,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 100 m | ||
| Terület | 133,15 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 10′, k. h. 20° 45′ | |||
 | |||
| Nagylak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Aradtól 40 km-re nyugatra, a Maros jobb partján, a magyar határon fekvő település, határátkelőhely.
A település alapítója a Monoszló nembeli Gergely a 13. század közepén. A várat a tatárok 1241-ben 7 napi ostrommal vették be, védőit legyilkolták. 1334-ben már egyházas hely volt, majd uradalmi központ lett. 1464-ben szerb telepesek érkeztek ide. A 15. század végén a Jaksics család kastély épített itt, melyet később palánkkal és vizesárokkal erősítettek meg. 1514. május 27-én Dózsa György serege váratlanul rajtaütött az apátfalvi győzelmet ünneplő nemeseken és a kastélyt felgyújtotta, másnap itt húzatta karóba Csáky Miklós csanádi püspököt, a nemesi sereg vezérét. 1518-ban a birtokos Jaksicsok téglából építették fel a várat. 1550-ben Kászim budai pasa foglalta el, de Losonczy István még az évben visszafoglalta és felgyújtotta. 1552-ben Izabella királyné serege foglalta el, majd a török és novemberben ismét magyar kézre került. 1553 júniusában ismét a töröké lett, de 1594-ben Báthory Zsigmond serege visszafoglalta. 1598-ban ismét a török foglalta el és 1616 körül lerombolta. 1699-ben a karlócai béke szabadította fel a török uralom alól. A várnak kevés alapfalmaradványa maradt, a többit a Maros elmosta. 1774-ben még a régi templom és a vár falai is jól látszottak.
1739-ben a szerbek kivándoroltak, helyükre szlovák telepesek érkeztek. A trianoni békeszerződésig Csanád vármegye Nagylaki járásához tartozott. A települést a trianoni béke kettévágta, keleti része Romániához került 1920-ban.
1910-ben 14 043 lakosából 7651 szlovák (54,48%), 4330 román (30,83%), 1439 magyar (10,24%), 251 szerb (1,78%), 150 német (1,06%) és 106 ruszin (0,75) volt.
2002-ben 8144 lakosából 3844 szlovák (47,20%), 3696 román (45,38%), 264 magyar (3,24%), 218 cigány (2,67%) és 30 német (0,36%).
- Itt született Faragó Rezső (Nagylak, 1887. október 23. – Buenos Aires, 1953. október 26.) magyar újságíró.
- Itt született Farkas Sándor (1887–1964) könyvtáros, utazó és író, Kőrösi Csoma Sándor rokona, több keleti útleírás és úti beszámoló szerzője.
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
