Rimini

	Rimini
; Rimini címere	; Rimini zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Emilia-Romagna
Megye	Rimini (RN)
Frazionék	Bellariva, Corpolò, Marebello, Miramare di Rimini, Rivabella, Rivazzurra, San Fortunato, San Giuliano a Mare, San Vito, Santa Aquilina, Santa Giustina, Torre Pedrera, Viserba, Viserbella
Polgármester	Andrea Gnassi (2011. május 31. – )
Védőszent	Gaudentius of Rimini
Irányítószám	47921, 47922, 47923, 47924
Körzethívószám	0541
Forgalmi rendszám	RN
Testvérvárosok	Lista Dzsibuti; Latakia; Beit Sahour; Velence; Jangcsou; Saint-Maur-des-Fossés; Seraing; Szocsi; Ziguinchor; Fort Lauderdale;
	Népesség
Teljes népesség	149 211 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	139 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	6,0 m
Terület	135,71 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 03′ 34″, k. h. 12° 34′ 06″
	Elhelyezkedése Rimini térképén
	Rimini weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rimini témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Rimini (az ókori Ariminum) város Olaszország Emilia-Romagna régiójában (olaszul regione), Rimini megye (olaszul provincia) székhelye. Adriai-tengeri kikötő a Marecchia (az ókori Ariminus) és Ausa (Aprusa) folyók közti partszakaszon.

Gyors adatok

Bezárás

Területe 134 km², Lakosainak száma 149 211 fő (2023. január 1.).^[1].

Hagyományos iparágai a hajózás és a halászat és Riccione mellett a legnépszerűbb üdülőközpont az adriai riviérán.

Közigazgatásilag Rimini község része (olaszul frazioni): Bellariva, Corpolò, Marebello, Miramare di Rimini, Rivabella, Rivazzurra, San Fortunato, San Giuliano a Mare, San Vito, Santa Aquilina, Santa Giustina, Torre Pedrera, Viserba, Viserbella.

Védőszentje Szent Gaudentius.

Rimini az Adriai-tenger partján, Emilia-Romagnarégió délkeleti részén fekszik. A város felett emelkedik a Covignano-domb, amely 152 méter magas.

Rimini a San Marinóhoz legközelebb eső olasz város, amellyel egy, a második világháború után amerikai támogatással épített autóút köti össze. Az autóút az egykori Rimini-San Marino nemzetközi vasútvonal mentén épült, amelyet 1944-ben pusztított el a szövetségesek bombázása.

Az ókorban

A rómaiak a Kr. e. 3. században alapították az Ariminus folyó (a mai Mareccha) torkolatánál Ariminum kolóniát. A régiót korábban már etruszkok, italicus umberek, görögök és gallok is lakták. Alapításakor a be-betörő gallok elleni erőd volt, illetve ugródeszkaként szolgált a rómaiak számára a Pó-síkság meghódításához. A gallok a Kr. e. 6. században foglalták el, Kr. e. 283-ban elszenvedett vereségük után visszakerült az umberekhez, majd Kr. e. 263-ban római kolónia lett, amely fontos szerepet játszott a gall háborúkban.

Fontos római utak találkoztak itt: a tengeri és folyami hajózás útvonalai, illetve a Közép-Itáliát az észak-itáliai adriai parttal összekötő Via Flaminia, az északnyugatra elhelyezkedő Placentia (a mai Piacenza) felé tartó Via Aemilia és az egyil Via Popilia, amely szintén észak felé tartott.

A várost nem kerülte el a Római Köztársaság polgárháborúja. Mariushoz, majd Julius Caesarhoz volt hű. Caesar, átkelve a Rubiconon, Rimini fórumán (főterén) mondott beszédet légiói katonáinak.

A város sok császárkori műemlékkel rendelkezik. Augustus diadalívet, Tiberius hidat és amfiteátrumot építtetett Riminiben. A San Stefano templom megépíttetése Galla Placidia nevéhez fűződik. Rimini korai keresztény központ is volt, az egyház 359-ben fontos zsinatot tartott a városban.

A középkorban

Amikor 493-ban a gótok elfoglalták Riminit, a Ravennában ostrom alatt álló germán Odoakernek meg kellett adnia magát. Bizánc 553 és 554 közt vívott gót háborúja során Rimini többször cserélt gazdát. A közelében mért vereséget Narses kelet-római hadvezér 553-ban az alemannokra. Bizánc uralma alatt a Ravennai Exarchátus Pentapolisznak nevezett részéhez tartozott.

728-ban más városokkal együtt Liutprand lombard király foglalta el, de 735-ben ismét bizánci fennhatóság alá került. Kis Pippin frank uralkodó a Szentszéknek adományozta, a pápák és a császárok későbbi harcai közben azonban Rimini a császárok oldalán állt.

A 13. századot Riminiben a Bambacari és az Ansidei családok egymás elleni harca jellemezte. A 14. században önkormányzatot szerzett. Az ide települő vallásos rendek sok új konventet, templomot építettek, számos kiváló művésznek adva munkát. Giotto festészete inspirálta a 14. századi Rimini iskola létrejöttét.

A nemes családok versengéséből a Malatesták emelkedtek ki győztesként. Malatesta da Verucchio 1239-ben a város podestàja, azaz feudális ura lett és családja megszakításokkal egészen 1528-ig uralta a várost.

Későbbi története

A 16. század elején Rimini, a pápai állam egyik városa, az apostoli legátus vezette önkormányzat vezetése alatt állt.

A rimini gazdaság húzóágazata az idegenforgalom, és az e köré kiépült szolgáltatóipar. Nagy jelentőséggel bírnak az itt megrendezésre kerülő konferenciák és vásárok, amelyeknek Olaszország egyik legnagyobb konferencia-és vásárközpontja, a Rimini Fiera és a Palazzo dei Congressi ad otthont.

Idegenforgalom

Rimini Európa legnagyobb üdülőközpontja.^[forrás?] Tengerpartja igen széles, a víz pedig sekély, emiatt különösen alkalmas fürdőzésre. Az első fürdőhelyet 1843-ban építették. A 19. század végén a Secolo című milánói napilap kijelentette, hogy Rimini strandjai az első számúak egész Olaszországban, mind az éghajlat, mind a partszakasz szépsége, mind a lakosok vendégszeretete miatt. A tengerparton bicikliút is található, amely egy a jövőben valamennyi adria-parti településen áthaladó bicikliút, a Cicloviva adriatica egy szakasza.

A népesség alakulása 2017 és 2023 között

Lakosok száma	148 908	149 403	149 211
	2017	2018	2023

Adatok: Wikidata

Közúton

Riminit az A14-es autópályáról (Bologna-Taranto) közelíthetjük meg, amelynek két lejárója is van a városnál. Rimini a következő közutakon is elérhető:

a Strada Statale 9 Via Emilia, amely a régió valamennyi megyeszékhelyével összeköti Ravenna és Ferrara kivételével, és egészen Lodi-ig és Milánóig elér,
a Strada Statale 16 Adriatica Padovával és Otrantóval, valamint a közöttük elhelyezkedő valamennyi jelentős Adria-parti településsel köti össze, szakaszosan autópályaként is kiépült díjmentes főútvonal,
a Via Flaminia, amely Augustus diadalívétől indul, és Rómával köti össze Riminit,
San Marino felé az SS72 részben autóútként működő 2x2 sávos főút köti össze.

A városban jól kiépített hálózatú és főidényben sűrűn közlekedő autóbusz hálózat működik. A parkolás az áprilistól szeptemberig tartó főidényben 0-24 órán át díjköteles.

Távolsága a nagyobb olasz városoktól

Bari	560 km
Bologna	110 km
Firenze	160 km
Genova	420 km
Milánó	335 km
Nápoly	525 km
Palermo	1225 km
Róma	340 km
Torino	450 km
Velence	195 km

Vasút

A városnak öt vasútállomása van: Stazione di Rimini, Stazione di RiminiFiera, Stazione di Rimini Miramare, Stazione di Rimini Viserba és Stazione di Rimini Torre Pedrera. Két vasútvonal halad át rajta: a Bologna–Ancona-vasútvonal és a Ferrara–Rimini-vasútvonal.

Repülőtér

Rimininek egy nemzetközi repülőtere van, amely a régióban a második legfontosabb: a Federico Fellini nemzetközi repülőtér. Eredetileg katonai repülőtér volt. A város közelében találjuk Forlì (kb. 60 km), Bologna és Ancona repterét is.

Federico Fellini 1920 - 1993, filmrendező és forgatókönyvíró,
Delio Rossi 1960, labdarúgóedző,
Siegfried Stohr 1952, autóversenyző,
Mattia Pasini 1985, gyorsasági motorversenyző,
Alex de Angelis 1984, San Marinó-i motorversenyző,
William de Angelis 1981, San Marinó-i motorversenyző Alex testvére,
Omar Menghi 1975, motorversenyző.
Maurizio Zanfanti 1955-2018, Rimini Romeója.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rimini című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Rimini című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[1]
https://demo.istat.it/?l=it

A Wikimédia Commons tartalmaz Rimini témájú médiaállományokat.

[50ba2a0696e3e0b504e077eb3817e967237e10cd-1] [1]
https://demo.istat.it/?l=it

[1]