Radó Sámuel

Radó Sámuel, születési nevén Róthfeld Salamon^[2] (Petrőc, 1857. február 7. – Budapest, 1919. július 18.)^[3] író, újságíró. Felesége Hirsch Nelli, Hirsch Lipót nyomdai igazgató lánya.^[4]

Radó Sámuel
Született	Róthfeld Salamon 1857. február 7. Petrőc
Elhunyt	1919. július 18. (62 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Radóné Hirsch Nelly (1890–1915)
Foglalkozása	író újságíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (9. parcella, 21. sor, 2. sírhely)
A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója
Hivatali idő 1898 – 1918
Előd	Maszák Hugó és Egyesy Géza
Utód	Fabró Henrik
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Radó Sámuel témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Radó Sámuel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Rothfeld Dávid és Stern Mimi fiaként született. Jogi tanulmányait a Bécsi Egyetemen végezte és miután a bírói pályát választotta, egy ideig a bécsi országos törvényszéknél mint jegyző működött. Később újságíró lett, néhány évet Párizsban és Berlinben töltött. Külföldi lapok tudósítójaként tért haza. Bécsi lapoknak, különösen a Neues Wiener Tagblattnak budapesti levelezője és 1891-től a Budapesten megjelenő Neues Politisches Volksblatt egyik tulajdonosa és főszerkesztője volt 1894. június 5-ig. Akkor a Pester Lloyd vezércikkírója és a bécsi Politische Correspondenz hazai képviselője lett. Tudósította a francia Havas és az angol Reuter hírügynökséget is. 1890. május 11-én Budapesten kötött házasságot Hirsch Nellyvel.^[5]

1898-ban a Magyar Távirati Iroda vezetésével bízták meg. Valójában a hírügynökséget koncesszióba adták, hogy a fenyegető csődöt ezáltal elkerüljék.^[6][7] Radó Sámuel húsz éven át irányította, és igazgató-főszerkesztőként a hírszolgáltatás újjászervezése terén nagy érdemeket szerzett.

A napi politikával foglalkozó számos cikket írt. Affaire Thorn-Tilot című színművét Bécsben mutatták be (1882). Jóval később Újságírók címen írt drámát (Budapest, 1914). „Radó Sámuel minden igazságnak - az egymással ellenkező igazságoknak is megértője, de egyetlenegynek sem a Don Quijote-ja.” – írta róla a darabbal kapcsolatban kortársa, Fenyő Miksa.^[8] Halálát szívbaj, érelmeszesedés okozta.

Munkái

• Tisza, seine Partei, seine Gegner (München, 1888)
• Az összeférhetetlenség. Irta Fabricius (Budapest, 1898)
• Die ungarische Verfassung geschichtlich dargestellt. Mit einem Anhang: Die wichtigsten Verfassungs-Gesetze (Berlin, 1898; Budapesten nyomatott.)
• Das Deutschtum in Ungarn (Berlin, 1903; Budapesten nyomatott)
• Politikai olvasókönyv (Budapest, 1907)
• Hírlapírók iskolája (Budapest, 1909)
• Népies politika (Budapest, 1910)
• Politikai jelszavak és frázisok (Budapest, 1912)
• John Bull és társai (Budapest, 1916)

Jegyzetek

1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
2. Radó Sámuel. Magyar Életrajzi Index
3. Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 67/1919. folyószáma alatt.
4. Névpont.hu. [2014. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
5. Budapesti neológ. izr. hitközség házassági anyakönyve, 193/1890. folyószám.
6. 130 éves az MTI - de milyen a székháza? (Fővárosi blog, 2011-03-05).
7. Andreides Gábor: Az államosítás és a Magyar Távirati Iroda működése a Tanácsköztársaság alatt (Médiakutató, 2009 tél).
8. Fenyő Miksa (1914). Újságírók. Radó Sámuel drámája. Nyugat (4. szám). (Hozzáférés: 2015. április 18.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 729. o.  Online elérés
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 755. o.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Radó Sámuel témában.