Petrőc
település Szerbiában, a Vajdaságban From Wikipedia, the free encyclopedia
Petrőc (korábban Petrovác, szerbül Бачки Петровац / Bački Petrovac, szlovákul Petrovec vagy Báčky Petrovec) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
| Petrőc (Бачки Петровац / Bački Petrovac) | |||
 | |||
| Az evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Petrőc | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Pavel Marčok (DP) | ||
| Irányítószám | 21470 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Rendszám | NS | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7452 fő (2011) | ||
| Népsűrűség | 103 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 87 m | ||
| Terület | 65,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 21′ 23″, k. h. 19° 35′ 18″ | |||
| Petrőc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petrőc témájú médiaállományokat. | |||
Újvidéktől 22 km-re északnyugatra, Palánkától 25 km-re északkeletre, Verbásztól 30 km-re délre fekszik. Áthalad rajta a Begej folyó.
A községhez (járáshoz) Petrőcön kívül még három település tartozik (zárójelben a szerb és egyéb név szerepel):
A település első emléke a 14. századból való. 1437-ben a Garai családé lett, előtte Szentiváni Balog Mihály birtoka volt.
1703-ban Petrőcöt mint a futaki uradalomhoz tartozó pusztát említették, amelyen az 1715-ös adatok szerint 18 adófizető lakott.
1717-ben Petrovcze néven Bodrog vármegyéhez került.
1718-ban a futaki uradalom névsorában szerepelt 19 adózóval, és ekkor már faluként említették.
1722-ben Petróczon 15 adófizető családot említettek, 1736–1737-ben pedig Alpárral együtt volt megadóztatva.
1745-ben a futaki uradalom földesura, Csernovics András, Csányi Mátyást bízta meg, hogy a petrováci puszta eddigi szerb lakosságához evangélikus népet telepítsen, ezért neki és utódainak a falu elöljárói tisztét biztosította. Csányi Mátyás ekkor Pest vármegyéből szlovák jobbágy családokat telepített ide. A 18. században ideérkezett szlovákok ma is a település népességének többségét alkotják.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott, majd Jugoszláviához került. 1941 és 1944 között ismét Magyarországé, majd megint Jugoszláviáé lett, 2006-tól az önálló Szerbia része.
A népesség alakulása
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 7452 | 7503 | 8104 | 7822 | 7729 | 7236 | 6727[1] | 6155[2] |
Etnikai összetétel 2002-ben
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szlovákok | 5549 | 82,48 |
| Szerbek | 573 | 8,51 |
| Jugoszlávok | 169 | 2,51 |
| Horvátok | 56 | 0,83 |
| Magyarok | 36 | 0,53 |
| Cigányok | 22 | 0,32 |
| Muzulmánok | 10 | 0,14 |
| Montenegróiak | 9 | 0,13 |
| Ruszinok | 8 | 0,11 |
| Szlovének | 5 | 0,07 |
| Macedónok | 5 | 0,07 |
| Albánok | 4 | 0,05 |
| Ukránok | 3 | 0,04 |
| Németek | 3 | 0,04 |
| Csehek | 1 | 0,01 |
| Oroszok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Etnikai összetétel 2011-ben
| Nemzetiség | Lélek- szám |
| szlovákok | 4982 |
| szerbek | 610 |
| horvátok | 45 |
| magyarok | 43 |
| albánok | 26 |
| jugoszlávok | 21 |
| cigányok | 20 |
| ruszinok | 9 |
| montenegróiak | 8 |
| szlovének | 7 |
| macedónok | 6 |
| muzulmánok | 6 |
| németek | 4 |
| bosnyákok | 2 |
| ukránok | 2 |
| Egyéb | 10 |
| nem nyilatkozott | 278 |
| régiós kötődésű | 71 |
| ismeretlen | 5 |
- Itt született 1857-ben Radó Sámuel, születési nevén Róthfeld Salamon[4] író, újságíró.
- Itt született 1862-ben Kvacsala János bölcseleti és teológiai doktor, dorpáti egyetemi rendes tanár.
- Itt született 1935-ben Juraj Tušiak szlovák író, költő, és műfordító.
- Itt született Godra Mihály (1801–1874) szlovák költő, nyelvész
- Karol Miloslav Lehotský (1846–1915) szlovák író, fordító, pedagógus
- Gustav Maršal Petrovský (1862–1916) szlovák író
- Kvetoslava Benková (1951–2014) szlovák énekesnő
Nyitra, Szlovákia- Rózsahegy, Szlovákia
- Turócszentmárton, Szlovákia
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
