Málaga

	Málaga
	Málaga híres bevásárlóutcája, a Calle Larios
; Málaga címere	; Málaga zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Andalúzia
Tartomány	Málaga
Rang	spanyol község
Székhely	Málaga City
Polgármester	Francisco de la Torre Prados
Irányítószám	29001–29018
Körzethívószám	95
Testvérvárosok	Lista Türosz; Laâyoune; Faro; Galveston; Melilla; Pasienky; Popayán; Zacatecas; Damaszkusz; Palermo; Manila; Mobile; Miraflores; Passau; Akaba; Barranquilla (2022–);
	Népesség
Teljes népesség	586 384 fő (2023)
Népsűrűség	1456 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	18 m
Terület	385,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 36° 43′, ny. h. 4° 25′
	Málaga weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Málaga témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Málaga kikötőváros Spanyolország Andalúzia autonóm közösségének déli részén, a Földközi-tenger partján. Az azonos nevű Málaga tartomány fővárosa és Andalúzia második legnagyobb városa. Costa del Sol, azaz a napos part központja és egyik kedvelt turistacélpontja, ami talán kiváló borainak, enyhe éghajlatának és sok napsütésének köszönhető. Tízéves koráig itt élt Picasso.

A „Malaga” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Malaga (egyértelműsítő lap).

Gyors adatok

Bezárás

A 2007-es népszámlálási adatok szerint népessége 561 250 (a környező peremvárosokkal együtt több mint egymillió) fő. Ezzel Spanyolország ötödik legnagyobb városa.

A málagai zászló alapszínei a zöld és a szederlila. A két színt középen egy függőleges vonal választja el. A bal oldalon a lila, a jobb oldalon a zöld szín található, középen a város címerével. A címer tartalmaz egy sziklára épült várat, alul egy kikötővel és a tenger kék és ezüst hullámaival. A címer jobb sarkában található két alak, akik a város védőszentjeit szimbolizálják: Szent Cyriacus és Szent Paula. Keretét íjak és nyílvesszők díszítik.

Délen a Földközi-tenger által határolt azonos nevű tartomány fővárosát északról a Betikai-kordillerák hegység szegélyezi, melynek legmagasabb pontja a 3478 m magasan fekvő Mulhacén hegycsúcs. Két folyója a Guadalmedina – amelynek bal partján fekszik a történelmi városrész – és a Guadalhorce – amely a várostól nyugatra éri el a Földközi-tengert.

1887-ben 134 016,^[2] és még 1998-ban is csak 528 100 lakosa volt,^[3] ez 2018-ra 571 ezerre nőtt, közülük 527 ezer spanyol és 43 ezer külföldi állampolgár.^[4]

Az 1970-es évek óta főleg az itt lakó külföldiek száma nőtt jelentősen.^[5]

A város lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között

Lakosok száma	534 207	547 731	561 250	568 305	568 030	566 913	569 009	571 026	577 405	586 384
	2001	2004	2007	2009	2011	2014	2016	2018	2021	2023

Adatok: Wikidata

A város éghajlata mediterrán, enyhe, csapadékos téllel és meleg, száraz nyárral. Az évi középhőmérséklet 19 °C. Az évi napfénytartam magas, 2 900 óra. Az átlag hőmérséklet augusztusban 26 °C.

További információk Hónap, Jan. ...

Málaga, (reptér, 1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	16,8	17,7	19,6	21,4	24,3	28,1	30,5	30,8	28,2	24,1	20,1	17,5	23,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	7,4	8,2	9,8	11,1	14,2	18,0	20,5	21,1	18,8	15,0	11,3	8,9	13,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	69	60	52	44	20	6	0	6	20	57	101	100	535
Havi napsütéses órák száma	181	180	222	244	292	329	347	316	255	215	172	160	2913
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología^[6] Agencia Estatal de Meteorología

Bezárás

A mai város területén i. e. 1000-ben a föníciaiak alapítottak települést Malaka néven, ezt az i.e. 6. században foglaltak el a punok. Később a rómaiak foglalták el a karthágóiaktól és minicipiummá alakították. 411–429 között itt volt a silingi vandálok királysága, amit a Vizigót Királyság döntött meg. Ezután a vandálok Észak-Afrikában alapította államot, amit a Bizánci Birodalom zúzott szét 555-ben. A bizánciak egyúttal megszállták a félsziget déli partvidékét is, de uralmuk kérészéletűnek bizonyult; a vizigótok alig tíz év múlva kiszorították őket.

711-ben jutott arab kézre, és a Córdobai Kalifátus (előzőleg Córdobai Emírség) részeként fontos kereskedelmi központ lett. A város arab neve Mālaqah (مالقة) (azaz Só) lett, mivel a kikötőben halászott tengeri állatokat továbbszállításuk előtt sóval tartósították.

A várost 1487-ben foglalták el a spanyolok. Itt volt az 1505. és az 1568. évi moriszkó lázadás központja.^[3]

1812-ben a franciák kifosztották. A 19/20. század fordulóján fejlődött idegenforgalmi központtá.^[3]

Az 1936 és 1939 között dúló spanyol polgárháború bombázásai megkímélték.

Andalúzia egyik fő gazdasági és pénzügyi központja. A gazdasági tevékenységben a negyedik legfontosabb város az országban Madrid, Barcelona és Valencia után.^[7] Legfontosabb gazdasági ágazatok a turizmus, az építőipar, a technológiai szolgáltatások, de más szektorok, mint a szállítmányozás és a logisztika is virágzanak. 1992-ben adták át itt az Andalúziai technológiai parkot, amely számos IT, telekommunikációs cég helyi telephelyéül szolgál, mint az Oracle, Ericsson, IBM, TDK, Ciklum, CGI, Accenture és Huawei, ez ma a Malaga Valley nevű projekt gondozásában van, aminek célja, hogy Malaga még vonzóbbá váljon az IT szektor számára.

Itt kohósítják a közeli bányákban termelt vasércet. Kikötőjéből csővezeték szállítja az import kőolajat Puertollanoóba.^[3]

Ez Spanyolország egyik legmelegebb (az évi középhőmérséklet 19,5 °C) és leglátogatottabb üdülővárosa.^[3]

A környező, termékeny mezőgazdasági vidék feldolgozó és kereskedelmi központja, a Málaga és Sierra de Málaga borvidék központja. Jelentős a vegyipar, a textil- és az élelmiszeripar (gyümölcskonzerv, olívaolaj, halfeldolgozás). A térség szőlőjéből készül a híres és eredetvédett malaga bor.^[3]

A várost két, egyenlőtlen részre osztja a Guadalmedina folyó, amely itt torkollik a Földközi-tengerbe. A történelmi városrész a bal-, az ipari negyed a jobb parton terül el.^[3] Az Óvaros nagyobb részére az arab mintéra kialakult szűk és kanyagós utcák jellemzőek.^[2]

Málaga 11 közigazgatási területre oszlik.^[8]

További információk Nº, Kerület ...

Nº	Kerület	Nº	Kerület
1	Centro (Városközpont)	7	Carretera de Cádiz
2	Este	8	Churriana
3	Ciudad Jardín	9	Campanillas
4	Bailén-Miraflores	10	Puerto de la Torre
5	Palma-Palmilla	11	Teatinos-Universidad
6	Cruz de Humilladero

Bezárás

Alcazaba

A mór erődítmény a 8. században épült, bár számos része a 11. századból származtatható. A málagai Alcazaba a város kormányzóinak palotája volt. Ez Spanyolország legépebben megmaradt Alcazabája (mór erődje). Az erődítmény egykor több mint 100 toronyból és három palotából állt, amelyeket három fal védett, és közülük kettő máig áll. Az Alcazaba bejáratánál egy 2. századra datált római amfiteátrum maradványai találhatóak, amelynek néhány részét felhasználták az Alcazaba építéséhez.

Gibralfaro vár

Az Alcazaba fölött magasodó, 14. századi Gibralfaro várról csodálatos kilátás nyílik a bikaviadal arénájára, a kikötőre és a tengerre, másik oldalon pedig nézve a hegyekre. Eredetileg egy föníciai világítótorony volt, amit a mórok alaposan átépítettek (egyebek közt kazamata börtönökkel).^[3] A 14. században ostromolták meg a katolikus Uralkodók (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella) — az erődöt végül az élelmiszerhiány (éhség) miatt kellett feladni.

Catedral La Manquita

Az óvárosban álló, hatalmas, lenyűgözően szép katedrális Európa harmadik legnagyobb temploma. 1528-tól 1728-ig épült, és egyebek közt Murillo, Zurbarán és Goya képei díszíatik. A barcelonai La Sagrada Familiához hasonlóan a La Manquita is befejezetlen: két tornyot terveztek hozzá, de csak egy készült el. Erre utal a neve is, mely spanyolul egykezű hölgyet jelent. A megépült torny 98 m magas.^[3]

Plaza de la Merced

Ezen a szép téren áll Picasso szülőháza. A (főleg éjszaka) igen hangulatos Plaza de la Merceden esténként fiatalok találkoznak és iszogatnak, mielőtt táncolni mennének. Sok nemzetiséggel lehet itt összefutni. A téren rengeteg remek kávézó, étterem és koktélbár van.

Calle Larios

Málaga történelmi központjában van a város leghíresebb utcája, amely mindig tele van emberekkel, akik a számos étterem, kávézó és üzlet mellett haladnak el. A sétálóutca üzleteiben remek termékeket lehet vásárolni. Egy kávézóba beülve nézhetjük az elhaladó embereket, megízlelhetünk valamit a spanyol életstílusból.

Atarazanas piac

A Mercado de Atarazanas piac a folyó mellett, a főutcához közel található. Egész Andalúzia egyik legjobb piacán hal, hús, sajt, zöldség, és gyümölcs mindig frissen, a legjobb minőségben és a lehető legjobb árakon kapható. Mór eredetű épülete is figyelemre méltó.

Közelében csodálhatjuk meg az Atarazanas fegyvertár fehér márvány kapuját (Atarazanas kapu).^[2] A kapu a spanyol–arab építészet jelentős műemléke.^[3]

Plaza de Toros, a bikaviadalok arénája

A legnagyobb málagai bikaviadal-aréna 1874-ben épült, és 14 000 néző befogadására alkalmas. Madonna egyik videóklipjét is itt forgatták. A bikaviadalokat más spanyol városokhoz hasonlóan itt is vasárnap esténként tartják. Az arénában van egy múzeum is, ahol egy matador vezeti be az érdeklődőket a bikaviadalok világába.

Tengerpart

Málaga strandjai rendkívül jól felszereltek, és mindenféle vízi sport kipróbálható rajtuk. A strandokat sokszor élő flamenco-zene teszi még jobbá, és tengerparti promenád köti őket össze. A több tucat strandból nehéz választani. Kavicsos-sziklás strandoktól a fehér vagy sötét homokos partokig, az elhagyatott strandoktól a zsúfoltakig minden megtalálható a városban, így mindenki az igényeinek megfelelő helyet választhatja. A város két fő strandja a híres La Malagueta, és a Pedregalejo (más néven Las Acacias). Az 1200 méter hosszú és 45 m széles La Malagueta-t rendkívül szeretik a helyiek. Sötétedés után a strand környékén beindul az éjszakai élet. A Pedregalejo szintén 1200 m hosszú, de szélessége csak 20 m.

Egyéb látnivalók

A Régészeti Múzeumot az Alcazaba erődben rendezték be.^[3]
a Szépművészeti Múzeumban egyebek közt El Greco, Pablo Picasso és Luis de Morales festményeit tekinthetjük meg;^[3]
Santiago-templomot (1490-ben) és a
Victoria-templomot (1487-ben) a katolikus királyok alapították. A Victoria-templomban van Pedro da Mena híres festménye, a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa)^[3]
Szent Szív templom (Iglesia del Sagrado Corazón)
Szent Kereszt templom
Néri Szent Fülöp-templom (San Felipe Neri)
Szent vértanúk temploma (Iglesia de los Santos Mártires)
Szent János-templom, a máltai lovagok temploma;^[3]
La Concepción botanikus és történelmi kert
a Városháza a 20 század elején épült;^[3]

A pálmaliget és Muelle Uno, Málaga kikötője
Szent György anglikán temető
Szent Mihály-temető (San Miguel )
Pedregalejo, a régi halásznegyed;
Aduana — olasz klasszicista stílusban épült a 18-19. század fordulóján;^[3]

Városkép a tengerpart közelében, La Malagueta

Repülőtér

A város repülőtere a Málagai nemzetközi repülőtér, amely évente több mint 15 millió turistát fogad – ezzel Spanyolország harmadik legforgalmasabb nemzetközi repülőtere.

Kikötők

A város tengeri kikötője legalább Kr.e. 600 óta folyamatosan működik. Ma a Földközi-tenger egyik legforgalmasabb kikötője, amely kereskedelmi- és személyszállító hajók, valamint kompok fogadására lett berendezkedve.

Vasút

Vasúti pályaudvara a Málaga-Renfe, ahonnan vasúti járatok indulnak többek között Madridba.

Madrid–Málaga nagysebességű vasútvonal

Városi tömegközlekedés

Városi buszok

Az EMT – Empresa Malagueña de Transportes – által üzemeltetett buszjáratok a város legfőbb tömegközlekedési eszközei: 43 járatot üzemeltetnek és az Alameda Principal közelében van az egyik legfontosabb búszcsomópont.

Elővárosi és távolsági buszok

Málaga legnagyobb és legfontosabb buszpályaudvara a Paseo de los Tilos-on található, amely a Malaga-María Zambrano pályaudvar mellett található.

A városhoz köthető híres emberek:

Salamon ibn Gabirol (1021–1058), filozófus és költő
Ibn al-Baitar (1188–1248), botanikus és gyógyszerész
Ruy López de Villalobos (1500–1544), felfedező
Diego de Montemayor (1530–1611), a mexikói Monterrey alapítója és Nuevo León kormányzója
Francisco de Leiva (1630–1676) dramaturg
Luis de Unzaga (1721–1790), politikus
Bernardo de Gálvez (1746–1786), Gálvez gróf és Galveston vikomt, katonai és gyarmati ügyintéző
María Manuela Kirkpatrick (1794–1879), arisztokrata
José de Salamanca (1811–1883), salamancai márki és Los Llanos grófja, üzletember és politikus
Antonio Cánovas del Castillo (1828–1897), Alfonso miniszterelnöke XII
Manuel Domingo Larios (1836–1895), Larios márki, üzletember és arisztokrata
José Denis Belgrano (1844–1917), festő
José Moreno Carbonero (1858–1942), festő
Pablo Picasso (1881–1973), művész
José Moreno Villa (1887–1955), festő és író
María Dávila (1990–), festő
Bernardo Giner de los Ríos (1888–1970), építész és politikus
Victoria Kent (1898–1987), ügyvéd és politikus
Luis Bolín (1894–1969), ügyvéd és újságíró
Emilio Prados (1899–1962), költő
Manuel Altolaguirre (1905–1959), költő
Antonio Molina (1928–1992), énekes
Antonio Luque (1941–), mérnök és fotovoltaikus úttörő
Juan Madrid (1943–), író és újságíró
Pepe Romero (1944–), klasszikus és flamenco gitáros
Marisol vagy Pepa Flores (1948–), énekes és színésznő
Amparo Muñoz (1954–2011), Miss Universe Spain, 1974, Miss Universe 1974
Jorge Rando (1941–), művész
Antonio Banderas (1960–), színész
Miguel Ángel Jiménez (1964–), profi golfozó
Carlos Álvarez (1966–), bariton
Fernando Hierro (1968–), labdarúgó
Antonio de la Torre (1968–), színész
María del Mar Rodríguez Carnero, La Mari (1975–), énekes
Juan García Postigo (1981–), Mister World 2007
Ana López Rodríguez, Anni B Sweet (1987–), énekes
Pablo Alborán (1989–), énekes
Joe Atlan (1989–), zenész
Isco Alarcón (1992–), labdarúgó
Miguel Herrán (1996–), színész
Millie Bobby Brown (2004–), színésznő
Miguel de Miguel (1975–), színész
Mabel McVey (1996-), énekes

Ibn Gabirol
Pablo Picasso
Cánovas del Castillo
Antonio Banderas
Pepa Flores

Málaga tengerparti panorámaképe

[1]
Municipal Register of Spain of 2023
[2]
pnl
[3]
MNL
[4]
Estadística del Padrón Continuo a 1 de enero de 2018. Datos por municipios. Población por sexo, municipios y país de nacionalidad. 29. Málaga
[5]
Málaga Population Information. Malaga.com. (Hozzáférés: 2011)
[6]
Valores extremos. Málaga Aeropuerto. Aemet.es . (Hozzáférés: 2014. július 1.)
[7]
anuarieco.lacaixa.comunicacions.com
[8]
Districts. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)

↑ MNL: Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 590. o. ISBN 963-9257-07-9
↑ pnl: Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

A Wikimédia Commons tartalmaz Málaga témájú médiaállományokat.

Hivatalos oldal (spanyol)

Földrajzportál
A spanyol világ portálja

[d89f7d4533c45e35984c9b278270d9ca0ac6868f-1] [1]
Municipal Register of Spain of 2023

[P-2] [2]
pnl

[M-3] [3]
MNL

[4] [4]
Estadística del Padrón Continuo a 1 de enero de 2018. Datos por municipios. Población por sexo, municipios y país de nacionalidad. 29. Málaga

[5] [5]
Málaga Population Information. Malaga.com. (Hozzáférés: 2011)

[6] [6]
Valores extremos. Málaga Aeropuerto. Aemet.es . (Hozzáférés: 2014. július 1.)

[7] [7]
anuarieco.lacaixa.comunicacions.com

[8] [8]
Districts. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]