Mediterrán éghajlat

A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.^[1]

Mediterrán éghajlati területekː

  Forró nyarú (Csa)

  Meleg nyarú (Csb)

  Hűvös nyarú (Csc)

Mediterrán éghajlatú területek

Neve a Mediterráneum földrajzi jelzőből származik, jelentése föld-közi, vagyis Föld legnagyobb beltengerének, a Földközi-tengernek térségére utal. A Földközi-tenger környékén kívül is találhatók hasonló éghajlatú területek, jellemzően a közepes földrajzi szélességeken, a meleg mérsékelt övben alakulnak ki – a kontinensek nyugati partvidékén a meleg tengeráramlások hatására ez a tartomány kiszélesedik.

Mediterrán területek

Nagyobb mediterrán éghajlatú területek:

• a Földközi-tenger és melléktengereinek partvidéke
• Kalifornia
• Közép-Chile,
• Fokföld délnyugati része (Western Cape, Dél-Afrika)
• Perth vidéke (DNy-Ausztrália)

Hőmérséklet, csapadék

Ezekre a szélességekre a trópusi és sarkvidéki légtömegek is eljutnak; váltakozó megjelenésük változékony éghajlatot eredményez; az éves hőingás nagy.

Az évi középhőmérséklet 10–20 °C, de többnyire 14 °C fölött; a csapadék időben szélsőségesen egyenlőtlenül oszlik el. A leghidegebb hónap középhőmérséklete is 4 °C fölött van, a legmelegebbé pedig több (a hűvös nyarú változatnál valamivel kevesebb) mint 22 °C.

Az egyenlőtlen csapadékellátás meghatározó oka, hogy bár az év nagy részében a nyugati szelek és velük a mérsékelt égövi ciklonok uralják e területeket, de nyáron áttolódik rájuk a passzát szélrendszer leszálló ága, ezért ez az évszak meleg és száraz, szubtrópusi anticiklonokkal. Sok a napsütés, kevés a felhő. Ősszel a visszahúzódó passzátszeleket ismét a nyugati szelek váltják fel, és csapadékot szállítanak a kiszáradt földekre. Mindezek eredményeként legalább 3 hónap átlagos csapadéka meghaladja a 60 mm-t, de legalább 3 hónapé 20 mm alatt marad (többhelyütt teljesen csapadékmentes).

A felszín formálásában a folyóvízi eróziónak és a csapadék leöblítő hatásának van jelentős szerepe. Nyáron az aprózódás, télen a mállás játszik nagyobb szerepet.

Példák

A Köppen-Geiger-féle osztályozás alapján három fő egységre osztható.

Forró nyarú

Valencia, Spanyolország
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D     37     17 7     36     17 8     33     19 10     38     21 12     39     23 15     22     27 19     8     30 22     20     30 22     70     28 19     77     24 15     47     20 11     48     17 8 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[2][3]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D     1.5     63 45     1.4     63 46     1.3     66 50     1.5     70 54     1.5     73 59     0.9     81 66     0.3     86 72     0.8     86 72     2.8     82 66     3     75 59     1.9     68 52     1.9     63 46 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Los Angeles, USA
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D     79     20 9     97     20 10     62     21 11     23     23 12     6.6     24 14     2.3     26 16     0.3     28 18     1     29 18     6.1     28 17     17     26 15     26     23 11     59     20 9 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: NOAA
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D     3.1     68 48     3.8     69 49     2.4     70 51     0.9     73 53     0.3     74 57     0.1     78 60     0     83 64     0     84 64     0.2     83 63     0.7     78 59     1     73 52     2.3     68 47 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Perth, Ausztrália
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D     9.5     31 18     13     31 18     19     30 16     44     26 14     118     22 11     177     19 9     170     18 8     134     19 8     81     20 10     52     23 11     22     26 14     13     29 16 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: BoM[4]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D     0.4     87 64     0.5     88 64     0.8     85 62     1.7     78 56     4.6     72 51     7     67 47     6.7     65 46     5.3     66 46     3.2     68 49     2.1     73 52     0.9     79 57     0.5     84 61 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Meleg nyarú

Porto, Portugália
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D     158     14 5     140     15 6     90     17 7     116     18 9     98     20 11     46     23 14     18     25 16     27     25 15     71     24 15     138     20 12     158     17 8     195     15 7 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: Instituto de Meteorologia[5]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D     6.2     56 41     5.5     59 43     3.5     62 45     4.6     64 47     3.8     67 52     1.8     73 57     0.7     77 60     1.1     77 59     2.8     75 59     5.4     69 53     6.2     62 47     7.7     58 44 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Fokváros, Dél-Afrika
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D     15     26 16     17     27 16     20     25 14     41     23 12     69     20 9     93     18 8     82     18 7     77     18 8     40     19 9     30     21 11     14     24 13     17     25 15 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: WMO[6]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D     0.6     79 60     0.7     80 60     0.8     78 58     1.6     73 53     2.7     69 49     3.7     65 46     3.2     64 45     3     64 46     1.6     67 48     1.2     70 51     0.6     74 56     0.7     77 59 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Hűvös nyarú

Balmaceda, Chile
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D     28     18 7     20     18 6     38     16 5     54     12 3     93     8 1     85     4 −2     84     4 −3     72     6 −1     49     9 0     30     13 2     28     15 4     32     16 6 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: DMC[7]infochile[8]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D     1.1     64 44     0.8     64 43     1.5     60 40     2.1     53 37     3.6     46 33     3.4     40 28     3.3     38 27     2.8     43 30     1.9     49 32     1.2     55 36     1.1     58 40     1.2     62 42 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Haleakalā, Hawaii, USA
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D     203     7 1     91     10 2     78     11 3     102     11 3     34     13 4     9.4     15 6     12     14 5     28     15 6     40     14 6     34     14 5     104     10 3     119     6 0 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: The Western Regional Climate Center[9]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D     8     45 34     3.6     50 36     3.1     51 37     4     52 37     1.4     55 39     0.4     58 42     0.5     58 42     1.1     58 42     1.6     58 42     1.3     57 41     4.1     51 38     4.7     43 32 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Növényzet

Jellegzetes szicíliai táj, példa a macchhia növényzetre

Chaparral növényzet a Kaliforniai Egyetem botanikus kertjében

A mediterrán területek egykori örökzöld erdei a keménylombú erdők voltak; ezekben az aljnövényzet is örökzöld növényekből állt. Az ember a legtöbbet kiirtotta; csak szórványos maradványaikat ismerjük.

A kiirtott erdők helyéről az eső elhordta a talajt, és a nem művelt területeken szúrós, örökzöld bozót alakult ki. Ezt olaszul macchiának, franciául maquis-nak hívják; Kaliforniában chaparral a neve. A szárazabb vidékeken térdmagasságúra letörpült bozótot a Kelet-Mediterráneumban friganának, a Nyugat-Mediterráneumban garrigue-nek nevezik. A mediterrán növények különböző módokon védekeznek a nagy meleg és a napsütés ellen. A keménylombú erdők onnan kapták nevüket, hogy fáik levelei kevésbé hervadnak el, mert sok bennük a szilárdító szövet. A levelek fonákja szőrös, hogy csökkentse a párologtatást, színük pedig fényes, hogy visszaverje a napfény egy részét.

A keménylombú erdők között foltszerűen melegkedvelő tűlevelű erdők is nőnek, illetve nőttek (ezek többségét is kivágták). A lombhullató fák közül jellemző a szelídgesztenye.

Alacsony félcserje többek közt a szárazságot jól tűrő kakukkfű, a levendula és a rozmaring. Leveleik és virágaik illóolaj-tartalmáért a vadon élő példányokat gyűjtik.

Talaj

A csapadékosabb mediterrán területekre a sok humuszt tartalmazó barna erdőtalaj, a szárazabb részekre a gyengébb minőségű, fahéjszínű talaj a jellemző. A mészkővidékek jellegzetes, vörös színű talaja a terra rossa (vörösföld) – kevés humusszal, erős kilúgzással. Az erdőirtások következtében a hegyoldalakon erős a talajerózió.

Mezőgazdaság

A Földközi-tenger térsége

Mandula liget Murciában, Spanyolországban

A Földközi-tenger körüli országok (mediterrán térség, Mediterráneum) legjellegzetesebb növénye a szárazságot jól tűrő (évi 500 mm csapadékkal is beérő) olajfa.

Sokkal mélyebb talajt és legalább 800 mm csapadékot vagy öntözést kívánnak a citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, mandarin). A Földközi-tenger partvidékéről sok korai zöldség kerül az európai piacokra. Igen elterjedt a szőlő és a füge is; a mediterrán államok a világ vezető bortermelői.

• Dél-Olaszország gazdasága viszonylag fejletlen; a kevés termőföldön részesben művelt nagybirtokok és kisparaszti gazdaságok osztoznak. A hegyvidékeken juhot és kecskét tartanak.
• Franciaországban a Rhône völgyének jellegzetes termékei az illóolajokban gazdag virágok, amikből parfümöket készítenek.
• Spanyolországban a Földközi-tenger partján kívül Andalúzia éghajlata is mediterrán. Valencia és Murcia környékén az arabok honosították meg az öntözéses kertgazdálkodást („huerták”); itt az étkezési és takarmánygabonákat egy évben kétszer is aratják.
• Törökországban az Égei-tengerre nyíló völgyekben nyomul legmesszebbre a mediterrán éghajlat, de növénytermesztés az Adanai-síkságon a legkorszerűbb. A mediterrán tengerpartokról származnak az ország fontos exportcikkei: a gyapot, a dohány, a füge, a mazsola.
• Az észak-afrikai arab országok fő terményei a száraz művelésű gabonafélék (búza, árpa). A gazdálkodás színvonala alacsony, a termésátlagok silányak. Az öntözött földeket a szikesedés veszélyezteti.
• Izrael mezőgazdasága magas műszaki színvonalával tűnik ki. A termelés alapegységei a jól felszerelt, sokoldalúan gazdálkodó szövetkezetek (kibuc, mosav). A Jordán folyó vizének hasznosítása ellenére nyomasztó a vízhiány; a párolgás csökkentésére gyakran fóliával takarják be a talajt, és általánosan alkalmazzák a csepegtető öntözést.

Jegyzetek

1. Péczely Gy: Éghajlattan
2. Meteorología, Agencia Estatal de: Valores climatológicos normales: Valencia - Agencia Estatal de Meteorología - AEMET. Gobierno de España. www.aemet.es
3. Meteorología, Agencia Estatal de: Valencia Aeropuerto: Valencia Aeropuerto - Valores extremos absolutos - Selector - Agencia Estatal de Meteorología - AEMET. Gobierno de España. www.aemet.es
4. Perth Monthly climate statistics. Australia Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
5. Monthly Averages for Porto, Portugal. Instituto de Meteorologia. [2012. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
6. Weather Information for Cape Town. World Weather Information Service. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
7. Estadistica Climatologica Tomo III (pg 319-343). Dirección General de Aeronáutica Civil. [2012. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 15.)
8. Datos climatológicos Chile Sur. Atmosfera.cl. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
9. Seasonal Temperature and Precipitation Information. Western Regional Climate Center. (Hozzáférés: 2013. november 3.)

Források

• Éghajlat és biogeográfiai kép^{[halott link]}

Irodalom

• Róna Zsigmond: Éghajlat, kiadta a Természettudományi Társulat, Budapest, 1907-1909
• Justyák János: Az éghajlat, a növényzet és a talaj övezetes elrendeződése a Földön, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2001
• Leo Semenovič Berg: Éghajlat és élet, Akadémiai Kiadó, Budapest 1953
• Mehmet Hengirmen: Mediterranean Civilizations, Ankara, 2007, ISBN 975-320-126-5
• Jenni Daiches: Mediterranean, 1995

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap