From Wikipedia, the free encyclopedia
Jugoszlávia huszonhét alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon 1961 és 1992 között.
Jugoszlávia | |
Adatok | |
Műsorsugárzó | JRT |
Nemzeti válogató | Jugovizija |
Részvételek és eredmények | |
Részvételek | 27 (27 döntő) |
Első részvétel | 1961 |
Legjobb eredmény | 1. (1989) |
Legrosszabb eredmény | utolsó (1964) |
Rendezések | Zágráb 1990 |
Külső hivatkozások | |
Honlap | Jugoszlávia profilja a eurovision.tv-n |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A jugoszláv műsorsugárzó a Jugoslovenska radio-televizija volt, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának. 1961-ben csatlakozott a versenyhez és 1992-ig, Jugoszlávia felbomlásáig vett részt. 1993 után az egykori Jugoszlávia tagállamai önálló államokként csatlakoztak.
Jugoszlávia az 1961-es Eurovíziós Dalfesztiválon vett részt először, a verseny egyetlen szocialista résztvevőjeként.
A hatvanas és hetvenes években ritkán sikerült az első tízben végezniük. Az 1976-os utolsó előtti hely után visszaléptek, és csak 1981-ben vettek részt ismét. Az 1985-ös versenyre nem neveztek, mert a döntő napja egybeesett Josip Broz Tito halálának ötödik évfordulójával.[1]
Legjobb eredményeiket a nyolcvanas évek végén érték el, amikor négy egymást követő évben az első tízben zártak. 1989-ben megszerezték első, és egyetlen győzelmüket, így az 1990-es versenynek Zágráb adott otthont, mivel az előző évi győztes Riva együttes a horvát tagköztársaságból származott.
A hazai rendezésű verseny után 1991-ben mindössze egy pontot szerezve az utolsó előtti helyen végeztek. 1992-ben vettek részt utoljára, habár ekkor Jugoszlávia területe már csak a mai Szerbia, Montenegró és Koszovó területére korlátozódott. Később a volt tagállamok már független indulóként szerepeltek: Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia 1993-ban, Észak-Macedónia 1998-ban, Szerbia és Montenegró 2004-ben, majd külön országként Szerbia és Montenegró 2007-ben csatlakozott a versenyhez. Koszovó még nem tagja a versenyt szervező Európai Műsorsugárzók Uniójának, így nem vehet részt a dalfesztiválon.
Jugoszlávia huszonhét dalából tizenhárom horvát nyelvű, hat szerb nyelvű, négy szlovén nyelvű, négy pedig bosnyák nyelvű volt.[2]
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Jugoszlávia indulóinak szerb, horvát, szlovén, macedón, magyar vagy albán nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték, de ők ekkor is saját nyelvű dalokkal neveztek.
Jugoszlávia nemzeti döntője a Jugovizija nevet viselte, melyet 1961-től 1992-ig minden évben megrendeztek, akkor is, amikor az ország nem vett részt a nemzetközi versenyen.
A hatvanas és hetvenes években a döntő résztvevőinek száma változó volt, és az eredményt regionális zsűrik szavazatai alakították ki.[3] 1973 és 1976 között elődöntőket is rendeztek.[4]
1981 és 1991 között egységeses lebonyolítású volt a nemzeti válogató: a döntőben tizenhat előadó szerepelt, akik közül nyolc regionális zsűri választotta ki az indulót. A hat tagköztársaság mellett Vajdaság és Koszovó is saját zsűrivel rendelkezett.[5]
Az utolsó, 1992-es Jugoviziján Szlovénia, Horvátország és Észak-Macedónia már nem vett részt. Húsz induló közül egy zsűri választotta ki a nyertest.[6]
Év | Tagállam | Előadó | Dal | Magyar fordítás | Döntő | Pontszám |
---|---|---|---|---|---|---|
1961 | Szerbia | Ljiljana Petrović | Neke davne zvezde | Néhány távoli csillag | 8. | 9 |
1962 | Szerbia | Lola Novaković | Ne pali svetla u sumrak | Ne kapcsolj lámpát alkonyatkor | 4. | 10 |
1963 | Horvátország | Vice Vukov | Brodovi | Hajók | 11. | 3 |
1964 | Bosznia-Hercegovina | Sabahudin Kurt | Život je sklopio krug | Az élet körbeért | 13. | 0 |
1965 | Horvátország | Vice Vukov | Čežnja | Vágyódás | 12. | 2 |
1966 | Szlovénia | Berta Ambrož | Brez besed | Szavak nélkül | 7. | 9 |
1967 | Szlovénia | Lado Leskovar | Vse rože sveta | A világ összes virága | 8. | 7 |
1968 | Horvátország | Dubrovački trubaduri | Jedan dan | Egy nap | 7. | 8 |
1969 | Horvátország | Ivan & 3M | Pozdrav svijetu | Üdvözlet a világnak | 13. | 5 |
1970 | Szlovénia | Eva Sršen | Pridi, dala ti bom cvet | Gyere, adok neked egy virágot | 11. | 4 |
1971 | Horvátország | Kićo Slabinac | Tvoj dječak je tužan | A barátod szomorú | 14. | 68 |
1972 | Horvátország | Tereza Kesovija | Muzika i ti | A zene és te | 9. | 87 |
1973 | Bosznia-Hercegovina | Zdravko Čolić | Gori vatra | Ég a tűz | 15. | 65 |
1974 | Szerbia | Korni grupa | Generacija '42 | A '42-es nemzedék | 12. | 6 |
1975 | Szlovénia | Pepel in Kri | Dan ljubezni | A szerelem napja | 13. | 22 |
1976 | Bosznia-Hercegovina | Ambasadori | Ne mogu skriti svoju bol | Nem tudom elrejteni a fájdalmamat | 17. | 10 |
1981 | Bosznia-Hercegovina | Seid-Memić Vajta | Lejla | — | 15. | 35 |
1982 | Szerbia | Aska | Halo, Halo | Halló, Halló | 14. | 21 |
1983 | Montenegró | Daniel | Džuli | Juli | 4. | 125 |
1984 | Montenegró | Vlado és Isolda | Ciao, amore | Viszlát, szerelmem | 18. | 26 |
1986 | Horvátország | Doris Dragović | Željo moja | A vágyam | 11. | 49 |
1987 | Horvátország | Novi fosili | Ja sam za ples | Táncolni van kedvem | 4. | 92 |
1988 | Horvátország | Silver Wings | Mangup | Gazember | 6. | 87 |
1989 | Horvátország | Riva | Rock Me | Rázz fel | 1. | 137 |
1990 | Horvátország | Tajči | Hajde da ludujemo | Legyünk őrültek | 7. | 81 |
1991 | Szerbia | Baby Doll | Brazil | Brazília | 21. | 1 |
1992 | Szerbia | Extra Nena | Ljubim te pesmama | Dalaimmal csókollak | 13. | 44 |
A továbbiakban lásd: Bosznia-Hercegovina az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Horvátország az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Koszovó az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Észak-Macedónia az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Montenegró az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Szerbia az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Szerbia és Montenegró az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Szlovénia az Eurovíziós Dalfesztiválokon.
Jugoszlávia a következő országoknak adta a legtöbb pontot:
# | Ország | Pont |
---|---|---|
1. | Olaszország | 62 |
2. | Svájc | 61 |
3. | Egyesült Királyság | 57 |
4. | Franciaország | 56 |
5. | Izrael | 54 |
Jugoszlávia a következő országoktól kapta a legtöbb pontot:
# | Ország | Pont |
---|---|---|
1. | Törökország | 80 |
2. | Izrael | 64 |
3. | Ciprus | 59 |
4. | Dánia | 52 |
5. | Izland | 48 |
Forrás:[7]
Megjegyzés: A táblázat csak az 1975-ben bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe.
Év | Város | Helyszín | Műsorvezető(k) |
---|---|---|---|
1990 | Jugoszlávia, Zágráb | Vatroslav Lisinski Koncertterem | Oliver Mlakar, Helga Vlahović |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.