(1935–2018) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester From Wikipedia, the free encyclopedia
Forintos Győző (Budapest, 1935. július 30. – Budapest, 2018. december 5.[5]) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, sakkolimpián csapatban kétszeres ezüst- és bronz-, egyéniben aranyérmes; magyar bajnok, háromszoros Budapest-bajnok, nemzetközi versenybíró, sakkszakíró, edző, sportvezető.
| Forintos Győző | |
 | |
| Forintos Győző (1996) | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1935. július 30. |
| Születési hely | Budapest |
| Halálozási dátum | 2018. december 5. (83 évesen) |
| Halálozási hely | Budapest |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok | |
| Cím | nemzetközi nagymester (1974.) |
| Élő-pontszám | 2317 (2010. július óta) |
| Legmagasabb Élő-pontszám | 2500 (1971 január)[1] 2605 (1971 augusztus)[2] |
| Legmagasabb ranglista | 73. (1971 január)[3] 65. (1971 június)[4] magyar 4. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Forintos Győző témájú médiaállományokat. | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egy hódmezővásárhelyi földműves családnak a sarja. Apja Forintos József (1902–1986), órásmester, anyja Pala Anna (1903–1988) varrónő volt.[6][7] Az apai nagyszülei Forintos János, hódmezővásárhelyi cipész és Katona Judit (1859–1913) voltak.[8] Ötéves korában a bátyjától tanult meg sakkozni, 10 évesen, 1945-ben már első versenyét nyerte a felnőttek között. (A díj egy pár cipő volt!) Iskoláit Pestlőrincen végezte, és még középiskolásként megnyerte Budapest közel 400 résztvevős villámbajnokságát.
A Pestlőrinci Akaratban, a Kispesti Vasasban, majd a Kistext csapatában kezdett versenyszerűen sakkozni. 1954-ben szerezte meg a sakkmesteri címet. 1953-ban nyert felvételt az egyetemre, és az egyetemi évek alatt a Haladás NB I-es gárdájában játszott az első táblán, az akkor idők legjobbjai ellen, mint Szabó László, Barcza Gedeon, Asztalos Lajos. Később, több mint 40 évig a Vörös Meteor, illetve annak jogutódai, az MTK-VM és az MTK versenyzője volt, majd 2000-től a Hajdúszoboszló NB I-es csapatát erősítette.
Végzettségét tekintve közgazdász; 1957-ben végezte el a Közgazdasági Egyetem Külkereskedelmi szakát, majd a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalatnál kezdett dolgozni. Munkahelyén segítették a sakkpályafutásában, de 1969-ben választás elé állították, mert felajánlották neki az ausztráliai kirendeltség vezetését, amit nem fogadott el, és inkább a sakk mellett döntött.
1964-ben nősült meg. Felesége családjában is mindenki sakkozott. Apósa, Pauncz Miklós lelkesen intézte a klub ügyeit, akinek halála után rendszeresen megrendezték a Pauncz Miklós sakk-bridzs emlékversenyt. Lánya, Gyöngyvér, szintén sakkozó, aki az angol-francia nagymester Anthony Kosten felesége.
Először 19 évesen, 1954-ben került be a magyar bajnokság döntőjébe. 1968/69-ben két pont előnnyel a második helyezett Portisch Lajos, és négy pont előnnyel a harmadik helyen végzettek előtt magyar bajnoki címet szerzett.[9] Egy évvel később a második helyet szerezte meg Dely Péter mögött.
1963-ban lett nemzetközi mester és 1974-ben szerezte meg a nemzetközi nagymester címet.[10]
Egyéni versenyen utoljára 2002-ben vett részt, ezt követően már csak csapatban játszott. 2010. július óta nem játszott a FIDE által nyilvántartott játszmát. Ekkori utolsó Élő-pontszáma 2317. Legmagasabb pontszáma a FIDE szerint 2500, amelyet 1971. januárban ért el, ekkor a világranglistán a 73., a magyar ranglistán a 4. helyen állt.[11] A chessmetrics.com számításai szerint a legmagasabb pontértéke 2605 volt 1971. augusztusban, és a legjobb helyezése a világranglistán a 65. volt, 1971. júniusban.[4]
1994 óta nemzetközi versenybíró.
Sikeresebb tanítványai: Kállai Gábor nemzetközi nagymester, Daniel King nemzetközi nagymester (Anglia)
Tanácsadója és szekundánsa volt 1980-ig két világbajnoki ciklusban Portisch Lajosnak, aki ekkor jut legtovább a párosmeccsek során, az első négy közé mindkét esetben.
1983-1984-ben a magyar sakkválogatott szövetségi kapitánya volt. 1986-ban a kuvaiti válogatott mellett volt tréner.
Hat sakkolimpián (1958, 1964, 1966, 1970, 1972, 1974) vett részt a magyar válogatott tagjaként, amelyeken két ezüstérmet és egy bronzérmet szerzett. Egyéniben a legjobb teljesítményt 1958-ban nyújtotta, amikor 13 játszmából 10,5 ponttal (80,1%) egyéni aranyérmet szerzett.[12]
A sakkcsapat Európa-bajnokságokon négy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, és minden alkalommal érmet szerzett: 1961, 1965 és 1973-ban bronzérmet, 1970-ben ezüstérmet. Egyénileg 1965-ben és 1970-ben tábláján a mezőny legjobbja, 1973-ban a 2., 1961-ben a 3. legjobb eredményt jegyezte.[13]
1955 és 1961 között hét alkalommal volt tagja a magyar egyetemi-főiskolai válogatottnak a főiskolai világbajnokságokon, amelyeken egy ezüst, két bronzérmet, valamint egy 4., egy 5. és egy 6. helyet szereztek meg. Egyéniben a legjobb eredményét 1959-ben érte el, amikor a mezőny legjobbja volt.[14]
Haág Ervinnel közösen két nagy sikerű könyvet is írt, amelyeket angolra és németre is lefordítottak. Rendszeresen jelentek meg cikkei, elemzései a Magyar Sakkélet című folyóiratban, valamint más magyar és külföldi szakfolyóiratokban, napilapokban. Több alkalommal szerepelt a televízióban elemzőként, kommentátorként, legtöbbször hazai földön, néhányszor a volt Szovjetunióban, és 1978-ban a BBC „Master Game” sakkprogramjában (Bristol, Anglia).
Folyóiratokban megjelent cikkeit az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer adatbázisa tartalmazza.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
