Perpignan
város Franciaországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Perpignan (katalánul: Perpinyà) nagyváros Franciaország délkeleti részén, Okcitánia régióban, Pyrénées-Orientales megye székhelye (prefektúra). A kontinentális Franciaország legdélibb nagyvárosa, amely a tengerparti síkságot magába foglaló Roussillon tájegység központja, sok vonatkozásban már a szomszédos Katalóniával rokon. A település egy újonnan kialakult és rendkívül népszerű tengerparti üdülőkörzet központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
| Perpignan | |||
 | |||
| Castillet, erődítmény | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Franciaország | ||
| Régió | Okcitánia | ||
| Megye | Pyrénées-Orientales | ||
| Polgármester | Louis Aliot[1] (2020-) | ||
| INSEE-kód | 66136 | ||
| Irányítószám | 66000 | ||
| Körzethívószám | 468 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 120 996 fő (2022. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 1737 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 8–95 m | ||
| Terület | 68.07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 42° 41′ 51″, k. h. 2° 53′ 41″ | |||
| Perpignan weboldala | |||
 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Perpignan témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz
Története
Már a rómaiak is kikötőt létesítettek az akkor még tengerparti városnál. A középkorban Roussillon Grófság székhelyeként Katalóniához tartozott, de miután a XIII-XIV. században Mallorca királyai viselték a Rousillon grófja címet, így 1276–1344 között e királyság kontinentális területeinek lett a székhelye. A XV. században átmenetileg francia kézre jutott, de azután visszakerült az Aragón Korona Országainak birtokába. Csak a XVII. században lett véglegesen francia birtok, 1659-ben az úgynevezett Pireneusi béke véglegesítette Franciaország uralmát a hegyláncig terjedő partvidéken. A katalán hagyomány azonban mindmáig érezhető, a lakosok jelentékeny része beszéli a katalán nyelvet, nyaranta az utcákon, tereken a „sardana” katalán tánc muzsikáját játssza az alkalmi „cobla”, a néphangszerekből alakult zenekar.
Demográfia
|
|
|
|
Látnivalók
- Castillet – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az 1368-1483 között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából épített erőd belsejében található a Casa Pairal, a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A place de la Loge tér közepén Vénusz szobra áll.
- Loge de Mer – a díszes palota egykor a [[tőzsde] volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az épület 1397-ből származik.
- Hotel de Ville – a régi városháza, egy része XV. századi. A homlokzaton három bronzkar látható, ezek valaha fáklyatartók voltak, de egyben a lakosságnak azt a három csoportját jelképezik, amelyik a városi tisztségviselők választására volt jogosult. Belső udvarában a la Méditerranée szoborcsoport látható.
- Palais de la Députation – XV. századi, az aragóniai királyok korában létezett helyi katalán képviselet székháza volt.
- Maison Julia – a város kevés megmaradt középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a XIV. században.
- Cathédrale St-Jean – 1324-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak 1509-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a XVII. században építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron Keresztelő Szent János, a város védszentjének szobra látható, Claude Perret XVII. századi alkotása.
- Église St-Jacques – a templom két részletben épült, első része a 14., második a 18. században. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a Procession des Mystéres, a menetet a Confrérie de la Sanch, vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi 1426 óta.
- Musée Rigaud – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található Hyacinthe Rigaud-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, a Napkirály udvari festője.
- Palais des Rois de Majorque – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett Montpellier városára és a Baleár-szigetekre terjesztette ki hatalmát. Az építkezés 1276-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek.
Híres szülöttei
- Hyacinthe Rigaud (1659–1743) katalán festő, a Napkirály udvari festője
- François Arago (1786–1853) francia fizikus, csillagász, politikus,
- Valentin Magnan (1835–1916) francia pszichiáter.
Itt jártak
- Zsigmond magyar király 1415-ben itt találkozott I. (Antequerai) Ferdinánd aragón királlyal és XIII. Benedek avignoni (ellen)pápával, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.
Galéria
 |
 |
.jpg) |
Testvérvárosok
– Hannover, 1960 óta.
– Lancaster, 1962 óta.
– Lac Charles, 1991 óta.- – Sarasota, 1995 óta.
– Tyre, 1997 óta.
.svg){kind=small}
Partnervárosok:
Panoráma
Éghajlat
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 12,4 | 13,2 | 16,0 | 18,2 | 21,8 | 26,2 | 29,2 | 28,9 | 25,4 | 21,0 | 15,9 | 13,1 | 20,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,4 | 4,9 | 7,4 | 9,4 | 12,9 | 16,8 | 19,4 | 19,3 | 16,0 | 12,6 | 8,1 | 5,1 | 11,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 65 | 50 | 40 | 59 | 47 | 25 | 12 | 26 | 38 | 76 | 59 | 59 | 558 |
| Havi napsütéses órák száma | 141 | 161 | 210 | 218 | 236 | 269 | 298 | 267 | 222 | 168 | 149 | 126 | 2465 |
| Forrás: Météo France[3][4] , Infoclimat.fr (humidity and snowy days, 1961–1990) [5] | |||||||||||||
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.