Etilén-oxid
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az etilén-oxid (összegképlete: C2H4O) egy szerves vegyület, egy gyűrűs éter. Heterociklusos vegyület, háromtagú, oxigéntartalmú gyűrűt tartalmaz. Az epoxidok legegyszerűbb képviselője. Színtelen vegyület, szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Édeskés, éteres szaga van. Oldódik vízben és számos más oldószerben. Legnagyobb mennyiségben etilénglikol előállítására használják, de gyártanak belőle más vegyületeket is. Főként etilénből állítják elő közvetlen oxidációval.
További információk Kémiai azonosítók, SMILES ...
Etilén-oxid | |||
IUPAC-név | oxirán | ||
Szabályos név | epoxietán | ||
Más nevek | etilén-oxid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
Rövidítés | EO | ||
CAS-szám | 75-21-8 | ||
PubChem | 6354 | ||
EINECS-szám | 200-849-9 | ||
MeSH | Ethylene+Oxide | ||
RTECS szám | KX2450000 | ||
| |||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C2H4O | ||
Moláris tömeg | 44,05 g mol−1 | ||
Megjelenés | színtelen gáz | ||
Sűrűség | 1,965 g/l (gáz, 0 °C),[1] 0,8866 kg/dm³ (folyadék, forrásponton)[1] | ||
Olvadáspont | -112,55 °C[1] | ||
Forráspont | 10,45 °C[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | jól oldódik[1] (de lassan bomlik) | ||
Gőznyomás | 1,442 bar (20 °C)[1] | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH | −52,6 kJ mol−1 | ||
Standard moláris entrópia S | 243 J mol−1 K−1 | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Nagyon gyúlékony (F+), Mérgező (T)[1] | ||
Főbb veszélyek | rákkeltő | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R45, R46, S6, R12, R23, R36/37/38[1] | ||
S mondatok | S53, S24[1] | ||
Lobbanáspont | −57 °C[1] | ||
Öngyulladási hőmérséklet | 435 °C[1] | ||
LD50 | 72 mg/kg (patkány, szájon át) | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Bezárás