From Wikipedia, the free encyclopedia
Az epidermisz vagy felhám (a görög epi-felső és derma-bőr szavakból) a bőr két rétege közül a felső, amely a környezettel érintkezik (az alsó a dermisz).[1] Feladata, hogy megóvja a szervezetet a kórokozóktól, fizikai és kémiai veszélyektől és megakadályozza a kiszáradást.[2]
Az epidermisz maga is több rétegből áll és külső felületén teljesen elszarusodott, élettelen sejtek látják el a környezettől való elszigetelő funkciót.[3] Ezek a sejtek állandóan lekopnak, az utánpótlást az epidermisz legalsó sejtrétege, a folyamatosan osztódó őssejtekből álló bazális réteg (stratum basale) biztosítja.
Az epidermiszt többrétegű, elszarusodó laphám képezi. Érhálózata nincsen, tápanyagszükségletét teljes mértékben, oxigénigényét részben az alatt fekvő dermiszből (irhából) szerzi be. Az oxigénfogyasztás másik hányadát a környező levegőből fedezi.[4] 95%-ban a differenciálódás különböző fázisaiban lévő keratinocitákból áll;[3] emellett melanocitákat, Langerhans-sejteket és Merkel-sejteket tartalmaz. Alsó rétege erősen meggyűrt és ujjszerű kitüremkedések találhatók rajta, hogy nagyobb felületen tapadjon az alatta lévő dermiszhez és jobban ellenálljon a külső mechanikus hatásoknak.
Az epidermisz sejtjei szorosan egymáshoz simulnak, hogy megakadályozzák a kórokozók és nagyobb molekulák közöttük való áthaladását. A sejteket ún. tapadó sejtkapcsolat tartja egymás mellett, amelyet transzmembrán kadherin fehérjék alkotnak. A kadherinek a sejten belül a sejtmembránnal párhuzamosan futó aktinszálakhoz kapcsolódnak.[5]
Az epidermiszben 4 (vagy 5) szövettani réteget lehet elkülöníteni.[6] Bentről kifelé ezek a következők:
A stratum basalét és stratum spinosumot együttesen Malpighi-rétegnek (stratum malpighi) is nevezik.[3]
A folyamatos kopás ellenében az epidermisz vastagságát a stratum basale állandó sejtosztódása tartja fenn. Az újonnan létrejövő sejtrétegeket az alattuk képződőd sejtek fokozatosan kifelé nyomják és eközben differenciálódnak, míg el nem vesztik előbb sejtmagvukat, majd minden organellumukat, keratinnal töltődnek fel és lapos, pikkelyes védőréteggé nem válnak, majd lehullanak a felszínről. Egészséges bőr esetén a keratinociták létrejöttének üteme megegyezik kopás mértékével.[3] A sejteknek kb. két hétbe telik míg a bazális rétegből a stratum granulosum tetejére jutnak; és további négy hétbe, míg átszelik a stratum corneumot[2] A teljes epidermisz lecserélődéséhez nagyjából 48 napra van szükség.[8]
A keratinociták differenciálódását a kalciumionok koncentrációja szabályozza, ami a stratum basale környékén a legkisebb és fokozatosan növekszik a stratum granulosumig. A kiszáradó külső szarurétegben a szabad kalciumionok koncentrációja igen alacsony.[7]
Az epidermisz az embrió ektodermájából származik, szemben a dermisszel, amely a mezoderma származéka. Kialakulása nagyjából a neuruláció, a központi idegrendszer megjelenése utánra tehető.
A keratinociták létrejöttét több növekedési aktor szabályozza, többek között a:[9]
Az epidermisz elsődleges feladata, hogy védőréteget képezzen a környezet bakteriális és virális kórokozóival, az ultraibolya fénnyel, a különböző vegyi anyagokkal és a mechanikai kopással szemben, amelyek károsíthatnák a szervezet szöveteit. Ezeket a funkciókat elsődlegesen a stratum corneum látja el.[10]
Mechanikai erejét a keratinociták egymáshoz való szoros tapadásának és a kapcsolófehérjék citoszkeletonhoz való erősítésének köszönheti.[7] A kémiai és antimikrobiális barriert a lipidek, savak, bontóenzimek jelenléte biztosítja. Ezenkívül a száraz szarurétegek kedvezőtlen körülményeket teremtenek a baktériumok szaporodásához. Az epidermisz belső rétegeiben az immunrendszerhez tartozó makrofágok (a Langerhans-sejtek) várják a betolakodókat. Az epidermisz külső rétegén egy ártalmatlan baktériumokból álló mikroorganizmus-flóra akadályozza az új, esetleg patogén baktériumok megtelepedését.
Az epidermisz feladata, hogy megakadályozza a szervezet túlzott vízvesztését; ez a stratum corneum halott sejtjei közötti, lipidekből álló vízzáró rétegnek köszönhető. A bőr hidratáltsága döntően szintén a stratum corneum víztartalmától függ.[11]
Az ember bőrszínét az epidermisz bazális rétegében található melanociták által termelt melanin adja, amelyet átad a környező keratinocitáknak. A bőrszín a sejtekben található melanoszómák mennyiségétől, méretétől, elhelyezkedésétől függ. A melanoszómák fő feladata, hogy védjenek az ultraibolya sugárzás ellen és UV-hatásra mennyiségük megnő.[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
