Apai és anyai felmenői ügyvédek voltak. Hoffmann az egykori Poroszország fővárosában, Königsbergben született 1776. január 24-én. Édesapja, Christoph Ludwig Hoffmann (1736–1797) is ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1767-ben kötött házasságot unokatestvérével, Luise Albertine Doerfferrel (1748–1798). Három gyermekük született. 1778-ban a szülők elváltak, az apa magához vette a tízéves Johann Ludwigot, míg az anya két kisebb fiával rokonaihoz, három testvéréhez költözött, akik meghatározó szerepet töltöttek be a kis Hoffmann életében. Alap- és középfokú tanulmányait Königsbergben végezte. Az iskolában barátságot kötött Theodor Gottlieb von Hippellel, akit 1786-ban ismert meg. Hippelt a testvérének tekintette.
Ugyanitt kezdett jogot tanulni 1792-ben. Az államvizsgát 1795-ben tette le.
Hoffmann karikatúrája önmagáról
Nem sokkal később Glogauba került, ahol nagybátyjánál, Johann Ludwig Dörffernél lakott. Nagybátyja lányával, Minnával 1798-ban jegyezték el egymást.
1800-tól bírósági titkár lett Poznańban, ahol főnökeit élces torzképeivel felbőszítette. Azért áttették Płockba és később Varsóba, ahol a I. Napóleon francia császár csapatainak bevonulása (1806) véget vetett a porosz kormánynak.
1802-ben felbontották az eljegyzést Minnával, röviddel ezután Maria Thekla Rorer-Trzynskával házasodott össze. 1805-ben lányuk született, aki pár évvel később meghalt.
Hoffmann 1808-ban feleségével Bambergbe költözött, a bambergi színházban karmesteri állást kapott. Innen 1813-ban ugyanilyen minőségben Drezdába ment, ahol zeneműveket, operákat is írt, valamint hozott színre. Végül 1816-ban visszatért Berlinben a bírói pályára, a királyi kamarai törvényszék tanácsosa lett.
Rendkívül sokoldalú tehetség volt: elmés rajzoló, hivatott zeneszerző, gazdag képzelettel megáldott költő. Ha megkérdezték, elsőként zenésznek vallotta magát, aztán azt mondta, hogy tud rajzolni és ha kell festeni is, és csak harmadszorra említette meg azt, hogy ír is. Legkiválóbbak költői művei, melyek egyéniségének ellentétes fővonásait hatásosan visszatükröztetik: éles boncoló eszét, amely főleg szatírájában nyilvánul meg, és féktelen képzeletét, mely a világot egészen sajátszerű világításban látta, amely mindent szellemekkel és kísértetekkel népesített be és a leghétköznapibb dolgokat is kísértetiesen megeleveníteni és borzalmas szereplőkké tudta átalakítani. Ritka mesélő erejével elfogadhatóvá teszi a legképtelenebb fikciókat, melyeknek hatása alól az olvasó csak nagyon nehezen tud szabadulni.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Leghíresebb műve Az arany virágcserép (Der Goldene Topf. Ein Märchen aus der neuen Zeit)
Brambilla hercegnő / Diótörő és egérkirály; ford. Sárközi György, bev. Pukánszky Béla; Franklin, Budapest, 1930 (Élő könyvek. Külföldi klasszikusok)
Der vampir / A vámpír. Az eredeti szöveg hű fordítása; ford. Trócsányi Zoltán; Uránia, Budapest, 1933 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
Válaszúton; ford. Barsi Ödön; Nemzeti Figyelő, Budapest, 1943 (A Nemzeti Figyelő regények)
Az elveszett vőlegény; Aurora, Budapest, 1943
Az ördög bájitala. A kapucinus rendi Medardus barát hátrahagyott feljegyzéseiből; ford. Kolozsvári Grandpierre Emil, bev. Rónay György; Franklin, Budapest, 1943 (A regényírás mesterei)
Olimpia. Kisregény; átdolg. Forrai Miklós; Központi, Budapest, 1943 (Csillagos regény)
Két lélek szerelme; Bartsch, Budapest, 1943 (Hétfői regény)
1945–1989
Diótörő és egérkirály; Ifjúsági, Bukarest, 1955 (Tanulók könyvtára)
Brambilla hercegnő. Elbeszélések; vál. Gergely Erzsébet, ford. Gergely Erzsébet et al., bev. Benedek Marcell, jegyz. Szabó Ede; Európa, Budapest, 1959 (A világirodalom klasszikusai)
Ritter Gluck / Gluck lovag; ford. Keresztury Dezső; Terra, Budapest, 1959 (Kétnyelvű kis könyvtár)
E. T. A. Hoffmann válogatott zenei írásai; szerk., ford. Várnai Péter, bev. Benedek Marcell, ill. a szerző; Zeneműkiadó, Budapest, 1960
Kis Zaches, más néven Cinóber; ford. Háy Gyula; Magyar Helikon, Budapest, 1963
Murr kandúr életszemlélete, valamint Johannes Kreisler karmester töredékes életrajza. Regény; ford., jegyz. Szabó Ede, versford. Eörsi István; Európa, Budapest, 1967
Arany cserép / Diótörő és Egérkirály; ford. Szegő György; Creanga, Bukarest, 1972 (Minden gyermek könyve)
Csajkovszkij: A Diótörő; szöveg E. T. A. Hoffmann nyomán V. I. Vajnonnen, ford. Balassa Imre, Gál György Sándor, ill. Márk Tivadar; Fővárosi Ny., Budapest, 1972
Diótörő / Diótörő és Egérkirály / Az idegen gyermek; ford. Sárközi György, Juhász Andor, átdolg. Tarbay Ede; Móra, Budapest, 1979 (Mókus könyvek)
Az arany virágcserép / Scuderi kisasszony. Két kisregény; ford. Horváth Zoltán, Gergely Erzsébet, utószó Szeghalmi Elemér; Szépirodalmi, Budapest, 1979 (Olcsó könyvtár)
Az arany virágcserép. Válogatott novellák; ford. Barna Imre et al., vál., utószó Halász Előd; Európa, Budapest, 1982 (A világirodalom remekei)
1990–
Az arany virágcserép / A homokember / Scuderi kisasszony; ford. Bor Ambrus, Barna Imre, Gergely Erzsébet; Európa, Budapest, 1993 (Európa diákkönyvtár)
Az elvesztett tükörkép története. Novellák; vál., szerk., jegyz. Halasi Zoltán, ford. Györffy Miklós, Halasi Zoltán, Tandori Dezső, ill. a szerző; Magvető, Budapest, 1996
Az arany virágcserép / Scuderi kisasszony / Unokabátyám sarokablaka. Három kisregény; ford. Horváth Zoltán, Gergely Erzsébet, Győrffy Miklós; Magyar Könyvklub, Budapest, 2002 (Iskola – könyv)
Újabb hírek Berganza kutya sorsáról / Művészlelkek – rokonlelkek; ford. Dévény István, utószó Pukánszky Béla; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2005
A király menyasszonya / A faluni bánya / A titokzatos vendég / Vámpírizmus; ford. Kajsza Krisztina; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006
Diótörő és Egérkirály; újra elmesélte Ilse Binting, ford. Szabó Mária; Ciceró, Budapest, 2007 (Klasszikusok kisebbeknek)
Fantáziadarabok Callot modorában. Lapok egy utazó rajongó naplójából, 1-2.; előszó Jean Paul, ford., jegyz., utószó Horváth Géza; Cartaphilus, Budapest, 2007
Martin mester és a kádársegédek / Töredékek három jóbarát életéből / Szerapion remete; ford. Dévény István; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2008
Florencia Cafferata: Ünnepség a babaházban; E. T. A. Hoffmann meséje alapján; Napraforgó, Budapest, 2009
A diótörő; átdolg. Rita Balducci, ford. Zilahi Judit; Reader's Digest, Budapest, 2010
Diótörő; rajz Rogán Miklósné; Diafilmgyártó Kft., Budapest, 2011 (Lapozható dia mesék)
Diótörő; Hoffmann meséje, Csajkovszkij balettműve alapján szöveg Buda Ferenc; Holnap, Budapest, 2014 + CD
Az arany virágcserép; ford. Horváth Géza; Helikon, Budapest, 2016 (Helikon zsebkönyvek)
Diótörő; átköltötte Gordana Maletic, ford. Fehér Tamás; Alexandra, Pécs, 2016
Richard Schaukal: E. T. A. Hoffmann; ford. Szabó Lőrinc; Kultúra, Bp., 1935 (Kultúra Könyvtár)
Orosz Magdolna: "Az utánzott idegen nyelvű kézírás". Mű és alkotás E. T. A. Hoffmann elbeszéléseiben; Gondolat, Bp., 2006 (Mű-helyek)
Bartha Judit: A szerző árnyképe. Romantikus költőmítosz Kierkegaard és E. T. A. Hoffmann alkotásesztétikájában; L'Harmattan, Bp., 2008 (Laokoón könyvek)
