Płock
From Wikipedia, the free encyclopedia
Płock (németül Plotzk, Plozk, 1939-41: Plock, 1941-45: Schröttersburg, magyarul: Palacka) város Lengyelország középső részén, a Mazóviai vajdaságban, a Visztula mentén 738 km-re a forrástól és 319 km-re a balti-tengeri torkolattól.
| Płock | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | mazóviai | ||
| Irányítószám | da 09-400 a 09-411 e da 09-419 a 09-421 | ||
| Körzethívószám | +(48)24 | ||
| Rendszám | WP | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 112 483 fő (2023) | ||
| Népsűrűség | 1 277,34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 105 m | ||
| Terület | 88,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 52° 33′, k. h. 19° 42′ | |||
| Płock weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Płock témájú médiaállományokat. | |||
1900-ig
A 10. századig pogány kultusz regionális központja a mai Tumski-dombon volt a település területe. Ekkor fejedelmi megerősített városka épült. 1009 körül bencéseket hívtak Płockba. Ezt követően, 1031-ben a város elpusztult az orosz Jaroszláv és Msztyiszlav Vlagyimirovics támadásában. 1037-1047 között Płock Masław, II. Mieszko vajdája önálló államának fővárosa volt. 1075-ben alapították a Mazóviai püspökséget, melyet később Płocki püspökségnek hívnak, az első püspök Marek volt. 1079–1138 között Płock volt az állam fővárosa (I. Ulászló Herman és Ferdeszájú Boleszláv uralkodása alatt).
A 11. században először jelent meg a latin nyelvű oklevelekben a "Płock" név 1130–1144 között a várhegyen Malonnei Aleksander püspök építette fel a román stílusú székesegyházat. 1138-ban meghalt Ferdeszájú Boleszláv, Płock Mazóvia fővárosa és a Mazóviai Fejedelemség székvárosa lett. 1177-ben először a városban először vertek pénzt. Három évvel később, 1180-ban a Szent Mihály-templom mellett elemi iskola nyílt, amely a középkori iskolák közül egyedülállóan ma is működik (jelenleg mint Stanisława Małachowski Általános Gimnázium). 1237-ben a város I. Mazóviai Konrádtól lengyel típusú városi jogokat kapott. Ezeket 1255-ben Mazóviai I. Siemowit megerősítette és kiterjesztette.
1262-ben a Mindaugas vezetésével támadó litván és kijevi hadsereg felégették a várost, melyet 1276-ban megismételtek. 1325-ben I. Lokietek Ulászló vezetése alatt a kis-lengyelországi lovagok égették fel a várost. Négy év múlva, 1329-ben Luxemburgi János cseh király és Werner von Orseln, a Német Lovagrend nagymestere ostromolta a várost, ami után a płocki hercegség cseh hűbérbirtok lett. 1351-1370 között a płocki hercegség Nagy Kázmér uralkodása alatt, megépültek a városfalak, új gótikus vár épült.
1405-ben Aleksandra hercegnő, II. Jagello Ulászló nővére és IV. Płocki Siemowit herceg felesége megalapította a mai napig működő Szentháromság-kórházat.1410-ben Płock képezte a fő utánpótlási bázist a Német Lovagrend elleni nagy háborúban. 1435-ben I. Płocki Vladiszláv megújította a város privilégiumát (chełmi jogok). 1495-ben az meghalt płocki fejedelem, II. Płocki János, a Płocki Fejedelemséget a lengyel koronához csatolták. Ekkor a város a Płocki vajdaság és sztarosztaság fővárosa lett. 1496-ban a város újabb jogot kapott, vízvezeték építésére. 1511-ben hatalmas tűzvész pusztította el a várat és a várost. Ezután, 1529-ben a sztarosztaság Sforza Bona királyné kezeibe kerül. 1532-ben a támpillérek eltávolítása nyomán összedőlt a városfalak egy része. 1534-ben Jan Alantsee polgármester városi vízvezetéket épít, élve a korábban kapott jogokkal.
1564-ben a város épületeinek száma elérte a 600-at, ez az akkori Varsóéval összemérhető szám volt. Ám 1603-ban súlyos járványban több, mint kétezer lakos halt meg. 1616-ban a 105 évvel korábbi eseményekhez hasonlóan ismét leégett leégett a város több, mint 70%-a. 1625-ben pedig újabb járvány szedett kétezer áldozatot.
1657-ben a svéd hadsereg pusztította el Płockot. 1705-ben ismét rombolások voltak a városban az északi háború idején. 1793-1816 között Lengyelország második felosztása után a város porosz megszállás alá került és kamara és helytartóság székhelye lett.
1803-1816 között bontották le a városfalakat és kapukat. 1806-ban a francia hadsereg Płockba indult. Egy évvel később, 1807-ben Płock a Varsói Hercegség egyik megyéjének fővárosa lett. 1811-ben az egykori Szentháromság templom épületében megnyílt a színház.
1816-ban Płock a Kongresszusi Lengyelország vajdasági székhelye lett. 1820-ban megalapították a Płocki Tudományos Társaságot. Négy évvel később, 1824-ben kiadták az első płocki folyóiratot a Dziedzilia – czyli Pamiętnik Płockit.
1825-ben I. Sándor cár meglátogatta Płockot. Ekkor már folytak az 1824-1827 között zajló építések, melynek során Jakub Kubicki felépítette a klasszicista városházát.
1831-ben a płocki városházán ülésezett utoljára a Lengyel Királyság forradalmi szejmje. 1837-ben Płock kormányzósági központ lett. Ekkor már építették a hidat a Visztulán. Az építkezés 1836 és 1839 között folyt. 1846-ban kezdték meg a gőzhajózást Visztulán.
1869-ben nyílt meg a Vasárnapi Kereskedelmi Iskola (az egyik első szakiskola Lengyelországban), amely jelenleg Gazdasági-Kereskedelmi Iskola. Ebben az évben volt az élelmiszer-kereskedők „Zgoda” szövetkezete megalakulása, ez az egyik első szövetkezet Lengyelországban.
1906-ban gimnáziumot alapítottak a városban. 1920 augusztus-18-20 között Płockot hősiesen védték az orosz támadás ellen a lengyel–szovjet háború alatt Emiatt 1921. április 10-én Józef Piłsudski marsall a várost kitünteti a Krzyż Walecznychhel (Bátrak keresztjével).
1937 – 1938 – a Visztula állandó vasúti hídját építették. 1939-ben a várost a Harmadik Birodalomhoz csatolták, a ciechanówi helytartóság járási központjaként Schröttersburggá átnevezve. 1945-ben a lengyel hadsereg és a Vörös Hadsereg szabadította fel a várost a német uralom alól. 1951-ben a városban állatkert nyílt.
1959-ben döntés született a Mazóviai Petrolkémiai-Kőolajfinomító Vállalat megalapítására (később PKN Orlen). 1975-ben a város vajdasági székhely lett, új utak, iparvállalatok, a város gyorsan épül, jelentős népességnövekedés volt ekkor. 1991-ben a várost meglátogatta II. János Pál pápa. 1999-ben megtörtént Płock leminősítése járási székhellyé. 2007-ben átadták a második, – Szolidaritás hídat a Visztulán (Lengyelország leghosszabb kábelhídja).
- Katedrális (1129-1144) eredetileg román, majd reneszánsz, jelenleg klasszicista
- Mazóviai Múzeum
- Egyházmegyei Múzeum
- Małachowianka: Lengyelország legrégibb iskolája
- Mariavitizmus katedrálisa (1911-1914) (Mariavitizmus: lengyel alapítású római katolikus apácarend)
- Plébániatemplom
- Isten szerető szíve templom
- Állatkert
2004-es adatok:
| Lakó kerületek | Terület (km²) | Népesség | Népsűrűség fő/km² |
|---|---|---|---|
| Borowiczki | 7,09 | 3650 | 514 |
| Ciechomice | 5,55 | 1010 | 182 |
| Dobrzyńska | 0,44 | 11 530 | 26 204 |
| Dworcowa | 0,48 | 5010 | 10 437 |
| Góry | 8,71 | 1550 | 1779 |
| Imielnica | 2,72 | 2550 | 937 |
| Kochanowskiego | 0,50 | 10 251 | 20 502 |
| Kolegialna | 1,14 | 11 160 | 9789 |
| Łukasiewicza | 2,24 | 13 900 | 6205 |
| Międzytorze | 0,90 | 8190 | 9100 |
| Podolszyce Południe | 2,46 | 9030 | 3671 |
| Podolszyce Północ | 2,84 | 9110 | 3207 |
| Pradolina Wisły | 7,36 | 390 | 53 |
| Radziwie | 7,42 | 3640 | 491 |
| Skarpa | 1,28 | 10 060 | 7859 |
| Stare Miasto | 0,53 | 5950 | 11 226 |
| Trzepowo | 8,68 | 390 | 45 |
| Tysiąclecia | 0,18 | 6150 | 34 167 |
| Winiary | 6,13 | 1880 | 307 |
| Wyszogrodzka | 2,52 | 8970 | 3560 |
| Zielony Jar | 1,22 | 3470 | 2844 |
| Ipari városrászek | Terület (km²) |
|---|---|
| Petrochemia | 11,85 |
| Kostrogaj | 5,82 |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
