A legjobb színésznek járó César-díjat (franciául César du meilleur acteur)[1] a francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia 1976 óta ítéli oda. Átadása a „Césarok éjszakája” elnevezésű gálaünnepségen történik minden év február végén, március elején.
A megmérettetésben azon filmekben szereplő színészek vehetnek részt, amelyeket a jelölés első körében a legjobb film kategóriában jelöltek.
A végső szavazásra bocsátott jelöltek száma 4-5 fő volt, kivéve az 1990-es és 1991-es díjátadót, amikor is 6-6 főre lehetett szavazni. Az Akadémia közgyűlése 2011. december 19-én úgy döntött, hogy 2012-től az e kategóriában jelöltek számát az addigi 5-ről 7-re emeli.[2]
Többszörösen díjazottak:[3]
- 3 alkalommal: Michel Serrault (1979, 1982 és 1996);
- 2 alkalommal: Philippe Noiret (1976, 1990), Gérard Depardieu (1981, 1991), Daniel Auteuil (1987, 2000), Michel Bouquet (2002, 2006), Mathieu Amalric (2005, 2008), Benoît Magimel (2022, 2023).
Többszörös jelöltek (a díjazott vastagítva):
- 17 alkalommal: Gérard Depardieu
- 13 alkalommal: Daniel Auteuil
- 7 alkalommal: Michel Serrault
- 6 alkalommal: Jean-Pierre Bacri, François Cluzet, Vincent Lindon, Fabrice Luchini
- 5 alkalommal: Vincent Cassel, Patrick Dewaere, Albert Dupontel, Romain Duris, Philippe Noiret
- 4 alkalommal: Charles Berling, Michel Blanc, Jean Dujardin, André Dussollier, Michel Piccoli, Jean Rochefort, Philippe Torreton, Lambert Wilson
- 3 alkalommal: Mathieu Amalric, Michel Bouquet, Claude Brasseur, Alain Chabat, Alain Delon, Gérard Jugnot, Jean-Pierre Marielle, Jean-Louis Trintignant
- 2 alkalommal: Damien Bonnard, Sami Bouajila, Guillaume Canet, Jean Carmet, François Damiens, Jean-Pierre Darroussin, Jacques Dutronc, Jacques Gamblin, Louis Garrel, Hippolyte Girardot, Pascal Gréggory, Reda Kateb, Vincent Lacoste, Gérard Lanvin, Gilles Lellouche, Vincent Macaigne, Benoît Magimel, Christophe Malavoy, Pio Marmaï, Denis Ménochet, Yves Montand, Pierre Niney, Benoît Poelvoorde, Melvil Poupaud, Jean Reno, Omar Sy, Patrick Timsit, Gaspard Ulliel
Egyetlen alkalommal fordult elő, hogy nem francia nyelvű alakításért kapott valaki elismerést: 2003-ban Adrien Brody A zongorista főszerepéért vehetett át César-díjat (a filmet angol nyelven forgatták).
A legjobb színésznek adományozott César-díjat egyszer követte Oscar-elismerés: azt is Adrien Brody kapta 2003-ban (A zongorista). Gérard Depardieu a Cyrano de Bergerac megformálásáért elnyerte ugyan a Césart 1991-ben, de nem kapta meg az Oscart, ezzel szemben 2012-ben Jean Dujardin a The Artist – A némafilmes főszereplőjeként, miután az előző évben a cannes-i fesztivál legjobb színésze lett, a Césart nem, az Oscart viszont elnyerte.
Hat film két-két szereplőjét jelölték egyidejűleg erre a díjra: A cukor (1979), Tandem (1988), Egy elkényeztetett gyermek utazásai (1989), A hercegi vacsora (1993), Jöttünk, láttunk, visszamennénk (1994) és Életrevalók (2012).
Noha elnyerte, Jean-Paul Belmondo 1989-ben nem vette át a díjat.[4]
A díjazottak vastagítással vannak kiemelve.[5]
Az évszám a díjosztó gála évét jelzi, amikor az előző évben forgalmazásra került film elismerésben részesült.[6]
1970-es évek
További információk Év, Díjazottak és jelöltek ...
Bezárás
1980-as évek
További információk Év, Díjazottak és jelöltek ...
Év |
Díjazottak és jelöltek |
1980 |
|
1981 |
|
1982 |
|
1983 |
|
1984 |
- Coluche – Viszlát, Pantin! (Tchao Pantin)
|
1985 |
|
1986 |
|
1987 |
- Daniel Auteuil – A Paradicsom... (Jean de Florette), ...és a Pokol (Manon des sources)
- Jean-Hugues Anglade – Betty Blue (37°2 le matin)
- Michel Blanc – Estélyi ruha[9] (Tenue de soirée)
- André Dussolier – Melodráma (Mélo)
- Christophe Malavoy – La femme de ma vie
|
1988 |
|
1989 |
- Jean-Paul Belmondo[4] – Egy elkényeztetett gyermek utazásai [10] (Itinéraire d'un enfant gâté)
- Richard Anconina – Egy elkényeztetett gyermek utazásai [10] (Itinéraire d'un enfant gâté)
- Daniel Auteuil – Néhány nap velem (Quelques jours avec moi)
- Jean-Marc Barr – A nagy kékség (Le grand bleu)
- Gérard Depardieu – Camille Claudel
|
Bezárás
1990-es évek
További információk Év, Díjazottak és jelöltek ...
Év |
Díjazottak és jelöltek |
1990 |
- Philippe Noiret – Az élet és semmi más (La vie et rien d'autre)
- Jean-Hugues Anglade – Indiai nocturne (Nocturne indien)
- Michel Blanc – Monsieur Hire jegyessége (Monsieur Hire)
- Gérard Depardieu – Túl szép hozzád (Trop belle pour toi)
- Hippolyte Girardot – Kegyetlen világ (Un monde sans pitié)
- Lambert Wilson – Hiver 54, l'abbé Pierre
|
1991 |
|
1992 |
- Jacques Dutronc – Van Gogh
- Hippolyte Girardot – Életen kívül (Hors la vie)
- Gérard Jugnot – Napjaink félelme (Une époque formidable)
- Jean-Pierre Marielle – Minden áldott reggel (Tous les matins du monde)
- Michel Piccoli – A szép bajkeverő (La belle noiseuse)
|
1993 |
|
1994 |
- Pierre Arditi – Smoking/No Smoking[11]
|
1995 |
- Gérard Lanvin – Apám életére (Le fils préféré)
|
1996 |
|
1997 |
- Philippe Torreton – Conan kapitány (Capitaine Conan)
- Daniel Auteuil – És a nyolcadik napon... (Le huitième Jour)
- Charles Berling – Rizsporos intrikák (Ridicule)
- Fabrice Luchini – Az arcátlan Beaumarchais (Beaumarchais, l'insolent)
- Patrick Timsit – Édes őrültség (Pédale douce)
|
1998 |
- André Dussolier – Megint a régi nóta (On connaît la chanson)
- Daniel Auteuil – A púpos (Le bossu)
- Charles Berling – Vegytisztítás (Nettoyage à sec)
- Alain Chabat – Didier
- Patrick Timsit – A rokon (Le cousin)
|
1999 |
- Jacques Villeret – Dilisek vacsorája (Le dîner de cons)
- Charles Berling – Az unalom (L'ennui)
- Jean-Pierre Darroussin – Le poulpe
- Antoine De Caunes – L'homme est une femme comme les autres
- Pascal Greggory – Aki szeret engem, vonatra ül (Ceux qui maiment prendront le train)
|
Bezárás
2000-es évek
További információk Év, Díjazottak és jelöltek ...
Év |
Díjazottak és jelöltek |
2000 |
- Daniel Auteuil – Lány a hídon (La fille sur le pont)
- Jean-Pierre Bacri – Kennedy et moi
- Albert Dupontel – Sachs betegsége (La maladie de Sachs)
- Vincent Lindon – Az én szép kis vállalkozásom (Ma petite entreprise)
- Philippe Torreton – Válságállapot (Ça commence aujourd’hui)
|
2001 |
- Sergi López – Harry csak jót akar (Harry, un ami qui vous veut du bien)
- Jean-Pierre Bacri – Ízlés dolga (Le goût des autres)
- Charles Berling – Érzelmek útvesztői (Les destinées sentimentales)
- Bernard Giraudeau – Ízlések és pofonok (Une affaire de goût)
- Pascal Greggory – Nemek zavara (La confusion des genres)
|
2002 |
- Michel Bouquet – Hogyan öltem meg az apámat? (Comment j'ai tué mon père)
- Éric Caravaca – Tiszti szoba (La chambre des officiers)
- Vincent Cassel – A számat figyeld (Sur mes lèvres)
- André Dussollier – Tanguy – Nyakunkon a kisfiunk (Tanguy)
- Jacques Dutronc – Meghitt halál (C'est la vie)
|
2003 |
|
2004 |
- Omar Sharif – Monsieur Ibrahim és a Korán virágai (Monsieur Ibrahim et les fleurs du Coran)
- Daniel Auteuil – Csak Ön után! (Après vous...)
- Jean-Pierre Bacri – Érzések (Les sentiments)
- Gad Elmaleh – Szívem csücske: Chouchou (Chouchou)
- Bruno Todeschini – Son frère
|
2005 |
- Mathieu Amalric – Ha te nem lennél (Rois et Reine)
|
2006 |
- Michel Bouquet – A Mars-mezei sétáló (Le promeneur du Champ-de-Mars)
- Patrick Chesnais – Tétova tangó (Je ne suis pas là pour être aimé)
- Romain Duris – Halálos szívdobbanás (De battre mon cœur s’est arrêté)
- José Garcia – A fejsze (Le couperet)
- Benoît Poelvoorde – Biztos kezekben (Entre ses mains)
|
2007 |
- François Cluzet – Senkinek egy szót se! (Ne le dis à personne)
- Michel Blanc – Tök jóképű vagy! (Je vous trouve très beau)
- Alain Chabat – Igen, akarom? (Prête-moi ta main)
- Gérard Depardieu – Amikor énekes voltam (Quand j'étais chanteur)
- Jean Dujardin – OSS 117: Képtelen kémregény (OSS 117 : Le Caire nid d'espions)
|
2008 |
|
2009 |
- Vincent Cassel – Halálos közellenség – Public Enemy (Mesrine: L'instinct de mort)
- François-Xavier Demaison – Coluche, l'histoire d'un mec
- Guillaume Depardieu – Versailles
- Albert Dupontel – Deux jours à tuer
- Jacques Gamblin – Hátralévő életed első napja (Le premier jour du reste de ta vie)
|
Bezárás
2010-es évek
További információk Év, Díjazottak és jelöltek ...
Év |
Díjazottak és jelöltek |
2010 |
- Tahar Rahim – A próféta (Un prophète)
- Yvan Attal – Emberrablás (Rapt)
- François Cluzet – A javulás útján (Le dernier pour la route)
- François Cluzet – A l'origine
- Vincent Lindon – Isten hozott! (Welcome)
|
2011 |
- Eric Elmosnino – Gainsbourg (hősi élet) (Gainsbourg (vie héroïque))
|
2012 |
- Omar Sy – Életrevalók (Intouchables)
- Sami Bouajila – Omar m’a tuer
- François Cluzet – Életrevalók (Intouchables)
- Jean Dujardin – The Artist – A némafilmes (The Artist)
- Olivier Gourmet – Államérdekből (L'exercice de l'État)
- Denis Podalydès – La conquête
- Philippe Torreton – Présumé coupable
|
2013 |
|
2014 |
- Guillaume Gallienne – Én, én és az anyám (Les garçons et Guillaume, à table !)
- Mathieu Amalric – Vénusz bundában (La Vénus à la fourrure)
- Michel Bouquet – Renoir
- Albert Dupontel – 9 hónap letöltendő (9 mois ferme)
- Grégory Gadebois – Mon âme par toi guérie
- Fabrice Luchini – Molière két keréken (Alceste à bicyclette)
- Mads Mikkelsen – A lázadás kora: Michael Kohlhaas legendája (Michael Kohlhaas)
|
2015 |
- Pierre Niney – Yves Saint Laurent
- Niels Arestrup – Az utolsó éjszaka Párizsban (Diplomatie)
- Guillaume Canet – Legközelebb a szívre célzok (La prochaine fois je viserai le coeur)
- François Damiens – A Bélier család (La famille Bélier)
- Romain Duris – Az új barátnő (Une nouvelle amie)
- Vincent Lacoste – Hippokratész (Hippocrate)
- Gaspard Ulliel – Saint Laurent
|
2016 |
- Vincent Lindon – Mennyit ér egy ember? (La loi du marché)
- Jean-Pierre Bacri – La vie très privée de Monsieur Sim
- Vincent Cassel – Az én szerelmem (Mon roi)
- François Damiens – Cowboyok (Les cowboys)
- Gérard Depardieu – Valley of Love
- Antonythasan Jesuthasan – Dheepan – Egy menekült története (Dheepan)
- Fabrice Luchini – L'hermine
|
2017 |
- Gaspard Ulliel – Ez csak a világ vége (Juste la fin du monde)
- François Cluzet – A pótolhatatlan Werner doktor (Médecin de campagne)
- Pierre Deladonchamps – Le fils de Jean
- Nicolas Duvauchelle – Egy tisztességes ember (Je ne suis pas un salaud)
- Fabrice Luchini – A sors kegyeltjei... meg a többiek (Ma loute)
- Pierre Niney – Frantz
- Omar Sy – Csokoládé (Chocolat)
|
2018 |
- Swann Arlaud – Petit paysan
|
2019 |
- Alex Lutz – Guy
- Édouard Baer – Mademoiselle de Joncquières
- Romain Duris – Életem értelmei (Nos batailles)
- Vincent Lacoste – Amanda
- Gilles Lellouche – Pupille
- Pio Marmaï – Csak a baj van veled! (En liberté !)
- Denis Ménochet – Láthatás (Jusqu'à la garde)
|
Bezárás
2020-as évek
További információk Év, Díjazottak és jelöltek ...
Év |
Díjazottak és jelöltek |
2020 |
- Roschdy Zem – Kisváros, éjjel (Roubaix, une lumière)
|
2021 |
- Sami Bouajila – A fiúnk élete (Bik Eneich: Un fils)
- Jonathan Cohen – Ez mekkora! (Énorme)
- Albert Dupontel – Elég a hülyékből (Adieu les cons)
- Niels Schneider – Szerelmeink (Les Choses qu'on dit, les choses qu'on fait)
- Lambert Wilson – De Gaulle
|
2022 |
- Benoît Magimel – Amíg lehet (De son vivant)
- Damien Bonnard – Nyughatatlanok (Les intranquilles)
- Adam Driver – Annette
- Gilles Lellouche – Marseille északi része (BAC Nord)
- Vincent Macaigne – Orvos a sötétben (Médecin de nuit)
- Pio Marmaï – Intenzív találkozások (La fracture)
- Pierre Niney – Feketedoboz (Boîte noire)
|
2023 |
- Benoît Magimel – Pacifiction (Pacifiction : Tourment sur les Îles)
- Jean Dujardin – Novembre
- Louis Garrel – Családban marad (L’innocent)
- Vincent Macaigne – Egy röpke románc naplója (Chronique d'une liaison passagère)
- Denis Ménochet – Peter von Kant
|
2024 |
- Arieh Worthalter – A Goldman ügy (Le Procès Goldman)
- Romain Duris – Állati királyság (Le Règne animal)
- Benjamin Lavernhe – L'Abbé Pierre
- Melvil Poupaud – L'Amour et les Forêts
- Raphaël Quenard – Yannick
|
Bezárás
A díj eredeti elnevezése César-díj a legjobb főszereplő színésznek (franciául César du meilleur acteur dans un rôle principal) volt a mellékszereplő színésztől való megkülönböztetés végett, azonban az egyértelműség miatt a „főszereplő” jelző nagyon gyorsan lekopott, s az elnevezés hivatalosan is megváltozott.
A statisztika a 2024. évi díjátadó gálával bezárólag készült.
Belmondo már jelölése pillanatában jelezte, nem érdekli az elismerés, és jobban szeretné, ha abban kollégái részesülnének. A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia azonban figyelmen kívül hagyta nyilatkozatát és a beérkezett legtöbb szavazat alapján nyertesnek hirdették ki. A színész a díjat soha sem kereste. A César-díj iránti nyílt megvetése egyik okaként sokan tudni vélik, hogy a színész ellenszenvet érzett a díj trófeájának alkotója, César Baldaccini iránt, mert annak idején a szobrocska elkészítésére apja, Paul Belmondo is pályázott. Lásd: Durieux, Gilles. Jean-Paul Belmondo (francia nyelven). Párizs: Le Cherche-Midi, 309-312. o. [2009. január 22.]. ISBN 2749106958 Például: Jean Rochefort a 3. César-gálán, 1978. február 4-én nyert a legjobb színész kategóriában, a Le Crabe-Tambour viszont az előző évben, 1977. november 9-én került a francia filmszínházakba. Előfordul Kémek a lokálban, illetve Őrült nők ketrece 2. – Kémek a lokálban címmel is.
Előfordul Halálos kószálás címmel is.
Előfordul Melegedő barátság címmel is.
Előfordul Útkereső címmel is.
Előfordul Dohányzó/Nem dohányzó címmel is.
Előfordul 36, illetve Harminchat címváltozattal is.