Biharkeresztes
magyarországi város Hajdú-Bihar vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Biharkeresztes város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
| Biharkeresztes | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dani Béla Péter (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Köstner Dávid | ||
| Irányítószám | 4110 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3853 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 84,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 49,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 08′, k. h. 21° 43′ | |||
 Biharkeresztes
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Biharkeresztes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biharkeresztes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 50 kilométerre, a magyar-román határtól 6 kilométerre. Vasútállomása egyben határállomás is, a várost átszelő vasútvonal utolsó magyarországi állomása.
Földrajzi szempontból a Bihari-sík egyetlen városa, a kistáj keleti részén fekvő település.[3]
Szomszédai: észak felől Bojt, északkelet felől Bedő, kelet felől Ártánd, dél felől Berekböszörmény, délnyugat felől Told, nyugat felől Mezőpeterd, északnyugat felől pedig Váncsod. Délkeleti irányból Romániához tartozó területek határolják (határszéle mintegy 2 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral), a legközelebbi település a határ túloldalán Köröstarján (Tărian).
Megközelítése
Közút
A város területén nyugat-keleti irányban végighalad a 42-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala. A főút azonban egy ideje már észak felől elkerüli Biharkeresztes központját, a lakott területeken végighúzódó szakasza azóta alsóbbrendű útként számozódik, 42 122-es útszámmal.
A környező települések közül Komádival a 4215-ös, Ártánddal a 4218-as, Hencidával a 4817-es, Tolddal a 42 121-es utak kötik össze; Debrecentől idáig (Hosszúpályi és Pocsaj érintésével) a 4808-as út húzódik.
Vasút
A hazai vasútvonalak közül a várost a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Biharkeresztes vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Mezőpeterd vasútállomás és a már Romániában fekvő Biharpüspöki vasútállomás között található; fizikailag a város belterületének északi szélén helyezkedik el, a vasút és a 4817-es és 4808-as utak keresztezései között, közúti elérését az előbbi kettőt összekötő 48 316-os számú mellékút (Nagy Sándor utca) biztosítja.
Régészeti leletek
A szőlőskert területéről kőkorszaki leletek és római hamvvedrek kerültek a felszínre, amelyek ma a debreceni Déri Múzeumban találhatók.[4] A Nagy Farkasdombról i. e. 4000–2000-ből való festett kerámiaedények kerültek elő és egy rézkori tűzhely. A határból származó bronzkori aranykincs leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.[5]
A régészeti ásatások bronzkori, avar kori és Árpád-kori településmaradványokat is feltártak.
Az ókorban itt élt népek
Biharkeresztes környéke lakott hely volt már az újkőkorban is, ezt a régészeti leletek bizonyítják.
Hazánkban a vaskor az i. e. 1. évezredre esett, s három korszaka volt: korai, középső és késői vaskor. A korai vaskorban a toldi útfélen, a mai temető környékén a szkíták éltek. A késői vaskorban a kelták laktak itt (ennek emlékét őrzik a Nagy Farkasdombon feltárt sírok).[6]
Az időszámításunk kezdetétől már pontosabban nyomon követhetjük, hogy milyen népek váltották egymást a mai város területén: az 1. században a dákok éltek a mai temető környékén. A 2–4. században a Nagy Farkasdombon az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták telepei voltak. A településtől nyugatra halad el az általuk 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala.[7] Az 5–6. században a germán népekhez tartozó gepidák szállták meg a Nagy és Kis Farkasdomb és a toldi útfél környékét.[8] A 7–8. században egy belső-ázsiai eredetű lovas nomád nép, az avarok jelentek meg a tájon (erre utal a Lencsésháton feltárt avar lovas sír).[5][9]
A honfoglalás kora
Biharkeresztes környéke kedvelt helye lehetett már a honfoglaló magyaroknak is. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon feltárt honfoglalás kori sírlelet.[5]
A település a középkorban
A község közvetlen elődje a mai város nyugati oldalán, Told felé terült el, és ebbe később beleolvadt egy Septely nevű másik falu. Az 1208–1235. években e falut említi a Váradi regestrum.[5]
Az első ránk maradt oklevél, amely a mai Biharkeresztest, akkori nevén Fancsalt említi, 1214-ből való. (A „Fancsal” – akkori helyesírással Fonchol – név valószínűleg az Árpád-korban használt „Fancs” (Fonch) személynévből ered.) Ebből tudjuk, hogy a királyi ispánsági alapítású falu első lakói a bihari vár udvarnokai voltak. A települést Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adományozta.[7]
A tatárjárás (1241–42) idején a falu csaknem teljesen elpusztult, de lakói hamarosan újjáépítették.
A 13. század végén a váradi egyház birtokába került. 1284 és 1290 között két részbirtokosa volt: az egyik a váradi káptalan, a másik a váradi Szent Kereszt oltár mestere.[10] Valószínűleg innen ered a falu új neve: 1374-től Keresztesnek nevezték.[11]
Újkori története
Az 1552-ben végzett összeírás szerint Keresztes 86 telkes, egységes magyar lakosságú falu volt, abban az időben a vidék legnépesebb helységének számított.[11] Ekkor is a váradi püspökség birtoka, és a sok plébániát magába foglaló Keresztesi alesperesség székhelye. 1554 és 1566 között a lakosság teljesen római katolikus vallású volt. 1566 után azonban a katolikus egyház, mint helyben szervezett egyház megszűnt, s a század végén lakossága református hitre tért.[12]
1601-ben Bocskai István birtoka volt, 1604-ben a kővági uradalomhoz számították. 1614-ben már a kereki váruradalom része, birtokosa ekkor Bánffy Dénes özvegye, a somlyai Báthory Anna volt. 1628-tól a Zólyomy család, Zólyomy Miklós birtoka lett.[13]
1660-ban a törökök elfoglalták a megye utolsó erősségét, Nagyváradot is. Az egész megye török uralom alá került, a lakosság nagy része szétszóródott, kihalt. Nagyvárad visszavételének évében (1692-ben) Keresztes lakatlan falu volt, 6 keresztesi családot Báránd községben írtak össze, s megjegyezték róluk, hogy körülbelül 4 évvel azelőtt menekültek el az elpusztított településükről. A hódoltság megszűnését követően gyorsan újratelepült faluban 1715-ben 24, öt évvel később pedig már 75 jobbágycsaládot számoltak össze.[10][13]
A bécsi udvar Szentjobb várának visszafoglalása után a Thököly-párti Zólyomy Miklós minden birtokát elkobozta, köztük Keresztest is. Az udvari kamara a Zólyomiak egykori birtokait hamarosan eladta gróf Csáki Lászlónak. (A falu egészen a 20. század elejéig nagy részben a Csákiak birtoka maradt. Ekkorra itteni birtokaikat eladták, s újabb nagybirtokok már nem alakultak ki a községben.) [5]
Az első magyarországi népszámlálást II. József rendeletére végezték 1784-ben. Ekkor már a falut Mezőkeresztesnek nevezték, lakossága 1599 fő volt.[5]
1836-ban földosztás volt, de a keresztesiek ezzel nem voltak megelégedve. 1848-ig hallgattak, majd beperelték az uradalmat. 1863-ban úgy látszott, a per el fog veszni; ekkor az uradalom és a lakosság között egyezség jött létre: a kezükben maradt földekért kárpótlást fizettek az uradalomnak.
A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.
A helység 1850-ben járási székhely lett (Sárréti, később Mezőkeresztesi járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett és rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.[13]
1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.[5]
Az I. világháború alatt (1914–1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.
1970-ben megszűnt a Biharkeresztesi járás, és ez a települést átmenetileg visszavetette a fejlődésben. 1989-ben városi rangot kapott.[10]
Napjainkban Biharkeresztes mikroközpontként látja el Ártánd, Bojt, Nagykereki és Told közigazgatását közös önkormányzati hivatal fenntartásával. Jelenleg a Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának, az Óvodai Társulásnak, a Szociális és Gyermekjóléti Társulásnak és a Biharkeresztes Ártánd Infrastruktúra-fejlesztési Társulásnak a székhelye. 2013 óta járási kirendeltség és kormányablak is működik a városban.[5]
Polgármesterei
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Dr. Balogh Antal | független[14] |
| 1994–1998 | Kozma Sándor | független[15] |
| 1998–2002 | Fülöp Mihály István | SZDSZ[16] |
| 2002–2006 | SZDSZ[17] | |
| 2006–2010 | Barabás Ferenc | független[18] |
| 2010–2014 | független[19] | |
| 2014–2019 | független[20] | |
| 2019–2024 | Dani Béla Péter | független[21] |
| 2024– | független[1] |
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[23]
A 2000-es évek első évtizede végén megindult egy fokozatos bevándorlás Nagyvárad vidékéről. A jóval alacsonyabb magyarországi ingatlanárak kedvező feltételeket biztosítanak, ezért egyre több nagyváradi, újabban nem csak ottani magyarok, de románok is, települnek át, és ingáznak Biharkeresztes és Nagyvárad között.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,3% németnek, 4,6% románnak mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,5%, református 39,9%, görögkatolikus 1,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,9% (25,4% nem válaszolt).[24]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% románnak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt református, 9,2% római katolikus, 1,9% görög katolikus, 1,8% ortodox, 0,2% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).[25]
Visszatérő rendezvények
- A Magyar Kultúra Napja – minden év január 22. körül
- A város hete – minden év áprilisában megrendezett egyhetes programsorozat
- BIHart – református művészeti fesztivál, amelyet szintén minden év májusában rendeznek
- Bihar – Bihor Expo Határmenti Kiállítás és Vásár – a település legjelentősebb rendezvénye, amelyet minden év áprilisában a Város hete rendezvénysorozat befejező eseményeként rendeznek
- Szüreti mulatság minden év szeptemberében kerül megrendezésre
- Idősek hete – októberben rendezik
- Adventi rendezvények
- Városi karácsony
- Gárdonyi Gála – a Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és AMI által rendezett rendezvény
Civil szervezetek
- Biharkeresztesi Városi Sportegyesület
- Biharkeresztesi Horgászegyesület
- Biharkeresztesi Polgárőrszövetség
- Biharkeresztesi Nyugdíjas Klub
- Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány
- Az Óvodás Gyermekekért Alapítvány
- Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület
- Szarkaláb Néptánc Egyesület
Keresztesi Hírek
A Keresztesi Hírek c. újság félévente jelenik meg 10-15 oldal terjedelemben. „Biharkeresztes város önkormányzati-közéleti lapja.”
Biharkeresztesi Szivárvány Bölcsőde és Óvoda
A 2–7 éves gyermekek számára csoportos foglalkozásokat, nevelést biztosít. Célja a sajátos nevelési igényű gyerekek készségeinek fejlesztése is. Foglalkozik szakkörök szervezésével, lehetőség van a cigány kultúra megismerésére és étkezést biztosít a gyerekeknek. 2000-ig öt, azóta hat csoport indul évente. Maximálisan felvehető létszám: 150 fő.
Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola
A 20. század elején a községben két fiú- és két lányiskola volt. Az 1927/1928-as tanévben 6 tanterem építését engedélyezték, 1963-ban pedig újabb iskolaépületet adtak át. Az 1972-ben megnyílt kollégium 1985-ben szűnt meg. 1992-ben egy 8 tantermes épületet, 1999-ben új épületszárnyat adtak át.
Gárdonyi Zoltán Református Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
1997-ben jött létre Gárdonyi Zoltán Református Zeneiskola néven, azóta néptánc, kerámia, rajz, furulya és kürt foglalkozások is vannak.
BSZC Bocskai István Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma
Az iskola épületének régi szárnya 1969-ben, a kollégium 1997-ben épült. Az intézmény 1992-ben új profillal bővült: szakiskolai osztályok indultak (választható szakmák: festő-mázoló, burkoló, dísznövénykertész, virágkötő, számítógép-szerelő és karbantartó). A 2009/2010-es tanévtől szakközépiskolai osztály indult, a választható szakmacsoportok: kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, egyéb szolgáltatások (előkészítés a rendőri vagy katonai pályára) és mezőgazdaság. A gimnáziumi évfolyamokon angol és német nyelvből felkészítenek a középfokú nyelvvizsgára, informatikából pedig az ECDL vizsgára.
Városi Művelődési Ház és Könyvtár
Városi Könyvtár
A könyvtár épülete 1970-ben épült, akkor Járási Könyvtárként működött. Állományában 34 ezer kötet könyv, 1670 hanglemez, 1500 db videókazetta, 1360 diafilm és kb. 100 db CD-ROM található. Több rendezvénynek ad helyet, évek óta itt tartják a Kazinczy-verseny területi döntőjét, illetve helyt ad az általános iskolások vers- és mesemondó versenyének is. A látogatóknak a könyvkölcsönzés mellett lehetőségük van videókazetták, diafilmek és folyóiratok kölcsönzésére, fénymásolásra és az internet használatára is.
Művelődési Ház
Elődjét – a Járási Művelődési Otthont – lebontották, ennek helyén épült a mai épület. A Művelődési Ház közművelődési feladatait 1999. szeptember 1-jétől látja el újra. Az épületben működik a Falugazdász Iroda és egy ügyvédi iroda is, emellett tanfolyamoknak és továbbképzéseknek is biztosít helyet.
Bihar Közösségi Ház
- Református templom – az épületről helyreállítási munkálatok közben derült ki, hogy egyes ablakai román stílusban épültek, ez pedig azt tanúsítja, hogy a kérdéses épületrészek még az Árpád-korban épülhettek, s a templom csak a 16. században vagy azután került a reformátusokhoz. Az épületet 1988-ban műemlékké nyilvánították.
- Katolikus templom – 1857-ben épült, amikor a katolicizmus kezdett újjáéledni a lakosság körében.
- Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra (a gimnázium előtt)
- Szent László szobra (a katolikus templom előtt)
- Osváth Pál mellszobra (az Ady Endre és a Kölcsey utca sarkán) és egész alakos szobra (a városháza előtt)
- Az első és a második világháború áldozatainak emlékműve (Hősök tere)
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve (a Széchenyi és az Ady Endre utca sarkán található; Győrfi Lajos alkotása)
- Helytörténeti gyűjtemény (Ady Endre u. 12.)
- A városban található Osváth Pál sírja és két szobra. Ő szervezte meg a körzet közigazgatását, postáját és írta meg a Nagy-Sárrét történetét.
- Kőrösy Lajos (1910–) festőművész
- Itt született Járai Zsigmond (1951–) volt pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke
- Nagy István festőművész[26]
Híres lelkészek
- Csizmadia Tibor iskolalelkész, lelkész
- Ember Pál lelkész, hitszónok
- Nagy Zsolt esperes, lelkész
- Nagy Gyula lelkész
- Nagy Zsoltné Kiss Katalin Gyöngyi lelkész, intézményvezető
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
