Svájc fővárosa From Wikipedia, the free encyclopedia
Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.
Bern (Berne) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Svájc | ||
Kanton | Bern | ||
Kerület | Bern | ||
Gépkocsijel | BE | ||
Polgármester | Alec von Graffenried | ||
Irányítószám | 3000–3050 | ||
Körzethívószám | 031 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 134 506 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2487,31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 542 m | ||
Terület | 51,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 56′ 53″, k. h. 7° 26′ 51″ | |||
Bern weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bern témájú médiaállományokat. |
Bern óvárosa | |
Világörökség | |
Bern óvárosa | |
Adatok | |
Ország | Svájc |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1983 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 47′, k. h. 7° 27′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bern témájú médiaállományokat. |
2007 év végi adatok alapján lakosainak száma 128 925, amivel Svájc negyedik legnépesebb városa Zürich, Genf és Bázel után.
A város nevének eredete még nem tisztázott, de több elmélet is létezik, melyek közül több is legendákra alapul:[2]
A várost Berthold V Zähringen herceg alapította 1191-ben az Aare folyó partján. Bern 1353-ban csatlakozott a Svájci Konföderációhoz és vezető szerepet játszott. Belháborúk során 1415-ben Aargau kanton, 1536-ban Vaud kanton csapatai foglalták el és dúlták fel. A későbbiekben az Alpok alatti legjelentősebb várossá fejlődött. Francia megszállás alá került 1798-ban. Svájc de facto fővárosává 1848-ban vált. Hivatalosan (de jure) nincs fővárosa Svájcnak.
A város a folyó által alkotott félszigettől nyugat felé terjeszkedett. A híres Zytglogge torony volt a város nyugati határa 1191-től 1256-ig, szerepét ekkor a Käfigturm nevű torony vette át 1345-ig, ezt követően pedig a Christoffelturm (a mai pályaudvar közelében) 1622-ig. A harmincéves háború alatt épült a kis és nagy Schanze (sánc).
Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján. Koordinátái: északi szélesség 46° 57', a keleti hosszúság 7° 25'. Az óváros a folyó egyik hurokszerű kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következők: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.
A táj a jégkorszakban alakult ki. A város közelében két hegy található: a Gurten (858 méter) és a Bantiger (947 méter).
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,2 | 4,6 | 8,5 | 12,6 | 17,2 | 20,6 | 23,5 | 22,7 | 19,4 | 13,7 | 7,1 | 3,0 | 13,0 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −1,2 | 0,5 | 3,7 | 7,3 | 11,5 | 14,9 | 17,3 | 16,4 | 13,3 | 8,6 | 3,1 | −0,3 | 8,0 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −3,7 | −2,4 | −0,1 | 3,0 | 6,9 | 10,1 | 12,1 | 11,7 | 9,0 | 5,3 | 0,5 | −2,6 | 4,2 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 66 | 58 | 70 | 84 | 108 | 121 | 104 | 113 | 84 | 73 | 81 | 67 | 1029 |
Havi napsütéses órák száma | 57 | 86 | 127 | 150 | 174 | 198 | 233 | 209 | 172 | 119 | 65 | 49 | 1639 |
Forrás: MeteoSchweiz |
Városrész | Negyedek | BFS kód | Terület (hektár) |
Lakosság (2004) |
---|---|---|---|---|
I. Városrész Innere Stadt (belváros) |
Schwarzes Quartier, Weisses Quartier, Grünes Quartier, Gelbes Quartier, Rotes Quartier | 351001–351005 | 85 | 3 811 |
II. Városrész Länggasse-Felsenau |
Engeried, Felsenau, Neufeld, Länggasse, Stadtbach, Muesmatt | 351006–351011 | 1 131 | 17 789 |
III. Városrész Mattenhof-Weissenbühl |
Holligen, Weissenstein, Mattenhof, Monbijou, Weissenbühl, Sandrain | 351012–351017 | 698 | 26 936 |
IV. Városrész Kirchenfeld-Schosshalde |
Kirchenfeld, Gryphenhübeli, Brunnadern, Murifeld, Schosshalde, Beundenfeld | 351018–351023 | 847 | 23 385 |
V. Városrész Breitenrain-Lorraine |
Altenberg, Spitalacker, Breitfeld, Breitenrain, Lorraine | 351024–351028 | 382 | 24 035 |
VI. Városrész Bümpliz-Oberbottigen |
Bümpliz, Oberbottigen, Stöckacker, Bethlehem | 351029–351032 | 2 018 | 31 396 |
A városi közlekedést a Bernmobil, hivatalos nevén SVB (Städtische Verkehrsbetriebe Bern) bonyolítja. Számos troli- és autóbuszvonalat, valamint 3 villamosvonalat tart fenn. A távolabbi agglomerációba S-Bahn járataival lehet eljutni.
A Berni főpályaudvarról (Hauptbahnhof Bern) indulnak a svájci vasúttársaság (SBB) járatai Németországba, Franciaországba, Spanyolországba és Olaszországba valamint belföldre, például Zürich, Bázel, Luzern, Lausanne, Genf és Brig irányokba. A városi S-Bahn hálózat fő csomópontja is a főpályaudvar.
Bern városát sűrű autópályahálózat (A1, A12, A6) köti össze a környező városokkal.
A várostól néhány kilométerrel délre Belp községben található a kis Bern-Belp (más nevén Belpmoos) nemzetközi repülőtér.
2006 végi adat szerint a lakosság 127 882 fő, melynek 21,1%-a külföldi.
Állampolgárság | Lakos |
---|---|
Svájci (állandó lakos) | 94 269 |
Svájci (ideiglenes lakos) | 6 645 |
Svájci összesen | 100 914 |
Olasz állampolgár | 4 391 |
Német állampolgár | 4 768 |
Exjugoszláv | 4 484 |
Spanyol állampolgár | 2 176 |
Külföldi összesen | 26 968 |
Lakosok összesen | 127 882 |
Bern város népességének eloszlása állampolgárság szerint. (2006. év vége)
A hivatalos és írott nyelv a német, francia, olasz és a réto-román. A lakosság berni németet beszél, ami a svájci német egy nyelvjárása. A 20. század elején még erős nyelvi tagozódás mutatkozott a társadalmi rétegek között.
A város 47%-a evangélikus, 25%-a római katolikus, 3,8%-a muzulmán, 1,5%-a ortodox, 340 fő zsidó vallású. Bernben székel a római katolikus püspök, és a központban egy zsinagóga is található.
Bern az Espace Mittelland nevű gazdasági térség egyik központja. Ebbe a térségbe sorolják a Bern, Solothurn, Freiburg, Neuenburg, Jura, Waadt és Wallis kantonokat. Ez összesen kb. 2,5 millió lakost és közelítőleg 900 ezer munkahelyet foglal magába.
Bern környezetében a legjelentősebb ágazatok a következők:
Bern egyetemi város és több más oktatási intézményel is rendelkezik. Az alábbi lista a nevezetesebbeket tartalmazza:
A városközpont az UNESCO világörökség része. Az óváros széles utcáin 16. századi motívumokkal díszített kutak találhatók. A csillagászati órával is felszerelt óratorony (svájci németben Zytglogge-Turm), amely 1191 és 1256 között a nyugati városkapu volt, szintén mesterműnek számít. Nevezetes továbbá a 15–16. századi gótikus Münster-székesegyház, valamint a 15. századi Városháza. Világszerte egyedülálló a 16. századi eredetű, a belváros szélén, a Nydegg híd hídfőjénél álló medveverem (Bärengraben), ahol élő barna medvéket tartanak. A barna medve a városnak és a kantonnak egyaránt címerállata. Híres az óvárossal szemben, a medveverem közelében elterülő Rózsakert (Rosengarten), amelyet 1913-ban alakítottak ki egy korábbi temető helyén. A Rózsakertből szabad kilátás nyílik a teljes berni óvárosra. A szövetségi parlament (Bundeshaus) a 19–20. század fordulóján épült, látogatható.
Van egy sor másik torony is, mint például a Käfigturm és a Holländerturm. A Käfigturm 1256 és 1344 között töltötte be a nyugati városkapu szerepét, a Holländerturm pedig 1256-tól a harmadik védőgyűrű részét képezte. A városkép része még a Regierungsgebäude, az Erlacherhof, a Béatrice-von-Wattenwyl-Haus, a Rathaus (városháza) és a Bundeshaus (parlament) is.
További látványosságok:
Bernben született:
Bernben hunyt el:
A városban dolgozta ki a relativitás-elméletet a német születésű Albert Einstein, aki ekkor a szabadalmi hivatalban dolgozott Bernben.
A BSC Young Boys klub a legmagasabb svájci osztályban játszik.
Az öreg Wankdorfstadionban volt a németek legnagyobb mérvű győzelme 1954. július 4-én. Ekkor Magyarországot győzték le 3:2-re. A váratlan német győzelmet berni csodaként is emlegetik. 2005-ben négy évnyi felújítási munkálat után többfunkciós épületként adták át. 32 000 néző befogadására alkalmas és a 2008-as EB nyolc helyszínének egyike volt.
Bern a svájci jégkorong mekkája. A városi klub (SC Bern) a legmagasabb svájci ligában játszik és már több bajnoki címet szerzett. Európaszerte ennek a klubnak a legnagyobb a nézőszáma a hazai pályán játszott mérkőzéseken. A PostFinance-Arena 16 000 álló- illetve ülőhellyel európa egyik legnagyobb jégstadionja. A stadiont átépítik és modernizálják a 2009-es jégkorong világbajnokságra.
A berni curlingcsarnok neve Curlinghalle Bern-Allmend. Nemzetközi versenyeket is rendeznek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.