Vaduz

Vaduz (német kiejtése: kiejtése^ⓘ), (alemannul Vadoz) a Liechtensteini hercegség fővárosa, a nemzeti parlament (Landtag) és a liechtensteini hercegi család székhelye. Székesegyháza a római katolikus érsek székhelye. A város a Rajna partján fekszik.

Vaduz (Vadoz)
Vaduz látképe
Vaduz címere Vaduz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Liechtenstein
Választókerület	Oberland
Alapítás éve	1150
Polgármester	Manfred Bischof
Irányítószám	9490
Körzethívószám	7001
Testvérvárosok	Lista Bern La Paz Bécs
Népesség
Teljes népesség	5668 fő (2019. jún. 30.)[1]
Népsűrűség	328 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	460 m
Terület	17,284 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 26″, k. h. 9° 31′ 20″47.140555555556, 9.5222222222222
Vaduz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaduz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Vaduz vára, a város egyik legfeltűnőbb pontja

A vaduzi művészeti múzeum

Élénk színű buszok - Äulestrasse

Rheinpark Stadion

Bár Vaduznak nagyobb a hírneve, a vele szomszédos Schaan a hercegség legnépesebb települése.

Éghajlata

Vaduz éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	4,3	5,9	11,1	15,1	19,8	22,3	24,5	23,7	19,7	15,5	8,9	5,1	14,7
Átlaghőmérséklet (°C)	0,7	2,0	6,2	9,9	14,4	17,0	19,0	18,4	14,8	10,9	5,1	1,8	10,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,8	−1,8	1,9	4,8	9,3	12,1	14,0	13,9	10,5	6,7	1,7	−1,4	5,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	41	38	57	55	86	115	138	142	102	63	59	52	948
Havi napsütéses órák száma	70	91	124	144	166	170	194	177	145	116	68	52	1517
Forrás: MeteoSwiss

Történelem

Vaduzban találhatunk művészeti gyűjteményeket, postamúzeumot, valamint élénk a turizmusa. A Curta nevű mechanikus számológépet itt készítette a Contina AG Mauren cég.

Vaduzt 1150-ben említik először. Vélhetően a 12. században alapították Werdenberg hercegei. 1322-ben már megemlítették várát, amelyet a svájciak kifosztottak.

A 14. század közepe óta van itt a székhelye a grófnak. 1719-ben a grófi város és a schellenbergi földesúr alapították meg az országot. 1723 óta itt ülésezik a Parlament (Reichstag).

Címer

Vaduz címere Werdenberg címeréből eredeztethető. Werdenberg-Sargan gróf címere egy ezüst lobogó három lapp ember és három karika, amelyek piros alapon szerepelnek.

1932-ben az országban elsőként vezetett be címert. 1978-ban határozták meg a címer tulajdonságait.

Politika

Manfred Bischof (FBP) 2019 májusa óta Vaduz polgármestere.

Kultúra és látnivalók

Látnivalók

• Vaduz vára: Vaduz jelképe a 12. században épült, és a 16. és 17. században bővítették. A kastély 1712 óta a liechtensteini hercegek birtokában van, de sokáig nem volt lakott, és egyre inkább pusztulásnak indult. Csak a 20. század elején újították fel alaposan, és 1938-ban II. Ferenc József herceg lett az első liechtensteini herceg, aki állandó lakóhelyévé alakította a kastélyt. Azóta nem látogatható. ^[2]
• Parlament (Landtag): 2008-ban 7 éves építkezés után megnyílt a parlament épülete, azóta itt van a liechtensteini országgyűlés székhelye, a képviselők egyetlen kerek asztalnál foglalnak helyet. Több mint egymillió téglát, 600 tonna acélt és 5800 köbméter betont használtak fel a 42,2 millió svájci frankba kerülő építkezésnél. ^[3]
• Szent Florin székesegyház: A neogótikus templom 1868 és 1873 között épült, és 1873. október 5-én szentelték fel. A plébániatemplom felavatásával Vaduzt plébániává emelték, mivel a plébánia addig az eredeti schaani plébániához tartozott. 1997-ig Liechtenstein a Churi egyházmegyéhez tartozott. 1997. december 2-án II. János Pál pápa megalapította a vaduzi érsekséget és leválasztotta a Churi Egyházmegyétől. A vaduzi főegyházmegye megalapításával egy időben a Szent Florin plébániatemplom székesegyházzá emelkedett.^[4]
• Rotes Haus (vagy „Vaistlihof“): Ez egy középkori lépcsős oromzatos ház Vaduzer Mitteldorfban. 1400 és 1500 között a Vaistlihoz, az akkori hadsereghez tartozott. A házat a Vaistlis örököse 1525-ben vásárolta meg a thurtali Szent János-kolostortól. Tartozk hozzá egy szőlőültetvény is.

Színház

• Kleintheater Schlösslekeller Vaduz
• Operettszínpad
• Opernverein Vaduz

Múzeum

• Liechtenstein Művészeti Múzeum
• Vaduzi bélyegmúzeum
• Nemzeti Múzeum
• Símúzeum
• Engländerbau kiállítóépület

Gazdaság és infrastruktúra

Jelentős gazdasági ágazatok a turizmus, a gyümölcs- és bortermelés. Vaduz mindenekelőtt fontos pénzügyi és telekommunikációs központ.

Vaduz legfontosabb infrastrukturális intézményei, vállalatai:

• Liechtensteini főiskola
• Liechtensteini Nemzeti Könyvtár
• Liechtensteini országos kórház
• Bahnhof Schaan-Vaduz
• Liechtensteini Busztársaság
• Liechtensteini Bankok Egyesülete
• Radio Liechtenstein

Sport

• FC Vaduz (futball): 2019-re 47 alkalommal nyerte el a Liechtenstein-kupát, a második legmagasabb svájci bajnokságban, a Challenge Ligában szerepel.^[5] Első idegenbeli győzelmét nemzetközi mérkőzésen az Újpest ellen aratta
• Rheinpark Stadion: 1998-ban épült, 7.838 férőhelyes, az FC Vaduz és a nemzeti válogatott otthona
• VBC Galina (röplabda)
• FIVB Beach Volleyball Satellite Vaduz (röplabda)
• Mühleholz Uszoda
• Minigolf egyesület

Híres vaduziak

• Josef Gabriel Rheinberger (1839-1901) – komponista és zenepedagógus
• Wolfgang Haas (1948-) – Vaduz első érseke 1997 óta