From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Alternatíva Németországért (németül: Alternative für Deutschland, rövidítve AfD, gyakran Alternatíva Németországnak) egy szélsőjobboldali [2][3][5][6] politikai párt, amelyet 2013-ban alapítottak Németországban. Populista,[7][8][9] euroszkeptikus[10][11][12][13] párt. Ellenzi a bevándorlást és élesen kritizálta Angela Merkel kancellárt, akinek politikája szerintük lehetővé tette a 2016 körüli bevándorlási hullámot.
Alternatíva Németországért Alternative für Deutschland | |
Adatok | |
Elnök | Tino Chrupalla Alice Weidel |
Elnökségi tagok | Stephan Brandner Peter Boehringer Kay Gottschalk |
Frakcióvezető | Tino Chrupalla Alice Weidel |
Alapítva | 2013. február 6. |
Székház | Berlin |
Ifjúsági tagozat | Fiatalok Alternatívája Németországért |
Tagok száma | ( 33,500[1]) |
Ideológia | Antikommunizmus Euroszkepticizmus Nemzeti konzervativizmus Szociálkonzervativizmus Gazdasági liberalizmus német nacionalizmus Jobboldali populizmus iszlámellenesség Bevándorlásellenesség Kivándorlásellenesség |
Politikai elhelyezkedés | Szélsőjobboldal [2][3][4] |
Parlamenti mandátumok | Bundestag: 78 / 733 Tartományi parlamentek:253 / 1 894 Európai Parlament (német mandátumok):15 / 96 |
EP-frakció | Identitás és Demokrácia |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alternatíva Németországért Alternative für Deutschland témájú médiaállományokat. |
A párt csillaga gyorsan emelkedett, három év alatt a német szövetségi szintű pártpolitikai élet egyik főszereplőjévé vált. 2013-ban még nem jutott a Bundestagba, a 2017-es választásokon azonban már igen, és a szavazatok 12,6 százalékát megszerezve mindjárt a harmadik legnagyobb erővé vált a német szövetségi parlamentben.[14]
2012 szeptemberében Bad Nauheimban Alexander Gauland hesseni politikus, Bernd Lucke közgazdász és Konrad Adam újságíró (1979 és 2000 közt a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője, 2008-ig a Die Welt tudósítója) megalapították a Választási Alternatíva 2013 (németül Wahlalternative 2013) nevű politikai csoportosulást, amely az eurózóna-válságra adott német kormányzati válaszokat kritizálta. A csoport kiáltványát 68 közgazdász, újságíró, üzletember és oktató írta alá. Az aláírók fele oktató volt, háromnegyedük akadémiai fokozattal.[15]
A csoport azt állította, hogy az eurózóna mint optimális devizaövezet kudarcot vallott, és hogy a dél-európai államok az euró keltette versenyfeszültség miatt nyomorba süllyednek.[16]
A későbbi AfD néhány tagja Választási Alternatíva 2013 név alatt, a Szabad Szavazók (Freie Wähler, FW vagy FWG) mozgalommal szövetségben indult az alsó-szászországi választásokon, és 1 százalékot szerzett.[16][17]
2013 februárjában a csoport úgy döntött, hogy pártot hoznak létre és indulnak a 2013-as szövetségi választáson. A Szabad Szavazók, amint Bernd Lucke egy kiszivárgott elektronikus leveléből kiderült, visszautasították a csatlakozást.[18] Az euró kivezetését sürgetve az új párt, az AfD a Szabad Szavazóknál radikálisabb álláspontot képviselt.[19] A Német Kalózpárt ugyanígy kizárta a koalíciót az AfD-vel 2013 tavaszi kongresszusán.[20]
Az AfD kezdeti támogatói ugyanazok az értelmiségiek voltak, akik korábban a Választási Alternatíva 2013 mögött álltak, és olyan korábbi Kereszténydemokrata Unió (a kormányzó CDU) tagok is voltak köztük, akik korábban a német Szövetségi Alkotmánybírósághoz fordultak a kormány eurózóna-politikája ellen.[21][22]
Az AfD 2013. április 14-én tudatosította létrejöttét a szélesebb nyilvánosságban, amikor Berlinben megtartotta első kongresszusát, ahol megválasztották az új párt vezetőségét és elfogadták politikájának fő vonalait.
Bernd Lucke vállalkozót,[23] Frauke Petryt és Konrad Adamot választották meg szóvivőknek.[24] Az AfD szövetségi tanácsa három helyettes szővivőt is választott, Alexander Gaulandot, Roland Klaust és Patricia Casalét. A pártpénztárnok Norbert Stenzel lett, a három helyettes Irina Smirnova, Beatrix Diefenbach and Wolf-Joachim Schünemann. A párt tudományos tanácsadó testületébe Joachim Starbatty közgazdászt választották, és Jörn Krusét, Helga Luckenbachot, Dirk Meyert és Roland Vaubelt.
Március 31 és május 12 között az AfD mind a 16 szövetségi államban megalapította szervezeteit, a szövetségi választásokra készülve. 2013 június 15-én Darmstadtban megalapították az AfD ifjúsági szervezetét, az Fiatalok Alternatívája Németországért néven (Junge Alternative für Deutschland).[25] 2013 áprilisában, amikor David Cameron brit kormányfő Németországba látogatott, a brit Konzervatív Párt jelentések szerint kapcsolatba lépett az AfD-vel és a Szabad Szavazókkal is, hogy az Európai Konzervatívok és Reformisták által támogatott lehetséges együttműködésről tárgyaljanak.[26] 2013 júniusában a londoni Portcullis házban Bernd Lucke részt vett egy kérdezz-felelek találkozón, amelyet a Konzervatív Párttal szövetséges Bruges Group kutatóintézet szervezett.[27][28] 2013 áprilisában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung részletes jelentést közölt a CDU és a szociáldemokraták (SPD) adatgyűjtéséről az AfD ellen.[29][30]
Angela Merkel kancellár több ízben használta az alternativlos, azaz alternatíva nélküli kifejezést – alátámasztandó belföldi politikáját és az euróövezet válsága kapcsán képviselt álláspontját – , melyet 2010-ben Németországban az év legoffenzívabb kifejezésének választottak.[31] Egyes kijelentések alapján tudatosan Merkel szavajárására reagálva jött létre 2012–2013-ban az Alternatíva Németországért.[32]
2013 szeptember 22-én az AfD a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg a 2013-as német szövetségi választásokon, és így nem érte el az 5 százalékos küszöböt a Bundestagba jutáshoz. A párt mintegy kétmillió listás és 810 ezer választókerületi szavazatot kapott.[33]
A 2013 szeptember 15-én tartott bajor tartományi választásokon az AfD nem vett részt. A párt először Hessenben jutott tartományi törvényhozói helyhez, amikor Jochen Paulus elhagyta a Német Szabaddemokrata Pártot és az AfD-be lépett át, 2013 májusában,[34] akit aztán nem választottak újra, és 2014 januárjában elhagyta a hivatalát.[35] A 2013 szeptember 22-én, a szövetségi választásokkal egy napon tartott hesseni tartományi választáson az AfD csak 4 százalékot kapott, és nem jutott be a parlamentbe.
2014 elején a német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki az európai parlamenti választásokon alkalmazott bejutási küszöböt. A 2014-es választáson nem alkalmaztak először küszöböt Németországban.[36]
Az AfD 2014 január 25-én párttanácskozást tartott at északnyugat-bajorországi Aschaffenburgban, a Frankenstolz Arénában. A tanácskozás szlogenje Mut zu Deutschland volt ("bátorság [kiállni] Németországért"), a korábbi Mut zur Wahrheit helyett ("bátorság az igazságért [kimondásáért]", vagy pontosabban, "úgy mondani, ahogy van"). Ez vitát váltott ki a párt szövetségi elnökségében, mert volt aki attól tartott, hogy túl Európa-ellenesnek mutatja a pártot. Végül az a kompromisszum született, hogy a szlogen legyen "MUT ZU D*EU*TSCHLAND", úgy hogy a Németországot jelentő Deutschland szón belül az EU betűket vegye körbe az európai zászló 12 csillaga.[37] A tanácskozás 26-án megválasztotta az európai választásokra a párt hat vezető jelöltjét, majd a következő hétvégén ismét összeült megválasztani a több jelöltet.[37][38][39] A párt 7–28. helyére a jelölteket február 1-jén választották meg Berlinben.[40] A lista élére Bernd Lucke, az AfD elnöke került,
2014 februárjában AfD tisztviselők arról beszéltek, hogy tárgyalásokat folytattak a szövetkezésről a brit EU-ellenes UKIP párttal - amit Bernd Lucke ps az AfD szövetségi elnöksége ellenzett -, és az ECR csoporttal is, amelyhez a brit Konzervatív Párt tartozik.[41] 2014 áprilisában Hans-Olaf Henkel, aki Luckét követte az AfD európai választási listáján, kizárta, hogy a választás után az AfD egy csoportba ülne a UKIP-pal,[42] és azt mondta, a brit Konzervatív Párt a kívánatos partner az Európai Parlamentben.[42] 2014 májusában Bernd Lucke az EKR cseh és lengyel tagpártjaival tárgyalt.[43]
A május 25-én tartott választáson az AfD ötödik helyen végzett. A szavazatok 7,1 százalékát kapta (2 065162 szavazatot), és hét képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe.[44] 2014 június 12-én az AfD közölte, hogy befogadták az Európai Parlament EKR csoportjába.[45] Az EKR nem közölte a szavazása adatait, de a jelentések szerint 29-en támogatták, és 26-an ellenezték az AfD befogadását.[45]
2014 augusztus 31-én az AfD 9.7 százalékos eredményt ért el a szászországi tartományi választáson,[46] ami 14 képviselői helyet jelentett a szász parlamentben.[47] Szeptember 14-én 10,6 százalékos eredményt értek el Türingiában és12,2 százalékot Brandenburgban, mindkét helyen 11 mandátumot szerezve.[48]
2015 februárjában a párt 6,1 százalékos eredményt és 8 mandátumot ért el Hamburgban, a második legkisebb német tartományban.[49] Ez volt az első alkalom, hogy nyugati tartományban is mandátumokat szerzett az AfD.
Május 10-én 5,5 százalékos eredménnyel szerepeltek Bréma tartomány választásain. Ez volt az 5. tartomány, ahol bejutottak a törvényhozásba.[50]
2015. július 4-én a párt Essenben tartott kongresszusa a szavazatok 60 százalékával Frauke Petryt választotta az AfD de facto fő szóvivőjévé Bernd Lucke előtt. Ez több hónapos belső vitát követett, még a kongresszust is elhalasztották, miután eredetileg júniusra tervezték.[51] Petry megválasztását általában a párt jobbra tolódásaként értelmezték. A hangsúly olyan kérdésekre helyeződött át, mint a bevándorlás, az iszlám és Németország viszonya, vagy az Oroszországgal való kapcsolatok erősítése,[52] és ez egy olyan változás volt, amit Lucke a szélsőjobboldali Pegida párthoz való hasonlóvá válásnak nevezett.[53] A rákövetkező héten, július 7-én európai parlamenti képviselői közül öt is hagyta el a pártot, és csak ketten maradtak: Beatrix von Storch és Marcus Pretzell.[54] 2015 július 8-án Lucke bejelentette, hogy elhagyja a pártot, a xenofóbia és az oroszbarát érzelmek erősödésére hivatkozva a pártban.[55] Július 19-én Lucke és korábbi AfD tagok már azt jelentették be, hogy az AfD eredeti elvei mentén új pártot hoznak létre. Ez a Liberális Konzervatív Reformerek párt ( Liberal-Konservative Reformer, vagy LKR, 2016 novemberéig ALFA).[56]
2016 februárjában az AfD bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötött az Osztrák Szabadságpárttal, az FPÖ-vel.[57] 2016 március 8-án az EKR-ben eljárás indult az AfD kizárására az FPÖ-vel való kapcsolatai miatt.[58] A két megmarad AfD-s képviselő március 31-ig kapott időt, hogy távozzanak a csoportból, ellenkező esetben április 12-én kizárták volna őket.[59] Beatrix von Storch elhagyta az EKR-t és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakcióhoz csatlakozott.[60][61] Marcus Pretzell megvárta, hogy kizárják az EKR-ből.[62]
A 2016 április 30 és május 1 között tartott kongresszusán elfogadott platform szerint az AfD betiltaná az iszlám szimbólumokat, mint a burka, a minaret és az adzán, "az iszlám nem része Németországnak" szlogen jegyében.[65][66][67][68]
2017 áprilisában Frauke Petry bejelentette, hogy nem lesz a párt fő jelöltje a 2017-es szövetségi választásokon, részben az olyan jelentések miatt, amelyek szerint meg akarná változtatni a párt politikáját, hogy több mérsékelt szavazót vonzzon.[69] A választások után Petry ki is lépett a pártból, és megnyert mandátumával független képviselő lett.
2018. október 9-én az AfD politikusai megalapították a zsidó tagozatot (JAfd), és jelenleg 24 tagja van a tagozatnak.[70]
A 2024-es tartományi választásokon Türingiában a szavazatok 33,5 százalékát szerezte meg, így a II. világháború óta az első szélsőjobboldali párt, amely nyerni tudott a tartományi választásokon.[71] A szászországi tartományi választáson a szavazatok 30,6 százalékát kapta,[72] evvel a második helyre került a CDU/CSU mögött.[73] Az AfD ezekkel az eredményekkel mindkét tartományban jócskán megelőzte a kormányzó közlekedésilámpa-koalíció mindhárom történelmi pártját:
SPD: 6,1% | 7,3%; Zöldek: 3,2% | 5,1%; FDP: 1,1% | 0,9% (Türingia % | Szászország %).[74][75]
Az AfD középjobb, konzervatív pártként alakult, amely a középosztályt célozta meg és hajlamos volt a mérsékelt euroszkepticizmusra. Támogatta Németország tagságát az Európai Unióban, de nem akart további integrációt, kritizálták az euró létezését is és az eurozóna tagok kisegítését, mint Görögországét.[76][77][78] A párt támogatta a svájci típusú közvetlen demokrácia bevezetését, az eurózóna feloszlatását, ellenezte a bevándorlást és a melegházasságot.[79] Ennek ellenére a 2016-os berlini törvényhozási választásokon a párt a melegekkel kampányolt, egy olyan plakáttal, melyen egy meleg pár arról beszél, hogy "nem tartják fontosnak a muszlimokkal való ismerkedést, mert szerelmünk halálos bűnnek számít."[80]
2015 májusára két pólus alakult ki a párton belül, az egyik Lucke és gazdaságpolitikai elképzelései, a másik Petry körül. aki a bevándorlásellenes politikára koncentrált. A két csoport vetélkedésének az lett a vége, hogy Lucke és támogatói elhagyták az AfD-t és új pártot alapítottak.[81]
A párt választások közti manifesztuma szerint az AfD a melegek házasságát és gyermek-örökbefogadását is ellenzi.[82][83] A német baloldali napilap Die Tageszeitung úgy írta le a pártot, mint ami "régi nemi szerepeket" támogat.[84]
A párt tagadja, hogy a globális felmelegedést emberi tényezők okozzák. Emiatt kritizálja a német energiarendszer átalakításának politikáját (Energiewende). Például "a szélenergia kontrollálatlan terjeszkedését" is kritizálta.[83]
Az AfD visszaállítaná a sorozást, 18 éves kortól.[82][83]
Mivel a párt először a konzervatív, tanult középosztályt célozta meg,[85] kezdeti támogatói kétharmada rendelkezett doktorátussal.[86] Az AfD-t a "professzorok pártjaként" emlegették.[87] Úgy írták le, mint olyan professzorok és akadémikusok csoportja, akik elutasították a pártpolitika diktálta kompromisszumokat purista elméleteikről.[88] a párt kezdeti támogatóinak 86 százaléka férfi volt.[34]
Az AfD szervezőinek üzenete az volt, hogy nem kívánják soraikba a jobboldali radikálisokat.[85] A jelentkezőket ellenőrzik, hogy (mint más német pártok is) kiszűrjék a szélsőjobboldaliakat és a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) korábbi tagjait, akik a párt euró-ellenes politikát támogatni csatlakoznának.[85][86][89] A párt mérsékelte hangnemét Facebook oldalán, miután a médiában azzal vádolták, hogy a szélsőjobbhoz hasonló nyelvezetet használ.[85][90] A korábbi pártelnök Bernd Lucke kezdetben védelmébe vette az erős szóhasználatot, a véleményszabadságra hivatkozva, de eközben azt is megjegyezte, hogy "a taps a rossz oldalról jön", az NDP-től érkező dicséretekre utalva.[85] Az AfD-t amiatt is támadták, hogy a berlini szálloda előtt, ahol alakuló ülésüket tartották, Junge Freiheit című, a szélsőjobboldal köreiben is népszerű hetilapot osztogatták.[91] A Rheinische Post című lap arra mutatott rá, hogy egyes AfD tag és támogatók a konzervatív Junge Freiheit lapba írnak.[29][92] Ugyanakkor az alakuló ülés helyszíne előtt tüntetett Andreas Storr, az NDP képviselője a szász parlamentben, aki riválist lát az AfD-ben az euroszkeptikus szavazatok megszerzésében.[93]
Választások | Választókerületi szavazatok száma | Pártlistás szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormány/Ellenzék? | Pártelnök |
---|---|---|---|---|---|---|
2013 | 810,915 | 2,056,985 | 4.7 | 0 / 630 |
Nem jutott be a törvényhozásba | Bernd Lucke |
2017 | 5,316,095 | 5,877,094 | 12.6 | 94 / 709 |
Ellenzék | Alice Weidel és Alexander Gauland |
2021 | 4,694,017 | 4,802,097 | 10.3 | 83 / 735 |
Ellenzék | Tino Chrupalla és Alice Weidel |
Tartomány | Választási év | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormány/Ellenzék? |
---|---|---|---|---|---|
Alsó-Szászország | 2017 | 235,840 | 6.2 | 9 / 137 |
Ellenzék |
Baden-Württemberg | 2016 | 809,311 | 15.1 | 23 / 143 |
Ellenzék |
Bajorország | 2018 | 1,383,866 | 10.2 | 22 / 205 |
Ellenzék |
Berlin | 2016 | 231,325 | 14.2 | 25 / 160 |
Ellenzék |
Brandenburg | 2019 | 297,484 | 23.5 | 23 / 88 |
Ellenzék |
Bréma | 2019 | 89,744 | 6.1 | 5 / 84 |
Ellenzék |
Észak-Rajna-Vesztfália | 2017 | 624,552 | 7.4 | 16 / 199 |
Ellenzék |
Hamburg | 2020 | 211,327 | 5.3 | 7 / 121 |
Ellenzék |
Hessen | 2018 | 378,692 | 13.1 | 19 / 137 |
Ellenzék |
Mecklenburg-Elő-Pomeránia | 2016 | 167,453 | 20.8 | 18 / 71 |
Ellenzék |
Rajna-vidék-Pfalz | 2016 | 267,813 | 12.6 | 14 / 101 |
Ellenzék |
Saar-vidék | 2017 | 32,971 | 6.2 | 3 / 51 |
Ellenzék |
Szászország | 2019 | 595,671 | 27.5 | 38 / 119 |
Ellenzék |
Szász-Anhalt | 2016 | 271,646 | 24.4 | 25 / 87 |
Ellenzék |
Schleswig-Holstein | 2017 | 86.275 | 5.9 | 5 / 73 |
Ellenzék |
Türingia | 2019 | 259,329 | 23.4 | 22 / 90 |
Ellenzék |
A 2017-es választásokon Harz körzetéből induló képviselő-jelölt Ronald Bischoffról kiderült, hogy az NDK idején 1977 és 1989 a Stasi ügynöke volt. Bischoff hivatalosan a halberstadti tanács majd a Magdeburg kerületi tanács munkatársa volt.[94][95] A körzetet végül Heinz Brehmer kereszténydemokrata jelölt nyerte meg, Bischoff a harmadik lett.
A párt alapszabálya szerint „a tagozat olyan nyitott szerveződés, amely fórumot teremt a párttagok és nem párttagok elsősorban szakmai véleménynyilvánítására.
Név | Elnök | Elnökhelyettes vagy alelnök |
---|---|---|
Zsidó Tagozat[96] | Dimitri Schulz | |
LMBT Tagozat | N/A |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.