- március 21. – Hivatalosan bezárják az Alcatraz börtönszigetet.
- április 5. – Forró drótot létesítenek a Fehér Ház és a Kreml között.
- április 7. – A jugoszláv szövetségi parlament elfogadja az ország második alkotmányát, amely Jugoszláviát föderatív szocialista köztársasággá nyilvánítja.
- április 8. – Román–kínai kereskedelmi egyezmény megkötése.
- április 11. – XXIII. János pápa kiadja a „Pacem in terris” (Békét a földön) kezdetű szociális enciklikát, melynek témája a béke és az emberi jogok.[1]
- május 29–30. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága dönt a gazdaságpolitika korrekciójáról, felülvizsgálva néhány voluntarista[a 1] döntést.[2]
- június 23. – John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök németországi látogatása során kijelenti: „Berlini vagyok!”
- június 30. – Jugoszláviában a Tito utáni első kormányfő Petar Stambolić.[3]
- július 15–25. – Az USA, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió aláírják a légkörben, a világűrben és a víz alatt történő atomrobbantásokat betiltó szerződést.
- július 16. – Balatonfüreden felavatják Európa első viziszinpadát. [4]
- július 26. – Súlyos károkkal járó földrengés a jugoszláviai Szkopjéban. (A macedón főváros 80%-a romba dől.)[5]
- augusztus 5. – Szovjet–brit–amerikai szerződés aláírása Moszkvában a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek tilalmáról.[6]
- augusztus 20. – A Szabolcs-Szatmár megyei Aporliget rákapcsolódik az országos elektromos hálózatra, ezzel hetvenkilenc év után befejeződik Magyarország villamosítása, az áramszolgáltatás minden településen elérhető.[7][8]
- augusztus 22. – A CSKP központi lapja, a Rudé právo tájékoztatást tesz közzé az 1949-54 közötti időszak politikai pereiről.[9]
- augusztus 28. – Martin Luther King elmondja Van egy álmom… kezdetű beszédét.
- szeptember 9–12. – Kádár János Jugoszláviában.[10]
- szeptember 18–22. – Josip Broz Tito látogatása az USA-ban.
- szeptember 20. – Csehszlovákiában a sztálinista politika exponensét, Viliam Široký-t leváltják kormányfői tisztségéből, utóda Jozef Lenárt.[11]
- október 10. – Életbe lép az atomrobbantási kísérletek betiltását tartalmazó szerződés.
- október 22–23. – A „Big Lift” fedőnév alatt végrehajtott hadgyakorlat során 14 500 amerikai katonát szállítanak repülőgépen az USA-ból az NSZK-ba, az Egyesült Államok azon képességének demonstrálására, hogy szükséghelyzetben gyorsan meg tudja erősíteni a NATO–erőket Európában.
- november 1. – Katonai puccsal megbuktatják Ngô Đình Diệm-et, Dél-Vietnám elnökét.
- november 22.
- november 24.
- november 25. – Jacqueline Kennedy meggyújtja a John F. Kennedy örökmécsesének lángját az elnök temetési szertartásának végeztével.
- november 30. – Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.
- december 12. – Kenya elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól.
- december 18–19. – A CSKP KB felülvizsgálja a szlovákiai „burzsoá nacionalizmussal” kapcsolatos téziseket, de nem intézkedik a koncepciós perek kivitelezőinek felelősségre vonásáról és áldozataik rehabilitálásáról.[13]
- december 30. – VI. Pál pápa kinevezi Krakkó érsekévé Karol Wojtyła krakkói segédpüspököt. (A kommunista hatóságok jóváhagyták a kinevezését, mert úgy ítélték meg, hogy nem foglalkozik politikával.)[14]
- Határozatlan dátumú események
- az év folyamán – Az első sikeres tüdőátültetés. (A transzplantáció az amerikai James Hardy nevéhez fűződik.)[15]
1963 a zenében
Fontosabb külföldi albumok
- január 4. – Till Lindemann, a Rammstein nevű német zenekar énekese
- január 13. – Tóth Lajos, animációs tervező
- január 18. – Jakupcsek Gabriella, magyar újságíró, tv-riporter
- január 26. – José Mourinho, portugál labdarúgóedző
- január 30. – Thomas Brezina, osztrák ifjúsági író
- február 9. – Brian Greene, fizikus, tudományos ismeretterjesztő író
- február 17. – Michael Jordan, amerikai kosárlabdázó
- március 1. – Thomas Anders, német énekes, a Modern Talking egykori tagja
- március 20. – David Thewlis, angol színész
- március 21. – Ronald Koeman, holland labdarúgó, edző
- március 27.
- április 2. – Kún Csaba, a Ghymes együttes billentyűse († 2020)
- április 7. – Bogdán János tanár, a Gandhi Gimnázium igazgatója, a Roma Polgárjogi Alapítvány alapító tagja († 1999)
- április 13. – Garri Kaszparov, orosz sakkvilágbajnok, politikus
- április 16. – Gesztesi Károly, magyar színész, szinkronszínész († 2020)
- május 5. – Prince Ital Joe, dominikai születésű, amerikai rapper († 2001)
- május 11. – Natasha Richardson, angol színésznő († 2009)
- május 25. – Anne Consigny, francia filmszínésznő
- május 31. – Orbán Viktor, magyar politikus, miniszterelnök
- június 9. – Johnny Depp, amerikai színész
- június 10. – Jeanne Tripplehorn, Amerikai színésznő
- június 25. – George Michael, angol énekes-dalszerző († 2016)
- június 30. - Rose Christiane Raponda gaboni politikus, Gabon volt miniszterelnöke
- július 5. – Edie Falco amerikai színésznő
- július 17. – John Ventimiglia amerikai színész
- július 22. – Emilio Butragueño, spanyol labdarúgó
- augusztus 1. – Coolio amerikai rapper, színész, producer († 2022)
- augusztus 3. – James Hetfield, a Metallica frontembere
- augusztus 6. – Kevin David Mitnick, amerikai biztonsági szakember és író
- augusztus 9. – Whitney Houston, amerikai énekesnő († 2012)
- augusztus 11. – Bada Tibor, festőművész, költő, előadóművész († 2006)
- augusztus 22. – Tori Amos, amerikai zongorista, énekesnő, producer
- augusztus 25. – Miro Cerar, szlovén miniszterelnök
- szeptember 1. – Kropkó Péter, triatlonista
- szeptember 4. – John Vanbiesbrouck, amerikai jégkorongozó
- szeptember 6. – Kiprich József, válogatott labdarúgó, edző
- szeptember 22. – Kurucz Péter, újságíró, főszerkesztő–műsorvezető
- szeptember 29. – Dezsőffy Rajz Katalin, magyar szinkronrendező
- október 10. – Kiss Ottó, költő, író
- október 14. – Németh Zsolt, magyar közgazdász, országgyűlési képviselő
- október 19. – Laurent belga királyi herceg, II. Albert belga király második fia
- október 28. – Eros Ramazzotti, olasz énekes
- október 31. – Dermot Mulroney, amerikai színész, zenész
- november 1. – Borbély Szilárd költő, író, irodalomtörténész († 2014)
- november 17. – Bács Kati, magyar színésznő
- november 19. – Peter Schmeichel, dán futballkapus
- december 3. – Romsics Imre, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója
- december 18. – Brad Pitt, amerikai filmszínész
- december 26. – Lars Ulrich, a Metallica dobosa
- december 29. – Breyer Zoltán, magyar színész († 2009)
- január 23. – Józef Gosławski, lengyel szobrász- és éremművész (* 1908)
- január 29. – Robert Frost, négyszeres Pulitzer-díjas amerikai költő (* 1874)
- február 2. – Demel Aladár magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († 1887)
- február 5. – Barsi Ödön, magyar színész, író, rendező (* 1904)
- február 6. - Abd el-Krim, marokkói szabadságharcos és gyarmatosításellenes politikus (* 1882)
- február 10. – Milotay István, jobboldali politikus, Gömbös Gyula és Imrédy Béla támogatója (* 1883)
- február 11. – Sylvia Plath amerikai költő, író, novellista (* 1932)
- február 16. – Lajtha László, magyar zeneszerző, népzenekutató (* 1892)
- február 24. – Farkas Jenő, gépészmérnök, járműtervező (* 1881)
- március 22. – Székely Mihály operaénekes (* 1901)
- április 5. – Horváth Géza magyar katonatiszt, országgyűlési képviselő (* 1885)
- április 18. – Csoór Lajos magyar író, újságíró, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő (* 1893)
- május 5. – Kármán Tódor, gépészmérnök, az aerodinamika és az űrkutatás kiemelkedő alakja (* 1881)
- május 7. – Baktay Ervin, festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, fordító (* 1890)
- május 15. – Polgár Béla magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1899)
- május 19. – Jakabffy Elemér erdélyi magyar politikus, az Országos Magyar Párt 1922–1938 közötti alelnöke, publicista, az MTA tagja (* 1881)
- május 24. – Zádor István, festőművész, grafikus (* 1882)
- május 24. – Gulyás Pál, irodalomtörténész, könyvtáros (* 1881)
- június 2. – Hajós Henrik, úszó (* 1886)
- június 3. – XXIII. János pápa, a II. vatikáni zsinat összehívója (* 1881)
- június 16. – Prohászka Lajos a kultúrfilozófia és a neveléstudomány művelője (* 1897)
- június 21. – Széchenyi Lajos földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1902)
- július 4. – Szabó Gusztáv magyar gépészmérnök, műegyetemi tanár, országgyűlési képviselő (* 1879)
- július 15. – Szélyes Lajos magyar állatorvos, egyetemi tanár (* 1885)
- július 27. – Sigray István magyar gépészmérnök, gyárigazgató, országgyűlési képviselő (* 1888)
- augusztus 31. – Georges Braque, francia festőművész (* 1882)
- szeptember 4. – Robert Schuman, luxemburgi születésű német-francia politikus, az Európai Unió alapítóinak egyike (* 1886)
- szeptember 18. – Benedek Tibor, színész, konferanszié (* 1911)
- szeptember 20. – Martsekényi Imre építészmérnök, országgyűlési képviselő (* 1898)
- szeptember 28. – Sík Sándor, író, költő, tanár (* 1889)
- október 1. – William „Mac” Brazel, amerikai farmer, a roswelli ufószerencsétlenség állítólagos szemtanúja (* 1899)
- október 10. – Édith Piaf, francia énekesnő (* 1915)
- november 2. – Ngô Đình Diệm, vietnámi politikus, Dél-Vietnám elnöke.
- november 20. – Vaszary János magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró (* 1899)
- november 22. – John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke (* 1917)
- november 22. – Aldous Huxley, angol származású amerikai biológus, író, a "Szép új világ / Brave New World" szerzője (* 1894)
- november 22. – Clive Staples Lewis, huszadik századi angol író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója (* 1898)
- november 24. – Lee Harvey Oswald, John F. Kennedy amerikai elnök gyilkosa (* 1939)
- november 26. – Amelita Galli-Curci, olasz származású amerikai opera-énekesnő (* 1882)
- december 2. – Sabu, indiai születésű amerikai színész (* 1924)
- december 23. – Klemm Antal nyelvész, finnugrista, a magyar és finnugor történeti mondattan kiváló tudósa, az MTA tagja (* 1883)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Olyan szubjektív idealista álláspont, amely az emberi akaraton kívüli tényezőket egyáltalán nem veszi figyelembe.
F.I.: XXIII. János pápa. In.: História. XXXIV. évf., 2012/2. sz., 13. p.
Németh István: A kubai rakétaválság. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 79. oldal, ISSN 0865-6347
Pintér Éva. Magyarország története - Időrendi áttekintés: a kezdetektől 2012-ig. Kossuth Kiadó (2013). ISBN 9630969793
Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP–JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 412. oldal
Górny, Grzegorz–Kovács Péter, T: Szent II. János Pál pápa élete. In.: Rubicon. XXX. évf., 334. (2019/6.) sz., 14. oldal, ISSN 0865-6347
Németh András: Transzplantációs mérföldkövek. In.: HVG. 2016/33. szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
- ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6