Lajtha László

Lajtha László, született Leitersdorfer János László (Budapest, 1892. június 30.^[7] – Budapest, 1963. február 16.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus.

Lajtha László
Született	Leitersdorfer János László 1892. június 30.[1][2][3][4][5] Budapest
Elhunyt	1963. február 16. (70 évesen)[1][2][3][4][5] Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Lajtha László György
Foglalkozása	zeneszerző karmester zenetudós zenepedagógus népzenekutató egyetemi oktató népzenegyűjtő filmzeneszerző
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tudományegyetem (–1913)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1951) Magyar Örökség díj (2001)
Sírhelye	Farkasréti temető (8/3-1-157/158)
Zenei pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Műfajok	opera szimfónia
Tevékenység	zeneszerző, népzenekutató
A Néprajzi Múzeum megbízott igazgatója (tulajdonképpen főigazgatója)
Hivatali idő 1946 augusztusa – szeptembere[6]
Előd	Szendrey Ákos
Utód	Vargha László
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajtha László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Leitersdorfer Lipót (Pál) kereskedő (1865–1939)^[8] és Wiesel Ida gyermekeként született. Apai nagyszülei Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia voltak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Herzfeld Viktor és Szendy Árpád növendéke volt. Zenei tanulmányait Lipcsében (1910), Genfben (1911), majd több alkalommal Párizsban folytatta, ahol Vincent d’Indy tanítványa volt. 1913-ban a Budapesti Tudományegyetemen közgazdasági doktorátust szerzett, ugyanez évben a Magyar Nemzeti Múzeum hangszertárának őre lett. Népzenegyűjtő tevékenységét az 1910-es évek elején kezdte meg, együttműködve Bartókkal és Kodállyal. Egy ideig a Néprajzi Múzeum igazgatója is volt. 1919-től a Nemzeti Zenede tanára volt, 1945-től 1949-ig pedig igazgatója, ahol tanítványa volt többek között Ferencsik János, Tátrai Vilmos, Starker János és Kórodi András.

1919. április 22-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Hollós Róza Stefánia Emíliával.^[9]

Elismerések, díjak

1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, de nem zeneszerzőként, hanem népzenegyűjtésért. A díjat először nem akarta átvenni, de attól félve, hogy baj éri a visszautasítás miatt, mégis átvette. A kapott díjat még szegényebben élő zenészek közt osztotta szét. 1955-ben a Francia Akadémia levelező tagjává választotta.

Lajtha László sírja Budapesten. Farkasréti temető: 8/3-1-157/158. Ohmann Béla alkotása

2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

2015. június 30-án, születésének évfordulóján a budapesti Károlyi-kertben felavatták szobrát, melyet Gálhidy Péter szobrászművész alkotott.^[10]

Főbb művei

Zeneművek

Zongoraművek

• Op.1. Egy muzsikus írásaiból. Kilenc fantázia zongorára (1913)
• Op.2. Mesék zongorára (1914)
• Op.3. Zongoraszonáta (1914)
• Op.14. Hat zongoradarab (1930)
• Op. n.: Mesék zongorára II. sorozat (1914–1918) elveszett
• Prélude zongorára. Andante con moto (1918)
• Három bölcsődal zongorára (énekhangra és zongorára, 1955–1957)

Kamarazene

• 10 vonósnégyes. Megjelent az Auer quartett előadásában a Hungarotonnál.

Hárfaötösük és trió.

Kamarazenekari művek

• Op.33. Szimfónia (“Les Soli”) vonószenekarra, hárfára és ütőhangszerekre (1941)
• Op.43. Sinfonietta vonószenekarra (1946)
• Op.62. II. Sinfonietta vonószenekarra (1956)

Szimfonikus zenekari művek

• Op.19b Zenekari szvit (a Lysistrata c. balettből, 1933)
• Op.19c Zenekari nyitány (a Lysistrata c. balettből, 1933)
• Op.21b Hortobágy zenekarra (1935)
• Op.24. Symphonie (1936)
• Op.25. Divertissement pour orchestre (1936)
• Op.27. II. Szimfónia (1938)
• Op.35. In memoriam. Zenekari darab (1941)
• Op.38b II. Zenekari szvit (A négy isten ligete c. balettből, 1943)
• Op.44. Variations pour orchestre sur un thème simple „Les tentations” (1947–1948 ) A Murder in the cathedral c. filmzene része.
• Op.45a III. Szimfónia (1948) A Murder in the cathedral c. filmzene része.
• Op.52. IV. Szimfónia („Tavasz”, 1951)
• Op.55. V. Szimfónia (1952)
• Op.56. III. Zenekari szvit (1952)
• Op.61. VI. Szimfónia (1955)
• Op.63. VII. Szimfónia („Forradalom”, 1957). Eredeti címe „Mártírok siratója”, majd a szerző „Ősz”-re módosította barátok tanácsára. Harmadik tétele a Marseillaise kezdő motívumával indul és harangkondítással induló zsoltár harmadszori ismétlése végén a magyar himnusz első sora következik. A magyar szónál a zenekar hatalmas erővel eltapossa. Egyetlen hazai előadása után csak 1990. október 23-án következett a második előadás, a teljes akkori kormány jelenlétében. 2008-ig nem volt újabb előadás. CD-n csak a Naxos cég adta ki mind a 9 szimfóniát, a Pannon Filharmonikusokkal, uruguay-i karmesterrel (Nicolas Pasquet). Figyelemre méltó párhuzam: Sosztakovics: XI. szimfónia, „Az 1905-ös év” (1957). Rosztropovics információja szerint (a szimfóniák első CD-n megjelent összkiadásának mellékletén olvasható: az '56-os magyar forradalom emlékének szentelte a zeneszerző és erre a műben felhasznált katonadalok szövege is utal.
• Op.66. VIII. Szimfónia (1959)
• Op.67. IX. Szimfónia (1961)

Egyházi zene

• Op.8. Motet pour chant (Mezzo-Soprano, Contralto ou Baryton) avec accompagnement de piano ou d’orgue (1926) – mezzoszoprán, alt vagy bariton szóló, zongora- vagy orgonakíséret (bibliai szövegek)
• Op.50. Missa in tono phrygio “Missa in diebus tribulationis” (1950) – vegyeskar, zenekar. A Zuglói Filharmónia Szt. István kórusának és zenekarának előadásában, Záborszky Kálmán vezető karnagy vezényletével jelent meg Hungaroton CD-n.
• Op.54. Missa pro choro mixto et organo (1952) – vegyeskar, orgona. (A 60-as és 70-es években többször elhangzott a belvárosi ferences templom Liszt Ferenc kórusának előadásában, Gergely Ferenc csodálatos orgonakíséretével és szólóival, Dr. Bucsi László pap-karnagy vezényletével. Amíg élt, a zeneszerző ott volt a miséken, amikor ez a műve elhangzott.)
• Op.60. Magnificat női karra és orgonára (1954) – női kar, orgona
• Op.65. Trois hymnes pour la Sainte Vierge (1958) – női kar, orgona (szövegek: Anonymus Zagrabiensis, Anonymus Gallicus, Petrus Cardinalis Pázmány)

Kórusművek és énekes művek

• Op.16. Esti párbeszéd. A hegylakók (1932) – vegyeskar (szöveg: Áprily Lajos)
• Op.23. Deux chœurs pour voix mixtes sans accompagnement sur deux poèmes de Charles d’Orléans (1936) – vegyeskar
• Op.29. Quatre madrigaux pour voix mixtes sur textes de Charles d’Orléans (1939) – vegyeskar
• Op.32. Hol járt a dal? Kórusmű négyszólamú a capella vegyeskarra (1940)
• Op.34. Három noktürn énekhangra fuvola, hárfa és vonósnégyes kísérettel (1941) – (szoprán hangra)
• Op.n. Vocalise-Étude (1930) – ének-zongora
• Három bölcsődal zongorára (énekhangra és zongorára, 1955–1957)

Opera

• Op.51. A kék kalap. Vígopera két felvonásban (1948–1950) (szöveg: Salvador de Madariaga) Budapesten kétszer adta elő a Kolozsvári Magyar Opera Társulata, egyszer a Thália Színházban, egyszer pedig koncertszerű előadás keretében az Erkel Színházban a MagyarFeszt záróeseményeként 2017. május 22-én. Utóbbiról hangfelvétel készült, melyet előreláthatólag 2017 októberében jelentet meg az Operaház.

Balett

• Op.19a Lysistrata – balett egy felvonásban (1933) – nagyzenekar (szöveg: Lajtha László-Áprily Lajos, Arisztophanész nyomán)
• Op.38a Négy isten ligete. Tánckomédia egy felvonásban (1943) – nagyzenekar, zongora négykezes. A mű ősbemutatója 2013. január 24-én volt a Művészetek Palotájában. Rendező: Galgóczy Judit; karmester: Dénes István; videó látvány: Wallner Ottó; Szereplők: M. Kecskés András, Góbi Rita, Samu Kristóf.
• Op.39. Capriccio [Bábszínház]. Balett egy felvonásban (1944) – nagyzenekar, zongora négykezes. Három zenekari szvit is készült belőle.

Filmzenék

• Op.21a Hortobágy (1935) – nagyzenekar (rendező: G. Hoellering, forgatókönyv: Móricz Zsigmond)
• Op. 45b Murder in the cathedral (1948) – nagyzenekar (rendező: G. Hoellering, forgatókönyv: T. S. Eliot)
• Kövek, várak, emberek (1955) (rendező: Szőts István)

Népdalfeldolgozások

• Mikor Csíkból elindultam

Írásai, tudományos művek

Önálló kötetek, cikkek, tanulmányok a népzenével kapcsolatban és más zenei témákban. Kötetek:

• Játékország. Molnár Imrével, Horváth Jenő rajzaival. 1929 (reprint: 1990)
• 300 magyar népdal. Kézirat (lappang?, elveszett?)
• Népzenei Monográfiák I. Szépkenyerűszentmártoni gyűjtés 1954
• Népzenei Monográfiák II. Széki gyűjtés 1954
• Népzenei Monográfiák III. Kőröspataki gyűjtés 1955
• Népzenei Monográfiák IV. Sopron megyei virrasztó énekek 1956
• Népzenei Monográfiák V. Dunántúli táncok és dallamok I. 1962
• Népzenei Monográfiák VI. Dunántúli táncok és dallamok II. 2005
• Lajtha László összegyűjtött írásai; sajtó alá rend., bibliográfiai jegyz. Berlász Melinda; Akadémiai, Budapest, 1992
• Ős és utód nélkül. Fábián László írásai Lajtha Lászlóról. A Lajtha házaspár és Fábián László levelezése; szerk., előszó Solymosi Tari Emőke; OSZK–Gondolat, Budapest, 2014
• Lajtha László írásai, 1-2.; szerk. Berlász Melinda, közrem. Biró Viola, Ozsvárt Viktória; Rózsavölgyi–ELKH BTK ZTI, Budapest, 2021

A Lajtha-hagyatékot a Hagyományok Házában őrzik.

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
6. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEPR_SK_01_Gyujtemenyei/?query=igazgat%C3%B3&pg=965&layout=s
7. Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1479/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
8. Leitersdorfer Pál (Lipót) halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 159/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1146/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
10. Szobrot avattak Lajtha László emlékére Archiválva 2018. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben - mno.hu, 2015. július 1.

Források és további információk

• Pávai István: Lajtha László, a zenefolklorista Archiválva 2016. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Lajtha László: A népzenéről
• BMC
• Fidelio
• Hagyományok Háza honlapja
• A hét zeneműve – Lajtha: Három noktürn, op. 34.
• Fotó
• Film: Népzenebiológia – Lajtha László, a népzenekutató
• Életrajza a Hagyományok Háza oldalán
• Berlász Melinda: Lajtha László; Akadémiai, Budapest, 1984 (A múlt magyar tudósai)
• Hommage à Lajtha. Két írás Lajtha Lászlótól. Emlékfüzet; szerk., bev. Berlász Melinda; Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely, 1988
• Lajtha László Emlékülés. 1992. március 22.; szerk. Vinczeffy Adrienne; BDTF Zenei Intézet, Szombathely, 1992 (Zenei füzetek)
• Breuer János: Fejezetek Lajtha Lászlóról; EMB, Budapest, 1992
• Lajtha tanár úr, 1892–1992; szerk. Retkesné Szilvássy Ildikó, fotó Ujváry Dániel; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest,
• Solymosi Tari Emőke: "...magam titkos szobája". Lajtha László A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai; Hagyományok Háza, Budapest, 2007
• Lajtha László, a zenefolklorista. Egy kiállítás képei és dokumentumai; szerk. Pávai István; Hagyományok Háza, Budapest, 2009
• Solymosi Tari Emőke: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról; Hagyományok Háza, Budapest, 2010
• A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval; jegyz., utószó Solymosi Tari Emőke; Hagyományok Háza, Budapest, 2010
• Ozsvárt Viktória: Álomkép és valóság. Lajtha László utolsó alkotókorszaka; Balassi, Budapest, 2023

Kapcsolódó lapok

• Egy gyönge kismadár

• Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap