1919. április 22-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Hollós Róza Stefánia Emíliával.[9]
1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, de nem zeneszerzőként, hanem népzenegyűjtésért. A díjat először nem akarta átvenni, de attól félve, hogy baj éri a visszautasítás miatt, mégis átvette. A kapott díjat még szegényebben élő zenészek közt osztotta szét.
1955-ben a Francia Akadémia levelező tagjává választotta.
2015. június 30-án, születésének évfordulóján a budapesti Károlyi-kertben felavatták szobrát, melyet Gálhidy Péter szobrászművész alkotott.[10]
Zeneművek
Zongoraművek
Op.1. Egy muzsikus írásaiból. Kilenc fantázia zongorára (1913)
Op.2. Mesék zongorára (1914)
Op.3. Zongoraszonáta (1914)
Op.14. Hat zongoradarab (1930)
Op. n.: Mesék zongorára II. sorozat (1914–1918) elveszett
Prélude zongorára. Andante con moto (1918)
Három bölcsődal zongorára (énekhangra és zongorára, 1955–1957)
Kamarazene
10 vonósnégyes. Megjelent az Auer quartett előadásában a Hungarotonnál.
Hárfaötösük és trió.
Kamarazenekari művek
Op.33. Szimfónia (“Les Soli”) vonószenekarra, hárfára és ütőhangszerekre (1941)
Op.43. Sinfonietta vonószenekarra (1946)
Op.62. II. Sinfonietta vonószenekarra (1956)
Szimfonikus zenekari művek
Op.19b Zenekari szvit (a Lysistrata c. balettből, 1933)
Op.19c Zenekari nyitány (a Lysistrata c. balettből, 1933)
Op.21b Hortobágy zenekarra (1935)
Op.24. Symphonie (1936)
Op.25. Divertissement pour orchestre (1936)
Op.27. II. Szimfónia (1938)
Op.35. In memoriam. Zenekari darab (1941)
Op.38b II. Zenekari szvit (A négy isten ligete c. balettből, 1943)
Op.44. Variations pour orchestre sur un thème simple „Les tentations” (1947–1948 ) A Murder in the cathedral c. filmzene része.
Op.45a III. Szimfónia (1948) A Murder in the cathedral c. filmzene része.
Op.52. IV. Szimfónia („Tavasz”, 1951)
Op.55. V. Szimfónia (1952)
Op.56. III. Zenekari szvit (1952)
Op.61. VI. Szimfónia (1955)
Op.63. VII. Szimfónia („Forradalom”, 1957). Eredeti címe „Mártírok siratója”, majd a szerző „Ősz”-re módosította barátok tanácsára. Harmadik tétele a Marseillaise kezdő motívumával indul és harangkondítással induló zsoltár harmadszori ismétlése végén a magyar himnusz első sora következik. A magyar szónál a zenekar hatalmas erővel eltapossa. Egyetlen hazai előadása után csak 1990. október 23-án következett a második előadás, a teljes akkori kormány jelenlétében. 2008-ig nem volt újabb előadás. CD-n csak a Naxos cég adta ki mind a 9 szimfóniát, a Pannon Filharmonikusokkal, uruguay-i karmesterrel (Nicolas Pasquet). Figyelemre méltó párhuzam: Sosztakovics: XI. szimfónia, „Az 1905-ös év” (1957). Rosztropovics információja szerint (a szimfóniák első CD-n megjelent összkiadásának mellékletén olvasható: az '56-os magyar forradalom emlékének szentelte a zeneszerző és erre a műben felhasznált katonadalok szövege is utal.
Op.66. VIII. Szimfónia (1959)
Op.67. IX. Szimfónia (1961)
Egyházi zene
Op.8. Motet pour chant (Mezzo-Soprano, Contralto ou Baryton) avec accompagnement de piano ou d’orgue (1926) – mezzoszoprán, alt vagy bariton szóló, zongora- vagy orgonakíséret (bibliai szövegek)
Op.50. Missa in tono phrygio “Missa in diebus tribulationis” (1950) – vegyeskar, zenekar. A Zuglói Filharmónia Szt. István kórusának és zenekarának előadásában, Záborszky Kálmán vezető karnagy vezényletével jelent meg Hungaroton CD-n.
Op.54. Missa pro choro mixto et organo (1952) – vegyeskar, orgona. (A 60-as és 70-es években többször elhangzott a belvárosi ferences templom Liszt Ferenc kórusának előadásában, Gergely Ferenc csodálatos orgonakíséretével és szólóival, Dr. Bucsi László pap-karnagy vezényletével. Amíg élt, a zeneszerző ott volt a miséken, amikor ez a műve elhangzott.)
Op.60. Magnificat női karra és orgonára (1954) – női kar, orgona
Op.65. Trois hymnes pour la Sainte Vierge (1958) – női kar, orgona (szövegek: Anonymus Zagrabiensis, Anonymus Gallicus, Petrus Cardinalis Pázmány)
Kórusművek és énekes művek
Op.16. Esti párbeszéd. A hegylakók (1932) – vegyeskar (szöveg: Áprily Lajos)
Op.23. Deux chœurs pour voix mixtes sans accompagnement sur deux poèmes de Charles d’Orléans (1936) – vegyeskar
Op.29. Quatre madrigaux pour voix mixtes sur textes de Charles d’Orléans (1939) – vegyeskar
Op.32. Hol járt a dal? Kórusmű négyszólamú a capella vegyeskarra (1940)
Op.34. Három noktürn énekhangra fuvola, hárfa és vonósnégyes kísérettel (1941) – (szoprán hangra)
Op.n. Vocalise-Étude (1930) – ének-zongora
Három bölcsődal zongorára (énekhangra és zongorára, 1955–1957)
Opera
Op.51. A kék kalap. Vígopera két felvonásban (1948–1950) (szöveg: Salvador de Madariaga) Budapesten kétszer adta elő a Kolozsvári Magyar Opera Társulata, egyszer a Thália Színházban, egyszer pedig koncertszerű előadás keretében az Erkel Színházban a MagyarFeszt záróeseményeként 2017. május 22-én. Utóbbiról hangfelvétel készült, melyet előreláthatólag 2017 októberében jelentet meg az Operaház.
Op.38a Négy isten ligete. Tánckomédia egy felvonásban (1943) – nagyzenekar, zongora négykezes. A mű ősbemutatója 2013. január 24-én volt a Művészetek Palotájában. Rendező: Galgóczy Judit; karmester: Dénes István; videó látvány: Wallner Ottó; Szereplők: M. Kecskés András, Góbi Rita, Samu Kristóf.
Op.39. Capriccio [Bábszínház]. Balett egy felvonásban (1944) – nagyzenekar, zongora négykezes. Három zenekari szvit is készült belőle.
Népzenei Monográfiák III. Kőröspataki gyűjtés 1955
Népzenei Monográfiák IV. Sopron megyei virrasztó énekek 1956
Népzenei Monográfiák V. Dunántúli táncok és dallamok I. 1962
Népzenei Monográfiák VI. Dunántúli táncok és dallamok II. 2005
Lajtha László összegyűjtött írásai; sajtó alá rend., bibliográfiai jegyz. Berlász Melinda; Akadémiai, Budapest, 1992
Ős és utód nélkül. Fábián László írásai Lajtha Lászlóról. A Lajtha házaspár és Fábián László levelezése; szerk., előszó Solymosi Tari Emőke; OSZK–Gondolat, Budapest, 2014
Lajtha László írásai, 1-2.; szerk. Berlász Melinda, közrem. Biró Viola, Ozsvárt Viktória; Rózsavölgyi–ELKH BTK ZTI, Budapest, 2021
Hommage à Lajtha. Két írás Lajtha Lászlótól. Emlékfüzet; szerk., bev. Berlász Melinda; Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely, 1988
Lajtha László Emlékülés. 1992. március 22.; szerk. Vinczeffy Adrienne; BDTF Zenei Intézet, Szombathely, 1992 (Zenei füzetek)
Breuer János: Fejezetek Lajtha Lászlóról; EMB, Budapest, 1992
Lajtha tanár úr, 1892–1992; szerk. Retkesné Szilvássy Ildikó, fotó Ujváry Dániel; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest,
Solymosi Tari Emőke: "...magam titkos szobája". Lajtha László A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai; Hagyományok Háza, Budapest, 2007
Lajtha László, a zenefolklorista. Egy kiállítás képei és dokumentumai; szerk. Pávai István; Hagyományok Háza, Budapest, 2009
Solymosi Tari Emőke: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról; Hagyományok Háza, Budapest, 2010
A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval; jegyz., utószó Solymosi Tari Emőke; Hagyományok Háza, Budapest, 2010
Ozsvárt Viktória: Álomkép és valóság. Lajtha László utolsó alkotókorszaka; Balassi, Budapest, 2023
